Milyennek képzeljük a megyénket tíz év múlva?

Hargita 2030

46

Online lakossági felmérést végez Hargita Megye Tanácsa a készülő fejlesztési stratégia első lépéseként azzal a céllal, hogy kiderüljön: milyennek képzelik az itt élők Hargita megyét 2030-ban, és mit tennének ők maguk az elvárt kedvező jövő érdekében. A stratégia a megye komplex fejlesztési menetrendjét tartalmazza majd, ebben az EU-s pályázatok előkészítéséről, a megyei intézmények jövőtervezéséről, a városok és községek együttműködéséről és a gazdasági élet megújításáról is tervet dolgoznak ki. A lakosság véleményére továbbra is kíváncsiak: május 18-ig a Hargita 2030 közösségi oldalán ki lehet tölteni a kérdőíveket.

Lakossági javaslatokat várnak. Stratégia készül                                                           Fotó: Boncina-Székely Sarolt

Eddig 400 Hargita megyében élő vagy innen elköltözött személy töltötte ki az űrlapot. A véleményezés második köre április 28. óta zajlik, és a célja a korábbi konzultáció alapján kiemelt témák finomhangolása, hiszen többféle fejlesztési irány vázolható fel a mezőgazdaságban vagy a gazdaságfejlesztésben, az idősgondozásban, és más fontos területeken. A beérkezett válaszok, illetve a korábbi egyeztetéseken begyűjtött vélekedések alapján megállapítható, hogy nagyon erős a regionális identitás, és ezekre az értékekre lehet építeni – közölte érdeklődésünkre Borboly Csaba megyeitanács-elnök.
A stratégia legfontosabb üzenete, hogy a fejlesztések irányvonalát nem a különböző ágazatok nézőpontja szerint kell meghatározni, hiszen egybehangzó elvárás, hogy minden fejlesztés legyen emberközpontú, szolgálja az emberek jólétét.
A megyében lévő több ezer fejlesztési elképzelést – a civilek, a vállalkozók, a kistérségek, a megyei intézmények, a községek és váro­sok szintjén – a stratégia fontossági sorrendbe állítja majd. Elkészítésekor meg kell vizsgálni, hogy milyen alapfeltételeknek kell teljesülniük, milyen kapcsolódási lehetőségek alakíthatók ki az egyes kezdeményezések között. Ez természetesen nem végezhető el egy íróasztal mögül, ezért folyik többlépcsős egyeztetési folyamat a közösség tagjaival – vázolta a terveket Borboly Csaba.
Az elkövetkező években is fontos lesz olyan beruházások és fejlesztések alkalmazása, amely a fiatalok itthon maradását és boldogulását szolgálják: szem előtt kell tartani a munkahelyek biztosítása mellett a lakhatás, az oktatás és az egészségügyi ellátásra vonatkozó elképzeléseiket is.
Hargita megyét és településeinket, a munkahelyeket, illetve az egész ellátórendszert azok számára kell igazán vonzóvá tennünk, akik most állnak döntés előtt: mennek, vagy maradnak. Mi azt szeretnénk, és azért dolgozunk, hogy minél többen a maradás mellett döntsenek.
A fiatalok mellett természetesen hatalmas felelősségünk van a szépkorú emberek irányába is. Pontosan kell tudnunk, mit tudunk nekik nyújtani, milyen szolgáltatásokat igényelnek, mi a legjobb nekik és családjaiknak – fejtette ki a megyei tanács elnöke.
Az elkövetkező időszakban a városok és környékeik a fejlődés középpontjai lehetnek, de a falvak is követhetik őket a gazdaszövetségek megerősítése, a tudásátadás segítése, a biogazdálkodás, illetve a helyi termékek értékké alakítása és a falusi turizmus révén – körvonalazódik a stratégia kapcsán.
Borboly Csaba elmondta: május 18-án szeretnék lezárni a konzultációs folyamatot, de ha továbbra is azt tapasztalják, hogy naponta több tucat válasz érkezik, meg fogják hosszabbítani a határidőt. Ezután következik a stratégia összhangba állítása a lakossági elvárásokkal: a kész szöveg június elejére készül majd el, és közvitára fogják bocsátani.

Boncina-Székely Szidónia

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.