Mindenkinek jobb lesz a felfrissített KRESZ

191

A jogi, az ipari és a szállításügyi szakbizottságban dolgozó RMDSZ-es képviselőknek közös szívügye, hogy mihamarabb módosuljon a régi és életbe lépjen az új KRESZ. A szakmai egyeztetések még zajlanak, a javaslatokat összegyűjtik, elemzik, várhatóan júniusban a parlament előtt lesz, 2019-ben pedig érvénybe is lép a felfrissített közúti közlekedési törvény – jelentette be udvarhelyi sajtótájékoztatóján Benedek Zakariás parlamenti képviselő, az infrastruktúra és közlekedésügyi szakbizottság tagja.

Udvarhelyi konzultáció a tervezett módosításokról Fotó: Ambrus Izabella/ Facebook

A székelyudvarhelyi városházán tartott pénteki sajtótájékoztatón jelen volt Bende Sándor képviselő, az ipari bizottság, Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő, a jogi szakbizottság tagja, valamint Szilágyi Ferenc székelyudvarhelyi sofőriskola-oktató is. Az RMDSZ-es parlamenti képviselők és a több évtizedes tapasztalattal rendelkező oktató is hangsúlyozta: a közúti közlekedést szabályozó jelenlegi törvény alapos ráncfelvarrásra szorul.
Benedek Zakariás elmondta: a KRESZ-módosítás alapelveit leszögezték már. A felfrissített törvény a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt fektetne többek közt a prevencióra, 1-2 hetesre csökkentené a jelenleg több hónapos, az elméleti és gyakorlati vizsga közötti időszakot, lehetővé tenné, hogy ne csak rendőrök, hanem akkreditált civilek is vizsgáztathassanak, ugyanakkor azt is szabályozná, hogy a gyakorlati vizsgán az oktató üljön a diák mellett, a vizsgázók pedig egy előre jól meghatározott útvonalon közlekedjenek.
– Egy jól kidolgozott törvénycsomagot akarunk, amely a következő 20-30 évben nem szorul módosításokra. Úgy gondoljuk, hogy az új KRESZ-nek jó esélye van arra, hogy júniusban átmenjen a parlamenten és jövő év elejétől életbe lép – reménykedett a képviselő.

Nem luxus az autó, a jogosítvány
– Tarthatatlan a jelenlegi helyzet, ilyen rossz még soha nem volt az iskoláztatási rendszer. Az autó már rég nem luxuskocsi, hanem mindennapi használati eszköz, a hajtási engedély megszerzése alapvető joga mindenkinek. Nagyon fontos, hogy a jelenlegi nehézkes és körülményes, több hónapig tartó vizsgáztatási rendszer gördülékenyebb legyen, a közúti közlekedést szabályozó új törvény pedig legyen precíz, pontos, igényes, szigorú – fejtette ki véleményét a harmincéves oktatói tapasztalattal rendelkező Szilágyi Ferenc.
Szerinte a jól felkészült oktatók és vizsgáztatók hiányának is betudható az, hogy Romániában az elhalálozási lista második helyén a 18–25 évesek által elszenvedett vagy okozott halálos közúti baleseteket jegyzik.
Az oktató szerint „az elméleti vizsgán nem szabadna megbukni”, de a Hargita megyei, országos viszonylatban a sereghajtók közt jegyzett átmenési arányon egyáltalán nem lendített az, hogy a sofőriskolás diákok 2007 óta magyar nyelven is biflázhatják a szabályokat. Szilágyi szerint az, hogy a teremvizsgán 100-ból 30-35 tanulónak sikerül a tesztelés, részben annak köszönhető, hogy a kérdéssort nem olyanok „magyarították”, akik ismerik a szaknyelvet.

Uniósra szabnák a szabályt
– A jogosítvány megszerzésének jelenlegi módján mindenképp kell változtatni. Uniós országhoz méltó törvény kidolgozása a cél, fontos lenne, hogy egyszerűbb legyen a procedúra, és a törvénykezés ne adjon lehetőséget arra, hogy aki hajtási engedélyt akar szerezni, annak hosszú sorokat kell kiállnia, a közúti szabálysértésért kirótt bírság pedig minden esetben jogos legyen, ne megalázó – jelentette ki Bende Sándor képviselő.
Az udvarhelyi szakemberekkel való konzultációt értékesnek tartotta Ambrus Izabella parlamenti képviselő. Mint mondta: sok hasznos módosítási javaslat is elhangzott a sajtótájékoztatót megelőző megbeszélésen, amelyeket figyelembe vesznek a KRESZ módosításánál.
– Bízom abban, hogy az itt elhangzott, megalapozott és tapasztalaton alapuló érveket fenn tudjuk tartani azokban a szakbizottságokban, ahol dolgozunk, és egy olyan törvénymódosítás szülessen, amely a szakemberek munkáját fogja segíteni – fogalmazott Ambrus.

Autópálya is kellene már
A tájékoztatón Benedek Zakariás a hazai közlekedési viszonyokról elmondta: 2016-ban egymillió lakosra számítva 97 volt a halálos balesetek száma. A tragédiáknak pénzben mért ára is van: 672 ezer euró balesetenként, így Románia közel 2 milliárd eurót veszít évente. A kormány aláírt egy egyezményt, ami szerint 2020-ig a jelenlegi közel 100-ról 50-re csökkenti a halálos kimenetelű közúti balesetek számát, ehhez azonban nemcsak a KRESZ-t kell újragondolni, nemcsak az oktatási rendszert reformálni, de a balesetveszélyes, sokszor minden biztonsági jelzést, eszközt nélkülöző hazai úthálózatot is rendbe kellene tenni – fejtette ki Benedek. Az immár vicc kategóriába sorolható hazai autópálya-építéssel kapcsolatosan elmondta: a közlekedési minisztériumnak 78 ezer alkalmazottja van, az állomány fenntartásának költsége 2017-ben 35 milliárd lej volt, ami azt jelenti, hogy egy alkalmazottra havonta 8 ezer eurót költött az állam.
– Óriási költségek ezek, ebből a pénzből körülbelül 935 kilométer autópályát lehetne építeni évente – summázta a képviselő a még ki tudja meddig a göröngyös úton zötykölődő hazai valóságot.

Lázár Emese

A cikk a Hargita Népe április 10-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.