Minden téren a gyökerénél kezelnék a problémát

Oktatás, vadgazdálkodás és igazságszolgáltatás

86

A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés és a katolikus gimnázium ügye elengedhetetlenné tette a romániai tanügy rendszerszintű átszervezését. A vadak okozta anyagi károk megterítésének módját helyi hatóságok szintjén, gyorsabb eljárásban kell megoldani. Az igazságszolgáltatási rendszerben is gyökeres változásokra van szükség, főként a titkosszolgálatok és az ügyészek hatáskörének területén – ezek voltak az elmúlt hónapok, hetek legégetőbb témái Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő szerint, amellyel az RMDSZ politikusai foglalkoztak a parlamentben.

Tánczos Barna és Korodi Attila. Parlamenti munkabeszámolója Fotó: Márk Boglárka

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) összevonása a Petru Maior Egyetemmel, valamint a római katolikus gimnázium ügye arra enged következtetni, hogy Marosvásárhely még mindig frontváros akkor, amikor magyar ügyek ellehetetlenítéséről van szó – nyilatkozta a sajtónak pénteken Korodi Attila képviselő és Tánczos Barna szenátor. A két politikus szerint a tanügyi törvényben szerepelnie kell a kulturális autonómia koncepció­jának, annak érdekében, hogy a MOGYE és a katolikus gimnázium esete ne ismétlődhessen meg. Mint mondták, az RMDSZ kész minden anyagi és logisztikai támogatást megadni az orvosi magyar tagozata tanárainak és diákjainak, hogy peres úton támadják meg a MOGYE és a Petru Maior fúzióját jóváhagyó dokumentumot.
A sajtótájékoztatón a vadkárok megtérítésével kapcsolatban annak nehézségét, időigényességét emelték ki. Mint mondták, célszerűbb lenne – és erre vonatkozóan ki is dolgozzák a jogszabály-módosítási javaslatot –, ha ezentúl közvetlenül a környezetvédelmi ügynökség hatáskörébe tartozna a védett fajok által okozott vadkárok megtérítése, és az erdészeti felügyelőségeknek lenne a feladata a nem védett fajok okozta károk visszafizetése.
– Másik fontos javaslatot is megfogalmaztunk: a terményeket ért vadkárok esetében nem a befektetett összeget igényelhetnék vissza a gazdák, hanem a lehetséges végső termény árát – fejtette ki Korodi Attila.
Tánczos Barna hozzátette, hogy a módosítási javaslatukban az embereket ért támadások esetében is kártérítés-kötelezettséget vezetnének be, ezt az indokolja, hogy egyre több embert támadnak meg a vadállatok, főként a medvék.
Megemlítette továbbá, hogy a mezőgazdasági területek elővásárlási jogát képező sorrenden is változtatna az RMDSZ, ráadásul a listára felkerülnének a fiatal gazdák is. Az új javaslat szerint ebben a sorrendben következnének az elővásárlási joggal rendelkező személyek: a társtulajdonos, a rokon, a bérlő, a fiatal gazda, a szomszéd, majd az állam.
Tánczos és Korodi kifejtette továbbá, hogy meglátásuk szerint a romániai igazságszolgáltatásban egyre gyakoribbak a túlkapások, ami azt bizonyítja, hogy nem működik a jogállam, illetve nincs valós kisebbségvédelem. Véleményük szerint a legfelsőbb ügyészség és a titkosszolgálat között kialakult együttműködési protokollum még az 1989 előtti időket is „alulmúlja”. A lehallgatások, majd a magyarul elhangzó beszélgetések téves fordításai mind súlyos, alapvető emberi jogokat sértő eljárások. Többek között ezen okok miatt szükség van az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására, a titkosszolgálat hatáskörének jobb behatárolására – vallják.

Márk Boglárka

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.