Mikor kapkodás, mikor bukdácsolás

43

Szinte naponta tanúi lehetünk azon újabb fejleményeknek, amelyek bekövetkeztek a közszférai bérezési 2017/153-as kerettörvény egyes előírásainak, de még inkább a társadalombiztosítási hozzájárulások amolyan megreformálását kiváltotta 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet előírásai gyakorlatba ültetése során. Időközben a kormány rákényszerült arra is, hogy bizonyos intézkedéseket foganatosítson, pontosabban sürgősségi kormányrendeleteket hozzon meg. Ez a kapkodás jele, de ugyanakkor annak is tanúi lehetünk, hogy a megelőző időszakok során elfogadott egyes jogszabályok gyakorlatba ültetése tekintetében bukdácsolás következett be, mindenekelőtt az alkalmazás módszertani normáinak a hiánya okán.

Már hónapokkal ezelőtt sejteni lehetett, hogy a 2017/79-es sürgősségi kor­mányrendelet társadalombizto­sí­tási hozzájárulások rendszerének „megreformálására” vonatkozó előírásai nyomán egyes személyzeti kategóriák hátrányos helyzetbe kerülnek. Többek között azok az IT és a tudományos kutatás terén tevékenykedő egyes személyzeti kategóriák, amelyek az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/27-es törvény értelmében mentesültek a jövedelmi adó fizetése alól. A kormány ugyan tudatában volt ennek, de mégis hezitált, latolgatta a kínálkozó lehetőségeket. Végül is lépett, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy megkésve: a kormány múlt heti, február 8-i ülésén fogadták el az egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó 2018/3-as sürgősségi kormányrendeletet. Nos, ez a kormányrendelet arra lenne hivatott, hogy kiiktassa ezeket az állítólagos diszfunkciókat és lehetővé tegye mindazon személyzeti kategóriák számára, amelyek az Adótörvénykönyv 60-as szakasza értelmében nem kötelezettek a jövedelmi adó fizetésére, továbbra is haszonélvezői lehessenek ennek az adómentességnek. Egyelőre feltételes módot kell használnunk, mert a február 8-án megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében az ANAF elnökének kell február 23-ig jóváhagynia az alkalmazás módszertani normáit. Annak hiányában egyelőre nemigen lehet szó a sürgősségi kormányrendeletben szereplő előírások gyakorlatba ültetéséről. Amúgy ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy kik is lesznek annak a „haszonélvezői” és kikre nem vonatkoznak annak előírásai. Jobbára technikai jellegű előírásokról van szó, a lényeg az, hogy a privát szektorban foglalkoztatott, az IT-szektor területén tevékenykedő egyes alkalmazottak nettó bére ugyanazon a szinten maradjon, mint 2017 decemberében. Ez vonatkozik a kutatásfejlesztés terén tevékenykedőkre is, valamint azokra, akik szezonális jellegű tevékenységet fejtenek ki, valamint a súlyos vagy hangsúlyozott fogyatékossági kategóriába besorolt alkalmazottakra. Az is előfeltétel, hogy az érintett személyeknek 2017 decemberéhez viszonyítva megemeljék, mármint a munkáltatóik, a havi bruttó bérüket legalább 20%-kal. Amennyiben ezekben az esetekben az adott alkalmazott egészségbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének a kvantuma „megvámolná” a nettó bérét, akkor az állam a differenciát kompenzálni fogja. Nyomatékolandó, hogy ez a kompenzálási rendszer csak az idei esztendőben lesz érvényes, annak némileg visszamenőleges hatálya is van, mert 2018 januárjától alkalmazandóak az előírásai.
Nem idetartozik, de érdemes utalnunk két megnyilvánulásra: Că­lin Popescu Tăriceanu, a koalíciós partner, az ALDE elnöke szombaton azt nyilatkozta, hogy nemigen ért egyet az IT és a tudományos kutatási szektorban foglalkoztatott szakszemélyzet adómentességével, mert vannak Romániában még olyan személyzeti kategóriák, amelyeknek igen nagy gazdasági és társadalmi jelentőségük van, de azok személyi jövedelmi adó fizetésére kötelezettek. Hozzáfűzte azt is, hogy lehet volt olyan időszak, amikor a számítástechnikai szakértők itthon maradása érdekében kedvezményt kellett nyújtani, de ez ma már szerinte nem időszerű. Ugyancsak szombaton Orlando Teodorovici közpénzügyi miniszter azt hangoztatta, hogy azok a személyek, akik kötelezettek lettek volna a 600-as űrlap benyújtására, de annak határidejét elhalasztották április 15-re, továbbra is megőrzik egészségbiztosítotti jogállásukat. Nem tudni, hogy mire alapozta ezen állítását, és hogy lehet érvényt szerezni ennek a jogosultság-folytonosságnak, lévén, hogy a jelenleg hatályos jogszabályozások ezt nem teszik lehetővé.

