Miklóssy Mária jelképei

81

Miklóssy Mária újabb festészeti és grafikai munkáiból nyílik kiállítás Rejtett tartalom címen Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában ma este 6 órakor. A Hargita Népe napilap közreműködésével létrejött kiállítás megnyitóján fellépnek a Művészeti Népiskola növendékei, a tárlatot dr. Deák Ferenc Loránd művészeti író nyitja meg. Az alábbiakban ugyanő mutatja be a művészt és a kiállítás anyagát.

Ketten 1998, tus, tempera és karton, 17,5 x 17

A kronologikusan rendszerezhető pályaképnek ellenáll az életműve. Képein apszichologikus analizáló szemlélet alakította ki az én elemzésének körkörös elvét. Így a képen a vágyott vagy elfojtott belső én nyer megjelenítést. Az én zárt körű körbejárása adja művészetének egységes jellegét. Női karaktervonása, hogy magánmitológiába helyezkedik. A gondos megőrzés védelmét helyezi előtérbe. Gyakran a megállított és kinagyított meditációkat hívja elő. Nem törekszik a célelvű előretörés és a változás szándékának megragadására.
Képein a mögöttes tartalom erős szándék. Így egy intellektuális kérdésfeltevés indítja el az alkotás folyamatát. Számára a vágyott alkotófolyamat a mögöttes tartalomnak egy nagyvonalú és oldott kifelé tárulkozó megragadása.
Színei gyakran intenzív jelleggel bírnak. Erős és mély színeket használ a világos színek kiemelésére. Törekszik arra, hogy az új kép témájának megfelelő új színharmóniát alakítson ki. Az egymásra tevődő rétegek mélységet hordoznak. Az egészen belül egy részlet megoldása gyakran felértékelt szerepet kap. A jelképek ismétlődésének ritmusa jól megoldott képmezőt teremt, amelynek lüktetésébe belefeledkezni jó. Miklóssy Mária figuratív képei erős karakterjegyeikkel a gyors felismerés reflexióját váltják ki a nézőből, majd az elidéző azonosuló szándék töprengő meditációjába fordul át.
A látszólagos egyszerűség mögött felsejlenek a színek és rétegek által az egymás folytatásába átmenő mélyebb jelentések. Színei domináns és izzó jelenlétükben erős hangulatteremtést közvetítenek.

Infánslány 2008, olaj, tempera és karton, 68 x 55

A látszólag spontánul kialakult átmeneti tónusok a vegyes technikák által (pl. olaj és tojástempera vegyítése) a kísérletezés és gyakori újrafestés eredményei is. Az olaj klasszikus formateremtő képességét temperával hígítja, így az árnyalatok gazdagságával és a rétegek összetettségével sajátos hangulatot teremt. A szenvedélyes vörösek barnába és sárgába hajló jelenléte erős expresszív hatással nyűgöznek le.
A képeinek feminin jellege erős. A nő az arc kontúrjában, a test körvonalaiból nyer ismétlődő újraalkotást. Nem portrékat és aktokat fest, hiszen nem modellek után alkot. A nő a motívum ismétlődő karaktervonásokból teremtődik újra, és az adott kontextusból kap újabb jelentést. A beállítás értékrendet mutat fel. Az alkotó törekvése, hogy az ábrázolt női motívum magatartásában humánumot közvetítsen. Az időben nincs felszámolódás, öregedés okozta szétesés vagy torzulás. A forma felépítésénél az egyedit vagy ideát próbálja megteremteni.
Gyakoriak az egyszemélyes függetlenségükben megjelenő női jelképek. A beállítás gyakran az életérzés vagy – többalakos képein – egy viszonyrendszer feltárását jelenti. A páros nőalakok egy szimbiózist is hordoznak ellentétes attribútumokkal. Az eltérő magatartásminták ellenére összetartozásuk „az egymásra utaltság legmagasabb fokon szervezett formája” (Szilágyi Domokos). A szőlőevő lányok képen törékeny és finom vonalak grafikus hálójával egészül ki a festmény.
A férfi és nő jelenléte egy képmezőben erőteljesebb egymásra irányuló hatásokat indít el. Ketten egy retrospektív nézőpontot rendel a művészházaspár sorsvállalássá nemesült életútjára. Plugor Sándor tus vonalrajzainak hasonlóságával megjelenített középpontban kiemelt művészarc ikonikus jelképiségéhez simuló nő odaadó gyöngédsége jelenik meg. Az életmű korábbi alkotásain a férfi-nő jelenléte gyakran provokatív kérdésfeltevést indít el. Szándékosan elfedi és felülírja az élettörténeti beazonosítás szándékát. A jelképteremtés szándékával a férfi-faun megfeleltetés egy ironikus játékszabályt indít el. A nyugalmi állapot felszámolása, egy ösztönös borzongás és inspiráló feszültségteremtés szövetsége jelenik meg. A Király és királynő nagy méretű kompozícióján a sakkfigurák beállításához hasonlóan a női és férfi mellérendelő viszonyt tematizálja. Itt a kultúrában vállalt szerepek elfogadása egyenértékű sorsvállalássá formálja küldetésüket. A baloldalt gótikus keretbe elhelyezett női oldalhoz egy bensőségesebb jelenlét, míg a jobb oldali férioldalhoz a homokóra és madár jelképpel a változás előérzete ismerhető fel.

A faun és a lány 1988/2014, vegyes technika, 69 x 90

Tájelemeket feldolgozó képei a műteremben az újraértelmezett élmény emlékeként jönnek létre. Itt olyan konstrukciókat épít fel, amelyek intellektuális játékká formálják a tájat, és a néző számára így már nem a beazonosítható valóság, hanem a formák ritmusából felépített absztrak tér jelenik meg.
Miklóssy Mária ismeretlen rajzaiból nyílt kiállítás a közelmúltban Sepsiszentgyörgyön az Árkosi Kulturális Központban. Itt miniatűr formák részletgazdag kidolgozásai és variációs játékok kombinációi jelennek meg. Így a rajz a megmutatkozás és önbírálat szándéka nélkül az alkotó játéktere, amely lehet egy későbbi festmény tanulmányrajza is. A Pillangó sorozat színes síkjai konstrukciókat képeznek le. Miniatűr jelenlétükben különös tüneményként jelennek meg, amelyek a színek szabad száguldásában és háromszögek felívelő ismétlődésével emelkednek fel. Az absztrakt formákkal való kísérletezés gyakori művészetében, amely által a dolgok és tények véletlenszerűsége mögött az egyetemes rendet keresi. Miklóssy Mária magas képi műveltsége egy egész élet lüktetésével képi párhuzamokat tár fel. A kultúra hálójával merít személyes élményei és vágyai óceánjából.

[box type=”shadow” ]Miklóssy Mária

(1940, Alsóhomoród, Szatmár megye) a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola rajz szakán végzett 1964-ben. Kolozsváron kötött házasságot Plugor Sándorral. 1964–1971 között Brassó és 1971-től Sepsiszentgyörgy életterük, ahol Miklóssy Mária rajz- és művészettanár. A Romániai Képzőművészeti Szövetség tagja és a Barabás Miklós Céh alapító tagja. Több alkalommal résztvő a makói, hajdúböszörményi és jászsági alkotótáborokban. Számos hazai, nemzetközi csoportos és egyéni kiállításon vett részt.[/box]

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.