Migráns

57

Ha valaki megkísérelné megszámolni, hogy a kö­zelmúltban a politikai és a sajtó nyelvének melyek a leggyakrabban használt szavai, bizonyára első helyre a címben szereplő migráns kerülne. A közelmúltban ugyanis afféle újabb népvándorlás indult meg, és az illegális bevándorlókat nevezik így meg. Olyannyira elterjedt, hogy a menekült már-már csak elvétve jelenik meg. Pedig a migráns, amely a migráció származékszava, csak Tolcsvay Nagy Gábor Idegen szavak szótárában (Osiris Kiadó) található meg, de A magyar értelmező kéziszótárban, a Bakos-féle Idegen szavak szótárában és az Etimológiai szótárban sincs benne. (Az új helyesírási szabályzat szójegyzékében is szerepel, természetesen a jelentése nélkül.) Az értelmező kéziszótár megadja a migráció, emigráció, emigrál, emigráns szóalakok jelentését.
Vizsgáljuk meg előbb a migrációt! A kéziszótár tudományos szakszónak minősíti, és így fejti ki a jelentését: „A népesség mozgása, vándorlása vmely országon belül, ill. áttelepülése, átköltözése egyik országból a másikba.” A migráns főnév, illetve melléknév nem utal arra, hogy a népességnek miféle mozgásáról, vándorlásáról van szó. Mint a szótári jelentésből kiderül, van belső migráció is. Példaként említhetjük a török hódoltság idején a lakosság nagymértékű elvándorlását.
Ezután térjünk rá az emigráció szóra! Ennek fogalmi minősítése politikai, és három jelentése van. Ezek közül csak az elsőt említem, mert a másik kettő összefügg vele. Íme: „<Kül. Politikai okokból> (tömeges) kivándorlás.” Ilyen emigráció volt például a levert forradalmak és szabadságharcok bukása után. Azokat, akik elhagyták hazájukat, emigránsoknak nevezték.
Az Etimológiai szótár az emigráció szó eredetét is megadja. Latin jövevényszó, és első előfordulása 1720-ból adatolható. Ugyanúgy, mint az emigráns.
A szócsalád alapja az emigrare, ’kiköltözik, elköltözik’, magyar megfelelője pedig az emigrál. A szótár azt is közli, hogy „A szócsalád tagjai mint politikai műszavak a francia forradalom idején terjedtek el. 1990 után ismét megjelentek a magyar sajtó nyelvében.” Megjegyzem még, hogy a szocializmusban az emigrált személyeket disszidensnek nevezték. Egyébként ez a szó már 1656-ban megjelenik nyelvünkben, jelentése az Etimológiai szótárban így található meg: ’hazája törvényeinek megsértésével külföldre távozó, menekülő.’ A szótár szócikkének végén ez áll: „A rendszerváltás előtti (1948–1990) magyar politikai élet szava.”
Ezekután feltehetjük a kérdést: hiba a migráns szó használata? Szerintem kategorikusan nem minősíthetjük annak. Ahogy azonban azt fentebb már megjegyeztem, nem pontos. A szó valószínűleg angol hatásra került nyelvünkbe, és a sajtó révén igen gyorsan elterjedt. A magyar nyelvhasználatban az emigráns mint nemzetközi szó gyökeresedett meg. Ezt a szótárak is feltüntetik. Ebben a szóban az e- prefixum utal a mozgás irányára. Javaslom tehát, hogy bizonyos beszédhelyzetben inkább ezt használjuk. Ám az is kívánatos lenne, ha gyakrabban fordulna elő a közismert menekült.

Dóra Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.