Kivárás
Talán mondanunk sem kell, hogy ezzel az igen kapkodásos módon meghozott sürgősségi kormányrendelettel távolról sem oldódott meg, illetve távolodott el az a „söpredék”, amelyet akaratlanul is magával hozott a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet. S aminek talán áldozata volt (legalábbis részben) az egykori pénzügyminiszter, Ionuț Mișa, és valószínű, hogy áldozata lesz az ANAF elnöke, Mirela Călugăreanu is. Van, amikor kapkodnak, s van, amikor bukdácsolnak, azaz érthetetlen módon késlekednek. Itt van például az iskolai gyümölcs, zöldség, tejtermék és sütőipari termékekre vonatkozó programot jóváhagyó 2017/640-es kormányhatározat, amely a Hivatalos Közlöny 2017. szeptember 13-i számában jelent meg. Abban az is szerepel, hogy a gyümölcsök, a zöldségek és a tejtermékek beszállítási keretszerződése odaítélésének a dokumentációját a mezőgazdasági minisztérium és az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) közös rendeletével kell jóváhagyni legkésőbb 2017. október 15-ig. Alaposan kivártak: a szóban forgó közös rendelet, a 2018/19/37-es, a Hivatalos Közlöny február 7-i számában jelent meg. (A közlésével még azután is késlekedtek, hogy azok aláírására sor került január 18-án.) A Hivatalos Közlöny 2017. november 20-i számában jelent meg ama 2017/804-es kormányhatározat, amely révén módosították az elektronikus fiskális pénztárgépek kötelező használatára vonatkozó 1999/28-as sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit jóváhagyó 2003/479-es kormányhatározatot. A szóban forgó kormányhatározat egyik előírása gyakorlatba ültetése érdekében az ANAF elnökének 2017. december 23-ig kellett volna rendelete révén jóváhagynia az informatikai rendszerekkel kapcsolatosan bizonyos eljárásokat. Több mint egy hónapnak kellett eltelnie, hogy ez az ANAF elnöki rendelet megjelenjen: a Hivatalos Közlöny január 30-i számában jelent meg a vonatkozó 2018/146-os elnöki rendelet.
Annak idején nagy dérrel-dúrral helyezte kilátásba a kormánypárt, annak elnöke, Liviu Dragnea, hogy megszületik a prevenció, illetve a megelőzés törvénye, amely úgymond barátságosabbá fogja tenni a gazdasági szereplők és az ellenőrző hatóságok közti kapcsolatokat, előtérbe helyezve a megelőzés vonatkozásában foganatosítandó intézkedéseket. A tavalyra ígérték ezt a törvényt, s az meg is jelent az utolsó pillanatban, nevezetesen december 28-án, a 2017/270-es törvényről van szó. Amint már arról lapunk is beszámolt, a törvény megjelenését követően csak „bejáratásról” lehetett szó, mert a gyakorlatba ültetés előfeltételét képezte a mérvadó szabálysértések felsorolása, valamint annak a helyzetorvoslási terv modelljének a megállapítása, amely egy kormányhatározatot igényeltetett. Ezt a kormányhatározatot legkésőbb január 14-ig meg kellett volna hozni. Azt némi botladozás után a január 25-i kormányülésen fogadták el, de a Hivatalos Közlönyben csak február 5-én jelent meg, a 2018/33-as kormányhatározatról van szó. Egyébként abban hetven olyan jogszabályra van utalás, amelyek esetében alkalmazandó a „megelőzés”, azaz nem róható ki szabálysértési bírság, csak szóbeli figyelmeztetés, illetve egy olyan jegyzőkönyv, amely révén úgymond elrendelik a „helyreigazítási” intézkedéseket és azok határidejét. Így például amennyiben első szabálysértésről van szó, nem róható ki pénzbírság, az üres munkahelyek havonkénti közlésének az elmulasztása okán, és akkor sem, ha az érintettek „megfeledkeznének” a jóváhagyott építkezési munkálatok megkezdési időpontjának a közléséről.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.