Mindenki másként… tudja

„Napfényes” gazdasági növekedés, „borús” országjelentés

69

„Az Eurostat által közölt hivatalos adatok szerint Románia az elmúlt esztendőben belépett azon országok soraiba, amelyek bruttó nemzeti termékének (GDP) értéke meghaladja, pontosabban meghaladta a 200 milliárd eurót (az szám szerint 202 milliárd euró volt). Hasonlóképpen 2018-ban a szóban forgó értékszintet túllépte Csehország és Portugália is, s következésképpen jelenleg az Európai Uniónak négy olyan tagállama van, amelyek esetében a GDP értéke 200 és 300 milliárd euró között van. (A már említett három országon kívül e csoportba tartozik, sőt annak listavezetője, Dánia is.)

2017-ben Portugália a névleges GDP-rangsorban megelőzte Csehországot és Romániát, de a tavaly hátrébb szorult, lévén hogy csak 2,1%-os gazdasági növekedést jegyzett, míg Csehország 3%-ost, országunk pedig 4,1%-ost. (Megjegyezendő azonban, hogy a szóban forgó növekedési arányokra vonatkozó számadatok egyelőre nem tekintendők véglegeseknek, csak előzeteseknek, illetve előre jelzettek.) Lehet örvendeni annak, s talán kell is, hogy Romániának sikerült egy olyan országot is megelőznie, amely jóval hamarabb került az Európai Unió tagállamai közé, s amely a fejlett, illetve a fejlettebb európai országok közé tartozik, még akkor is, ha az utóbbi esztendők során elszenvedett néhány gazdasági-pénzügyi megrázkódtatást. Ám azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor összehasonlító jellegű értékelést végzünk, hogy Románia területe és lakossága tekintetében az unió 6. országa, a GDP tekintetében viszont a ranglistán csak a14. helyet foglalja el. Tehát az arányokat is szem előtt kell tartani, amikor értékítéletekbe bocsátkozunk. Amúgy Portugália GDP-je a tavaly 201,5 milliárd euró volt, Romániáé, amint már arra utaltunk, 202 milliárd euró, Csehországé 207,4 milliárd euró, Dániáé pedig 297,2 milliárd euró. Egyébként amennyiben Romániának sikerült volna elérnie az előirányzott 5%-os gazdasági növekedést, akkor Csehországot is lekörözhette volna a névleges GDP bővülése tekintetében.

Mi hozhat a jövő?
Románia esetében a költségvetés 5,5%-os gazdasági növekedéssel számol, ilyenképpen pedig valószínűsíthető lehetne, hogy a GDP tekintetében a két ország hovatovább el fog távolodni egymástól. (Lévén, hogy Portugáliában jóval szerényebb növekedéssel számolnak.) Ugyanakkor azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hazai és a külföldi szakelemzők többsége 3-3,5%-os gazdasági növekedést „jósol”és az Európai Bizottság előrejelzése is Románia esetében „megállapodik” a GDP 3,8%-os növekedésénél. Mindez annak okán, hogy az elmúlt évek során a hazai gazdasági növekedés a fogyasztásra alapozott, ami hosszú távon a szakértők egybehangzó meglátása szerint nem lesz fenntartható. Hallani a várható létszámgondokról is, ami ugyancsak igaz, mint ahogy az is, hogy mindenekelőtt a munkatermelékenységet kellene fokozni, s annak a tekintetében versenyképesebbé tenni Romániát. Erre vonatkozóan pedig kézügyben az „élő példák”: a Romániánál jóval kisebb (mind a terület, mind a lakosságszám tekintetében) Hollandia tavalyi GDP-je meghaladta a 772 milliárd eurót, Belgiumé a 450 milliárd eurót, Ausztriáé pedig a 386 milliárd eurót. És azt se feledjük, hogy a GDP nagyságrendje tekintetében, azonos csoportban lévő Csehország és Dánia területe akárcsak lakosságszáma kisebb, mint országunké.

