Mit keres a medve a székelyszentléleki műemlék templom falképén?

1,332

Tény, hogy az elmúlt két év alatt alapos és komoly restaurálási munkának köszönhetően megfiatalodott, szép külsőt kapott Székelyszentlélek katolikus lakosságának műemlék temploma. Az újabb pályázat révén Kiss Loránd neves restaurátor irányításával hozzáláttak a templombelső felújításához. Nemcsak a falu lakói, de a faluturizmus által a környékünkre látogató turisták is kíváncsian figyelik a nem mindennapi eseményt, amikor a letűnt évszázadok hétköznapjai meg-megvillannak a restaurátorok munkája nyomán.

Magyari Roland felvétele

Vakációzó unokáimat vittem el „medvelesre”, s a templombelső restaurálásának egy-egy újabb előrehaladására lettem figyelmes.
Mi történt 1734-ben? Több meszelési réteg alól előbukkanó dátum. Lehet az is, hogy egy mester véste be egy nagyobb javítási munkálat alkalmával a sikeres befejezés idejét, de én nem elégszem meg ennyivel és érdekfeszítőnek ígérkező felfedezési kalandba kezdek.
Olvasom a Domusban, hogy 1729-ben az oroszhegyi Nagy János és a farkaslaki Balla János mesterek vezetésével felállították a ma már nem létező, fából épített haranglábat. 1729-től kezdve 1743-ig Kari Miklós volt a templom plébánosa.
Fantáziálni kezdek. Ha nem 3-as, hanem 9-es (1794) lenne, akkor Hajdó János vágási plébános a kőoltár építésére tett a szülőfalujának adományt a László András plébános és Pakot János főgondnoksága idejében. Ha egy másik szám tévedne, a 3 helyett 6 lenne, akkor a ma is álló szép kőtorony építését levezénylő Lakatos Ferenc plébános (1764) nevét látnók, amelyet a torony alatti román stílű bejárat felett márványlap őriz. A templom külső, északnyugati falán a Szent György-freskón az európai legendairodalomban sárkányölőnek (kígyóra vagy krokodilra hasonló szörnyalakok, amelyek a meseirodalmunk sárkányaira vagy a földtörténet dinoszauruszaira emlékeztetnek) ismert szent lovag, aki megmenti a városért sorshúzással kiválasztott hercegi szűz leány életét, itt nálunk, Szentléleken, egy medve fejére célozza, fejébe döfi lándzsáját. Ennyi látszik itt most kint. Hol ábrázolták még a kígyót, sárkányt, szörnyet medvének? – teszem fel magamnak a kérdést. Csak a Székelyudvarhely város címerében fedeztem fel a karddal átdöfött medvefejet. Talán, mert az anyaváros új várjobbágyai lettek a környező falvak szabad székelyei és a szentlélekiek (?) a XVII. század elején (dr. P. Benedek Fidél történész szerint). Még melyik korabeli főúrnak a címerében szerepelt a medve? Hirtelen nem tudnám megmondani, de a címertárból ki kellene nézni!
A falusi öreg adatközlőim nem meséltek medvekalandokat. A farkasokkal sokat verekedtek a havasi fennsíkon fekvő Szencseden és a környékén. Viszont ismeretes az a gyakorlat, hogy a kereszténység felvételekor a pogány kori népi hagyományokra rátelepítették az új hit értelmezéseit, mint például a természet kalendáriuma szerinti napokra egy keresztény szent névnapját/ünnepét. A Hargita havasalji állattenyésztésből élő székelyek tavaszi állatkihajtási napjára tették az állatállományban kártevő vadállatok/szörnyek ellen védő szentnek az ünnepét: Szent György napját. A szentléleki plébániához tartozó Farkaslakán (1762-ben szakadt el az anyaegyháztól – Jakab Rozália: „Nálunk a harangszó elszáll a határig” – 12., 27–29. o.) a hagyomány megőrizte a „Szörnyőke kútjához” fűződő legendát a Fehér-Nyikó mellékágainak rajzához fűzött leírásában. Orbán Balázs írja: „A falu felett emelkedő Gordon festői omladványai közt több üreg van, ilyen a Sárkánylik…” A Szent György-legendakörben ismeretesek a csodatevő/szent/védő források, kutak tisztelete. A szentléleki Gordon-hegy kiemelkedő sziklája, a Szarvaskő alól is bő vízű forrás fakad (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása XVII. A Fehér-Nyikó vidéke.) Bent a templomban az oltár mögötti feltárt falrészen a két templomszentelés emlékét őrző karikába rajzolt kereszt közt olvasható: GEORGIUS… (de tovább még jól nem olvasható betűk, nagy nyomtatott betűs írás). Feltételezem, hogy itt Szent Györgyről, a mártírról van szó. Megerősít ez is abban, hogy a feltárás kezdetén a külső falon Szent Lászlóról mintázott freskót sejtettek (a glóriás fejről feltételezve, ami természetesen gyakori a Székelyföldön), de a szimbólumok: a glóriás lovag feje, a fehér ló, a lándzsa, kereszt, sárkány előtűnése a mészrétegek alól és ez az írás is Szent György mellett bizonyít.
Kérdezzük, hogy Torockó­szentgyörgy, Marosszentgyörgy és Sepsiszentgyörgy mellett mivel érdemelte ki ez a felső-nyikómenti falu temploma ezt a kitüntetést? Lehet, hogy a kis-ázsiai áriánusok ellen sikeresen harcoló György lovag alakja a protestantizmus ezen vidéken való visszaszorításának sikeres akciójára is emlékeztetett?
Remélem, hogy nemcsak a sárkányölő lovag, de a domiciánusi keresztényüldözés korának római katonatisztből mártíriumot szenvedett szent élete és kora is érdekelni fogja majd az ide látogatókat, még akkor is, ha a jelenkorunk „medvelesre szakosodott turizmusa” hozta volna ide őket, mert „háziasított szörnyünk”, a medve, Szent-György lándzsáján végzi „a kukázási kalandját”!

Balázsi Dénes

Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek