Migránsok befogadva, medvék befogva

33

Fontos esemény következett be országos szinten az elmúlt héten: kínos vajúdás után és második nekifutásra a parlament „végérvényesen” megszavazta csütörtökön az új Adótörvénykönyvet, s most már csak az államelnök általi kihirdetés, valamint a Hivatalos Közlönyben való közlés van hátra. Az akörül kibontakozott viták több mint bizonyos, hogy a jövőben sem fognak megszűnni, annál is inkább, mert előbb-utóbb mindannyiunknak szembesülnünk kell azzal, hogy „a húst csonttal adják”, s ez vonatkoztatható az új adózási jogszabályozásra is. Megyei szinten a hovatovább eldurvuló „medveügy” került a figyelem központjába, és arra nem is olyan biztos, hogy pontot fog tenni a pénteken érvényessé vált kilövési engedély. Voltak szépszerével érdekességszámba menő események, de „érdesek” is. Ez utóbbi vonatkozásban utalhatunk a DNA továbbra sem lankadó ténykedésére, amelynek eredményeként például egy olyan nagyhal került horogra, mint az Országos Adóügynökség egykori elnöke, ªerban Pop, aki az első Ponta-kormány időszakában töltötte be ezt a tisztséget, s akit a múlt csütörtökön helyeztek 30 napra előzetes letartóztatásba megvesztegetésben való bűnrészesség vádjával. Tegnapra virradólag pedig a DNA elrendelte Bukarest főpolgármesterének, Sorin Oprescunak a 24 órás fogvatartását, megvesztegetés vádjával.

Akeddi sima megszavazást követően csütörtökön könnyen átment a képviselőházon is az új Adótörvénykönyv, egyidejűleg annak „megkönnyítésével” az eddig kilátásba helyezett egyes adócsökkentésektől. És lesz „bekeményítés” is… Nem bocsátkoznánk részletekbe, lesz még rá idő és mód a jogszabály megjelenését követően. Eddig nem sok szó esett a már kihirdetett és a Hivatalos Közlönyben kiközölt új Adóeljárási Törvénykönyvről, most pedig egyre időszerűbbé válik annak tanulmányozása is, annál is inkább, mert „rázós témákat” tartalmaz. E két jogszabály összefüggésében még utalhatunk egy kemény dióra: az Adótörvénykönyv alkalmazási normáiról van szó, amelyeket kormányhatározattal kell jóváhagyni, s amely nélkül nehezen képzelhető el az előbbi működőképessége.

Lemaradt a szavazásról
Az Adótörvénykönyv parlamenti megszavazásának pikáns epizódját jelentette az, hogy Victor Ponta kormányfő lekéste a csütörtöki ülés munkálatait, s így nem szavazhatott, de ha már ott volt, irodájában köszöntötte fel egy szűk körű és meghitt hangulatú ünnepség keretében Valeriu Zgonea házelnököt születésnapja alkalmából. Elkésett a szavazásról Elena Udrea egykori miniszter, akivel szemben ugyan több bűnvádi eljárás is folyamatban van és vádlotti minőségében hatósági felügyelet alá helyezték, de lévén, hogy mandátuma továbbra is érvényes, visszatérhetett a parlamentbe. Ő azzal vigasztalódott, hogy a „megrostált” Adótörvénykönyv neki amúgy sem tetszik…
A Ponta-ügy viszont jóval érdekesebbnek bizonyult. A csütörtöki szavazást követően Andreea Paul liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a kormányfőt tulajdonképpen nem is érdekelte „a saját nagy projektje”, s ezt támasztja alá, hogy nem vette a fáradságot a szavazás tekintetében. A kormányfő amúgy azzal „védekezett”, hogy ő annak idején, június 24-én már megszavazta az Adótörvénykönyvet. Akkor erre a kijelentésre senki sem figyelt fel, de csütörtök estére kiderült, hogy ez nem igaz, mert ő június 24-én Törökországban lábadozott műtétjét követően, ezt a liberális párt alelnöke, Mircea Dolha hozta nyilvánosságra. Hozzáfűzve azt is, hogy Victor Ponta lehet, hogy álmában szavazott, de mindenképp hazudott, ilyenképpen pedig rossz fényt vet képviselői minőségében a parlamentre. Minderre mi mit mondhatnánk? A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát…
Merjük feltételezni, hogy a mai napon idejében tiszteletét teszi a képviselőházban a kormányfő, aki a múlt hét végén bejelentette, hogy mielőtt hivatalosan is beterjesztenék a parlamentbe a közbeszerzési rendszer reformjának törvénycsomag-tervezetét, azt ismertetni szeretné a honatyák előtt. Utalt arra is, hogy ezt az ismertetést Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszterrel együtt fogja megtartani, s a közbeszerzési reform logikus sorrendben fogja követni az Adótörvénykönyv reformját. Egyébként bejelentkezett Klaus Johannis államelnök is, aki szeptember 4-én, pénteken levelet intézett a két ház elnökéhez, s abban arról értesíti őket, hogy szeptember 16-án 11 órakor üzenetet kíván intézni a parlamenti honatyákhoz. Félhivatalos értesülések szerint az államelnök arra szeretné felkérni/felszólítani a parlamenti pártokat, hogy munkálkodjanak együtt a legfontosabb és a legidőszerűbb törvény-tervezetek elfogadásán. A levélben való szavazásról szóló törvényről, a helyi választottak törvénykönyvéről és az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos törvénykönyvről van szó. De az sem kizárt, hogy az államelnök kitér bizonyos nemzetközi kérdésekre is, nevezetesen az egyes európai országokat elözönlő migrációs hullámra.

Semmi sem biztos…
A szomszédos országokat, mindenekelőtt Magyarországot érzékenyen érintő migrációs hullám, illetve menekültáradat az elmúlt hetek során kiváltotta a romániai hatóságok ráfigyelését is. Már beszámoltunk arról például, hogy a múlt hónapban váratlan módon ebben a témakörben megbeszélést hívott össze a legilletékesebb szervek részvételével Gabriel Oprea kormányfőhelyettes, aki ebben a minőségében a nemzetbiztonsági és -védelmi tevékenységeket is koordinálja. Bizonyos előkészületi jellegű intézkedéseket máris foganatosítottak (igaz, azok körül nem volt nagy „csinnadratta”), egyes határrészeken megszigorították a határellenőrzést, s arról is hallani, hogy Románia nem tartozik azon uniós tagállamok közé, amelyek mereven elzárkóznak a menekültek befogadásától. Sőt ez utóbbi vonatkozásban már számokat is emlegetnek, ugyanakkor Victor Ponta az elmúlt héten kijelentette, hogy rövidesen ezt a kérdést is napirendre tűzheti a Legfelsőbb Védelmi Tanács, de hozzáfűzte azt is, hogy a tanács következő ülésének időpontját még nem tűzték ki. A menekültek problematikája egyébként szerepelt az uniós országok külügyminisztereinek pénteki, Luxembourgban lezajlott informális találkozójának napirendjén. Azon részt vett országunk külügyminisztere, Bogdan Aurescu is. A külügyminiszter igen óvatosan nyilatkozik, többek között csak arra utalt, hogy Románia magára vállalt bizonyos kötelezettségeket, illetve intézkedések végrehajtását, beleértve egy bizonyos számú menekült befogadását is. De ez utóbbi vonatkozásában tényleges döntés nem született, s ilyenképpen még korai lenne számokról beszélni. Tehát lehet, hogy jöhetnek, jönnek majd a menekültek, mint ahogy az is, hogy esetleg nem. Egyelőre se kint, se bent…

Medvebefogás
Mifelénk jelenleg teljesen más „betelepülők” okoznak gondot, pontosabban jelentős károkat, fenyegetve még a lakosság biztonságát is, legalábbis egyes településeken. A medvékről van szó, amelyek túlnépesedését nemhogy nem sikerült meggátolni, hanem a jelenlegi jogszabályozási feltételek közepette szaporodásuk már-már megállíthatatlan. Késlekedik a kártérítés, fokozódik a feszültség, a lakosság aggodalma, s hosszú hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy végül is megszülessen egy kilövési engedély. Az elmúlt héten azonban megjelent a medveügyhöz – bizonyos értelemben – kapcsolható miniszteri rendelet is. A Hivatalos Közlönyben szeptember 4-én közölt 2015/1169-es környezetvédelmi miniszteri rendeletről van szó. Mielőtt ismertetnénk, utalnunk kell egy, a maga nemében visszásnak tűnő jelenségre: a szóban forgó rendeletet a miniszter asszony kézjegyével még augusztus 3-án látta el, de azt csak egy jó hónap múltán hozták nyilvánosságra. A rendelettel, a védett területekre vonatkozó 2007/57-es sürgősségi kormányrendelet adott előírásaira való hivatkozással jóváhagyták a Maros és Hargita megyei vadászati alapokból 30 medve befogását és utólagos szabadon bocsátását 2019. december 1-jéig. Ezzel a ténykedéssel a marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport elnevezésű alapítványt bízták meg, amely a befogást majd környezetvédelmi engedély alapján végzi el. Hogy gyakorlatilag mit is jelent ez a befogás és utólagos szabadon bocsátás, illetve az miben áll, nem derül ki a miniszteri rendeletből, csupán az, hogy mindez tudományos céllal történik. Mi mit is mondhatnánk? Ahol sok a tudomány, sok a titok…

Victor Ponta „vendégségben”
A kormányfő ugyan elkésett a csütörtöki parlamenti szavazásról, ugyanakkor azonban sokat nem időzhetett a képviselőház elnöke irodájában, mert máshová is várták „vendégségbe”, nevezetesen a DNA-hoz. Ott már kénytelen-kelletlen többet kellett időznie, mert több mint két órát tartott a kihallgatása abban az ügycsomóban, amelyben vádlottként szerepel több bűntény állítólagos elkövetése okán. Hogy abban az irodában mi is történt, azt nem tudni, ő viszont magabiztosan nyilatkozott: „Mint bármelyik állampolgár, megjelentem úgy, ahogy az normális. Az ügyész úr kérdezett, én pedig válaszoltam minden kérdésre. Egy kérést is megfogalmaztam olyan értelemben, hogy az én ügycsomómat válasszák külön, hogy az ne legyen benne a nagy ügyben, és ilyenképpen gyorsabban megoldódhasson. Úgy vélem, hogy az én érdekem és az igazságszolgáltatás érdeke is az, hogy az én darabocskám ne legyen ott a nagy ügycsomóban.” Azzal nagy vonalakban magunk is tisztában vagyunk, hogy mit jelent és mikor is lehetséges egy ilyen elválasztás vagy egy peres ügy elkülönítése. Azzal viszont kevésbé, hogy jogi szaknyelven mit is jelenthet a „darabocska” vagy a „nagy ügy” fogalma. Egyébként mi arról tudunk, hogy létezik egy, a Rovinari–Turceni ügycsomó, amelynek több „szereplője”, azaz vádlottja is van, közöttük Victor Ponta is. Sajnos jogász, egykori ügyész, valamint ügyvéd létére a saját ügye kapcsán igen zavarosan és nehezen értelmezhetően nyilatkozik, s mintha ezt szándékosan tenné, többek között számolva azzal, hogy „hallgatóságának” jelentős hányada kevésbé jártas a jogi eljárások „bugyraiban”. Ugyanakkor azonban gyakran kérkedik jogászi, ügyészi múltjával. Már-már hajlamosak vagyunk ilyen körülmények között azt mondani: vak vezet világtalant.

Gabriel Oprea „tetten érve”
A múlt csütörtökön az egyik fővárosi hírportálnak nyilatkozva a Bukaresti Egyetem etikai bizottságának elnöke, Mihai Popescu határozottan kijelentette, hogy Gabriel Oprea kormányfőhelyettes doktori disszertációjának általa végzett aprólékos elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy az egy plágium, annak több tíz oldalát teljes egészében másolta a szerző. Hozzáfűzte, hogy állásfoglalását saját nevében fogalmazta meg. Utalt arra is, hogy júliusban az általa vezetett bizottság saját kezdeményezésre döntött arról, hogy megvizsgálja Oprea doktori disszertációját, azt követően, hogy a sajtóban plágiumra vonatkozó információk jelentek meg. A törvény értelmében, tisztségviselőről lévén szó, a saját kezdeményezésüket be kellett nyújtani a tanügy minisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Etikai Tanácshoz (CNE). Az viszont meglepő gyorsasággal döntött: nem igazolódnak be a plágiummal kapcsolatos feltételezések. Mihai Popescu szerint megkérdőjelezhető a tanács szerfelett gyors döntéshozatali eljárása, sőt annak tevékenysége is. Továbbá az egyetem etikai bizottságának elnöke szerint nincs semmi jogalapja annak, hogy a tisztségviselők dolgozatainak kielemzése erre a tanácsra háruljon, az annak az egyetemnek a feladata kellene legyen, amely annak idején odaítélte a doktori címet. Gabriel Oprea a vele szemben folytatott különböző lejáratási próbálkozások újabb epizódjának tekinti a mostani incidenst is. Kívülállóként nem kommentálnánk a történteket, de akaratlanul is eszünkbe jut egy közmondás: más tollával dicsekszik…

Hőerőmű a láthatáron
A múlt heti kormányülésen jóváhagyták az Oltenia Energetikai Komplexum Rt. (CEO) kötelékeibe tartozó rovinari-i villamos erőművek keretében egy 600 MW-os energetikai csoport építését. Egy zöldmezős beruházásról van szó, amelyet egy majdani vegyes tőkéjű cég fog megvalósítani, a China Huadian Engineering Co. Ltd. és a CEO által létrehozandó. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a projekt teljes értéke 847,6 millió euró, a befektetés visszanyerési időtartama 12 év, a majdani létesítmény működési időtartama pedig 30 esztendő. A működésbe helyezésére 2019-ben kerül(ne) sor. A majdani hőerőmű a komplexumhoz tartozó Roşia, Tismana és Pinoasa bányatelepekről kitermelt lignitet fogja hasznosítani, amely éves viszonylatban 4,6 millió tonnát jelent. Ilyenképpen pedig 3000 bányász munkahelyét lehet megőrizni, és még 1800 új munkahelyet is teremteni. Az a bizonyos lignit jelenleg is „kelendő”: az elmúlt héten füleltek le egy bűnszövetkezetet, amely zavartalanul emelte le a lignitet a szállítószalagokról és teherautókkal szállította el. Egyelőre 28 személy került az ügyészség látókörébe, akik közül 13 rendőr, ők „felügyelték” a szén útját. Pénteken 8 személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, közöttük van 4 rendőr is, a többieket pedig hatósági felügyelet alá. A lignitet egyébként Gorj, Dolj és Mehedinţi megyékben adták el, tonnáját 200 lejért. De állítólag abból visszavásárolt a komplexum egyik egysége is, a turceni-i hőerőmű. Ami a majdani hőerőművet illeti, jobb későn, mint soha, ami pedig a lignitet: élelmeseknek áll a világ, már ameddig áll(t)…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.