Ki így látja, ki úgy…
Ismeretes, hogy az Európai Bizottság még február végén közzétette a tagállamokról készült országjelentéseit, amelyekben összefoglalta, milyen területeken lát(ott) előrelépést egy adott országban, illetve hol nincs (nem volt) fejlődés. Románia esetében többek között arra volt utalás, hogy az utóbbi évek során jegyzett erőteljes gazdasági növekedés nem érződött kellőképpen a lakosság széles kategóriáiban, azaz a szegénység arányszáma továbbra is túlzott. A szóban forgó jelentés nyilvános vitájára került sor a dokumentum amolyan vezérfonalát képezi az, hogy annak a szolid növekedés ellenére is a fogyasztáson alapuló gazdasági növekedés modellje hosszú távon csorbítani fogja Romániának azon kapacitását, hogy elérje az uniós standardokat. Utalás van továbbá arra is, hogy a statisztikai adatokra úgymond rácáfol a emberek jövedelmeit megkurtító infláció, a „tollvonásos” béremelés pedig ráver a versenyképességre. Amolyan szemrehányásként a bizottság rámutat arra is, hogy Románia 2016-tól kezdődően felhagyott a fiskális konszolidációval, lényegesen eltért az MTO-tól (középtávú költségvetési célkitűzések, azaz a GDP-arányos strukturális hiány 1%-ra való korlátozása). Mindez pedig veszélyt, problémát jelenthet abban az esetben, ha bekövetkezne a gazdaság zsugorodásának pillanata.
A pénteki vitanapi jelentést Corina Crețu az EB regionális politikáért felelős biztosa ismertette, s annak kapcsán szócsata bontakozott ki közte és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter között. Ez utóbbi eleve elmarasztalta a jelentést, azt hangoztatva, hogy úgy általában az Európai Bizottság előrejelzései, becslései pesszimistábbak, az eltérő számadatok pedig sérülékennyé teszik az elemzések megalapozását, megalapozottságát. „Más alkalmakkal is felhívtam a figyelmet arra a tényre, hogy a gazdasági előrejelzéseknek van egy piacot és a befektetők gazdasági lelkületét befolyásoló kapacitásuk is. Éppen ezért a nyilvánosságra hozott adatok iránti felelősség és az értelmezések korrektsége jóval túlhaladja ezen elemzések technikai keretét” – így a pénzügyminiszter. Nemigen tudjuk értelmezni ezt a miniszteri „eszmefuttatást”, illetve okfejtést, mint ahogy azt sem, miszerint nem korrekt, hogy Corina Crețu terjesszen elő egy értékítéleteket is tartalmazó jelentést, olyan körülmények között, amikor is ő „kampányol is”, lévén, hogy Victor Ponta pártjának a listáján szerepel európai parlamenti képviselő-jelöltként. Corina Crețu válasza egyrészt az volt, hogy a tagállamok több minisztere is kampányban lehet és van is, ebben pedig nemigen van kivetnivaló, másrészt pedig az általa ismertetett országjelentés nem egy politikai dokumentum, hanem az Európai Bizottság által testületileg felvállalt jelentés.

Miről is van szó?
Az országjelentésben az is szerepel, hogy a romániai munkaerőpiac egyre nagyobb nyomásnak van kitéve, s ez főleg annak tulajdonítható, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakképzett személy, továbbá a közadósság hovatovább növekszik, főleg a közszférai bérköltségek és a fiskális lazítások okán, ugyanakkor a közérdekű beruházások hovatovább csökkentek, 2017-ben azok szintje 2007-től errefelé a legkisebb lévén. A jelentésben utalás van arra a nyomásra is, amely a pénzügyi szektor stabilitását akár veszélyeztetheti is, meg arra, hogy az egészségügyi szektor olyan kihívásokkal szembesül, amelyekkel egyre nehezebben birkózik meg (beleértve az orvos- és az egészségügyiasszisztens-hiányt is). Rosszallják azt is, hogy a korrupcióellenes harc tekintetében regresszió mutatkozik, a régiók közti egyenlőtlenségek nemhogy tompultak volna, hanem kiéleződtek. Egy országjelentés értékelése nem azon múlik, hogy ki látja azt szemüvegen át vagy anélkül. Egyébként Corina Crețu szemüveget visel, Eugen Teodorovici pedig nem…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek