2021, január 20, szerda.
custom_html_banner1

Nézőpontok menekültügyben (1) – Migránsok vagy bevándorlók?

Hónapok óta foglalkozik az európai sajtó a migránsválsággal. Az elmúlt hetek eseményei a székelyföldiekhez is közelebb hozták a kérdést, miután Magyarországra egyre többen érkeztek. A székelyföldi közvélemény a tévén, interneten keresztül kapott információk alapján tájékozódik, véleményt formál a kérdésben. Most induló sorozatunkban arra keressük a választ, miként érintheti Székelyföldet, az itt lakó embereket a délről érkezők hulláma? Elsőként Sógor Csaba európai parlamenti képviselő válaszolt kérdéseinkre.02_migrans

– Kell foglalkozni egyáltalán a migráció kérdésével székelyföldi viszonylatban? Mikortól lehet ez téma Székelyföldön? Amikor megérkeznek az első csoportok, vagy már most is az?

– Természetesen foglalkozni kell a témával. Az a vita, amely most és az elkövetkező időszakban a migráció kapcsán folyik és folyni fog, hosszú távon Székelyföld jövőjére is befolyással lesz, erre fel kell készülni. Persze egyelőre a gazdasági okokból Európába érkezők elsősorban a gazdagabb tagállamokban szeretnének letelepedni, de ez nem lesz mindig így, egyetlen tagállam és egyetlen régió sem vonhatja ki magát a nagyarányú bevándorlás hatásai alól.

– Hogyan látja a migráció kérdését?

– Alapvetően az a tény, hogy egyes észak-afrikai, közel-keleti és ázsiai államokban, de Fekete-Afrikában is vannak olyan államok, amelyek képtelenek ellátni a lakosságukat, sőt egyes esetekben módszeresen irtják vallási és etnikai kisebbségeiket, elkerülhetetlenné teszi, hogy nagyszámú menekült induljon útnak. Ezek a menekültek azonban főként az országukhoz legközelebbi menekülttáborig mennek, sem pénzük, sem erejük továbbvándorolni. Ami Európa számára most gondot okoz, az inkább egyfajta bevándorlás, ami természetesen eddig sem volt ismeretlen, ám az elképesztően magas számok miatt dimenziójában mindenképpen példátlan. A menekültek és a bevándorlók éles elválasztása pedig a gyakorlatban majdnem lehetetlen vállalkozás, ennek ellenére valamiképpen különbséget kell tenni a két csoport között. Persze ez nem jelenti azt, hogy a politikai menekültekért, még azokért is, akik a libanoni vagy török menekülttáborokban tengődnek, ne lenne felelős Európa. Ebben a helyzetben külön oda kell figyelnünk a gyermekkorúak védelmére is.
Az európai országok NATO-tagállamokként és az USA szövetségeseiként hozzájárultak ahhoz a politikához, amely teljes káoszt okozott Líbiában, Irakban, Afganisztánban vagy Szíriában. A menekültek felé tehát igenis van felelősségünk, még Romániának és Magyarországnak is, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden menekültet be kellene engednünk. Inkább arra kellene törekednünk, hogy stabilitást teremtsünk az érintett államokban, addig is pedig a szomszédos régiókban működtessünk menekültközpontokat.
A bevándorlás kapcsán az a probléma, hogy bár a munkaerőpiacnak sok országban szüksége van a bevándorlókra, a társadalmak szintjén már nem olyan egyértelmű a pozitív viszonyulás. Elég, ha megnézzük a közelmúlt választási eredményeit Franciaországban, Dániában vagy Hollandiában. Persze a fősodorbeli európai elit mintha nem venne tudomást ezekről a tendenciákról, megpróbálják a szélsőjobb számlájára írni ezeket a véleményeket, ez azonban durva leegyszerűsítése a problémáknak. Kelet-Európában jelenleg nem élnek a nyugatihoz hasonlítható arányban bevándorolt, jellemzően muszlim vallású közösségek, ám az emberek itt is látják, hogy mihez vezetnek ezek a folyamatok, és többségükben nem kérnek belőle. A kérdés, hogy hogyan lehet megállítani ezt a folyamatot, ha a határainkat nem tudjuk megvédeni, és azt üzenjük a Közel-Kelet és egyes ázsiai országok társadalmainak: Európában mindenkit befogadunk, jöhettek. Ha megnézzük az USA, Ausztrália vagy a gazdag Öböl-menti országok bevándorlás-politikáját, akkor szigorú határőrizetet, alapos szűrést és a társadalmi folyamatokra való reagálást látunk. Európából ez mintha hiányozna, ráadásul a bevándorlás ellenzése mintha elfogadhatatlan álláspont lenne bizonyos körökben. Ez semmiképp nem segíti a racionális gondolkodást és a felelős politikai döntések meghozatalát.

– Lehet 10 évre előre gondolkozni a migráció ügyében? Románia eddig nem volt célország. A kvótarendszerrel azonban ide is kerülhetnek emberek. Az államfő ellenzi a migránsok fogadását…

– A kvótarendszer még akár működhetne is, ha menekültekről lenne szó. A menekültek esetében van értelme a kvótáknak. A bevándorlók esetében azonban a rendszer azonnal összeomlana, mivel ők nem egy menekültközpontban szeretnének maradni, majd beilleszkedni például a romániai társadalomba, hanem konkrét céljaik vannak Németországban vagy Svédországban, ott akarnak dolgozni. Tehát hiába osztják el őket, azonnal továbbmennének ezekbe a gazdag országokba. A kérdés tehát, hogy minek tekintjük ezeket az embereket, menekülteknek vagy bevándorlóknak? Erre Európának válaszolnia kell.
Daczó Dénes

Kapcsolódó cikkek:

14,322RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb