Mindenki lépne a garázdálkodó medvék ügyében

42

Még a napirendi pontok tárgyalása előtt került terítékre a lakott településekre rendszeresen bejáró, terményben, állatban, néha emberben is kárt tevő medvék ügye a prefektusi kollégium tegnapi ülésén. Andrei Jean-Adrian prefektus úgy fogalmazott, a hatóságok már nem tudják uralni a helyzetet. Miközben a Csík környéki falvakban már éjjeli őrjáratokat szerveznek a nagyvadak távoltartására, a kormánybiztos egy tájékoztató kampány indításában látja a megoldást.

A menasági vadászok által Csíkszentkirály határában tavaly elejtett, emberre támadó medve. Van, amikor az állat elpusztítása az egyetlen járható út Fotó: Domján Levente
A menasági vadászok által Csíkszentkirály határában tavaly elejtett, emberre támadó medve. Van, amikor az állat elpusztítása az egyetlen járható út Fotó: Domján Levente

Egy sor megoldási javaslattal állt elő a prefektus a garázdálkodó medvék jelenségének kezelésére, többek között abban látva a probléma megoldását, ha csökkentik az engedély nélküli legeltetést azokban az övezetekben, amelyek a medvéknek biztosítanak életteret. Meglátása szerint a medvék okozta károk számának növekedése azzal is magyarázható, hogy a támogatásoknak köszönhetően megnőtt a haszonállat-állomány, ezek jó része pedig a medvék életterén legel. Ráadásul nagyon sok a megyében az esztena – több mint ezer –, mindegyiknél több a kutya, mint amennyit a törvény megenged, az ebek pedig zavarják a medvéket, így azok egyre inkább a települések közelében érzik biztonságban magukat – állapította meg a prefektus. Ugyanilyen zavaró tényező a vadak számára az erdőkben terepmotorozók jelenléte is, ráadásul igen gyakran az emberek figyelmetlensége is közrejátszik a medvetámadásokban. Ezért a prefektus egy tájékoztató kampányt indítana, hogy tudatosítsák a lakosságban, miként lehet elkerülni a medvével való konfliktust.

Megelőző lépések
A megoldási javaslatai között a vadásztársaságokra is rótt feladatot: erőteljesebb implikálódást vár tőlük, és meglátása szerint csak a kis és közepes, fiatal példányokat kellene kilőjék a kilövési keretükben, még akkor is, ha ez bevételkiesést jelent számukra. Azt is javasolta, hogy az erdők közelébe olyan növényi kultúrákat ültessenek, amelyeket a medve kedvel, így táplálékot keresve nem kényszerül a mezőgazdasági területek közelébe. A lakott területeken pedig fel kellene számolni azokat a bozótos helyeket, amelyek nappalra búvóhelyként szolgálhatnak a állat számára.
– Egyetlen másik megyében sem tapasztalhatók ezen a téren a Hargita megyeihez hasonló állapotok. Ezt magunknak kell megoldanunk, ne várjuk, hogy más jöjjön segíteni – intézett felhívást az érintett szervekhez, intézményekhez a prefektus.

A java ezután jön
– Vészhelyzet van Hargita megyében, szükség van az intézkedésekre, hiszen a következő időszakban a helyzet rosszabbra fordul – jelentette ki a prefektusi kollégiumi ülésen jelen lévő Borboly Csaba. A megyeitanács-elnök ezzel tulajdonképpen a már két éve ismételt álláspontját hangoztatta, ismét komplex problémának minősítve a garázdálkodó medvék ügyét, amelynek megoldásához Brüsszel és Bukarest segítségére is szükség van. Elmondása szerint Brüsszelben már felvetette a témát, ami pedig Bukarestet illeti, úgy fogalmazott, nincs rendjén az, hogy napokon át kell várni egy – bonyolult bürokratikus eljárás útján kiállított – kilövési engedélyre.
Demeter László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint egy gyors beavatkozásra alkalmas, ope­ratív csoport létrehozásának le­hetősége is felmerült, amely szerinte amerikai vagy kanadai minta alapján működhetne. Lényege az, hogy ezt a csoportot telefonon lehetne értesíteni a medvetá­madásokról, és az azonnal közbeléphetne. Demeter azt mondta, az erre vonatkozó javaslatuk már a minisztériumban van. Ám ő is úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében a vadásztársaságokat kellene „egy kicsit jobban felpörgetni”.

Forró-Erős Gyöngyi

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.