Miről árulkodik a bibircsók a paradicsomon?

Hormonkezelés, kényszerérés, vegyszerezés, termelésgyorsítás

2 754

Nincs minden rendben a korai zöldségként kínált, hazai termesztésű paradicsomokkal – állítja napokban megjelent jelentésében a buzăui zöldségtermesztési kutatóállomás, rámutatva: a termés minél korábbi értékesítése érdekében a termelők különféle trükkökhöz, hormonkezeléshez és akár tiltott vegyszerekhez is nyúlnak.

Félbevágott paradicsom. A középen látható fehéres fásodás nem jó jel

Már hetek óta megjelent a piacon a hazai termesztésű paradicsom. A kezdeti „bombasztikus” árak után némileg mérséklődtek azok: Hargita megye viszonylatában például a „regáti” paradicsom kilónként 6-8 lejes áron is megvásárolható volt az elmúlt napokban. Egyébként a kormánypárt, s mindenekelőtt annak egykori elnöke, Liviu Dragnea valóságos nemzeti üggyé avanzsálta a paradicsomtermesztés kérdéskörét. Talán nem ok nélkül és nem indokolatlanul, mert igen ellentmondásos és a maga nemében visszás helyzet alakult ki a paradicsom termesztése és forgalmazása terén. Ezért is született meg az idényen kívüli termesztést ösztönző, támogató rendszer, amely jobbára érdemlegesnek is bizonyult.

Magas ár, korai érés, nagy kísértés
Vitathatatlan a jó szándék, de a dolgok erőltetése és a túlbuzgóság esetleg visszaüthet, arról nem is beszélve, hogy a minél nagyobb haszonszerzés érdekében előfordulhat, hogy a termesztők „csintalankodnak”. A buzăui zöldségtermesztési állomás kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy a hazai paradicsom nem feltétlenül egészséges is. Természetesen, nem kívántak általánosítani és úgy általában elmarasztalni a hazai paradicsomtermesztőket, de szerintük bizonyos vészjelzések észlelhetők, nevezetesen az, hogy a paradicsomféleségek beérését vegyszerekkel erőltetik, s ilyenképpen a korai paradicsom igen jó áron értékesíthető. Az erőltetés eszközeként pedig esetenként tiltott vegyszereket is felhasználhatnak és fel is használnak. Ezek között a 2,4D gyomirtó szer, valamint az Ethrel elnevezésű érésgyorsító hormont említik. Jobbára olyan szerekről van szó, amelyek használata a zöldségtermesztésben tiltott, de azok adott értékesítési csatornákon akár legális körülmények között is beszerezhetők. A buzăui kutatók szerint a romániai éghajlati feltételek közepette – ideális körülmények között – a paradicsomtermesztés periódusa 100 napra korlátozódik. Annak erőltetett meghosszabbítása ugyan lehetséges, de a sietség már a szóban forgó termény tápértékének és ízének rovására történik. Mindezen összefüggésben a kutatók arra is utalnak, hogy már léteznek olyan mesterséges módszerek, amelyek révén néhány óra alatt elérhető a paradicsom „kipirosodása”. Ez még önmagában nem is lenne baj, de a következmények akár kockázatosak is lehetnek a fogyasztóra nézve, annál is inkább, mert a minőségi veszteségeken túl az érést erőltető szerek felhalmozódhatnak az emberi szervezetben. A vegyszerekkel „feltuningolt” paradicsomféleségek gyakori fogyasztása pedig kockázatot jelenthet az egészségre nézve is.

Mire kell figyelni?
A buzăui kutatóállomás szakértői szerint vannak olyan jelek, amelyek arra figyelmeztethetnek, hogy az egyik vagy a másik termesztő gyomirtókat vagy növekedési hormonokat használt. Ezek közé tartozik a zöldes fehéres színű fásodás, illetve erezet, amellyel szembesülhetünk a paradicsom elvágásánál. Ez a „facsap” arra utal, hogy azt a paradicsomot erőltetett módon érették be. Mostanság gyakori, hogy a paradicsom alsó felén látható egy kicsúcsosodás, egy „bibircsók”. Hazai viszonylatban kevés olyan paradicsomfajta van, amely ilyen bibircsókban „végződik”. Jobbára egy fejlődési rendellenességről lehet szó, amelyet a paradicsomféleségek beporzási vagy érlelési szerei válthatnak ki – állítják a buzăui kutatóállomás szakemberei.

Nem csak a paradicsommal van baj
Egyébként a vegyszerek használata nem csak a paradicsom esetében jelent kockázatot, veszélyt. Az Országos Növényegészségügyi Szakhatóságtól (ANF) származó értesülések szerint a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés 1%-a esetében a növényvédő szerek mennyisége meghaladja a jogszabályozás által megengedetett felső határt. Ugyanakkor a szakhatóság illetékesei elismerik azt is, hogy a teljes termelésnek körülbelül egyharmadát vegyszerekkel kezelik. Ezzel még önmagában nem is lenne olyan nagy baj, ha erre a kezelésre szakszerűen és a hatályos előírások szigorú betartásával kerülne sor. Az ellenőrzés pedig enyhén szólva is foghíjas. Az tulajdonképpen a szóban forgó szakhatóságra hárulna, de erre nincs se anyagi, sem emberi kapacitásuk, mi több, a jogszabály sem írja a kötelező és általános ellenőrzést. Ilyenképpen pedig a hatóság szakemberei sem garantálhatják azt, hogy a zöldségtermesztésben a növényvédelmi szerek használata korrekt és felelősségteljes módon történik. Az idén például a szakhatóság felügyelői országos viszonylatban 508 próbát gyűjtöttek be az ország területéről, s azok közül csak 9 esetében állapítódott meg növényvédelmi szerek túlzott és indokolatlan használata. Amúgy a túlzott vegyszerezést a saláta, zöldhagyma, petrezselyem és kapor esetében állapították meg.

Permetezés után értékesítik
Említettük, hogy nincs rendszeres ellenőrzés, és állítólag ez uniós viszonylatban is így van, nevezetesen az ellenőrzés szúrópróbákon alapul. Mindennek kapcsán megemlítendő az is, hogy a vegyszerek használatát az adott növénytermesztőknek nyilván kell tartaniuk, azok megnevezését és használatuk gyakoriságát, azaz időpontjait fel kellene tüntetniük egy nyilvántartásban. A vegyszerek használata tekintetében van egy másik kedvezőtlen, pontosabban veszélyes gyakorlat is, amelyre nemrégiben figyelmeztetett az egyik kereskedelmi hírtelevízióban a fővárosi Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem (USAMV) rektorhelyettese, Dumitru Dragatoiu egyetemi tanár: a termelők jelentős része nem tartja be a permetezés és a begyűjtés közti kötelező szünetet. Ilyen vonatkozásban a legnagyobb veszélyt az uborka jelenti, amely amúgy gyors növekedésű és amennyiben a bepermetezést követően ki kell várni azt a bizonyos háromnapos szünetet, akkor bekövetkezhet az eladás szempontjából optimálisnak bizonyuló méretek túllépése. Nos, a „méret” okán rendszerint eltekintenek a 3 napos „kivárási periódustól”.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek