Migráns az van…

Hatósági hajlandóság a befogadásra

52

A külügyminisztériumnak ama nemrégiben nyilvánosságra hozott közleménye okán – amely értelmében Románia kész a Proactiva Open Arms hajón lévő 150 afrikai migránsból 10-et befogadni – egyesek azt feltételezték, hogy az eddigi román diplomáciai álláspont megváltozhatott a bevándorlás ügyében. Legalábbis ilyen jellegű kérdésfelvetés is megfogalmazódott. Mi több, egyes szakértők a román kormány némileg meglepő lépéseként értékelték a menedékkérők befogadására tett felajánlást. (Amúgy a külügyi tárca szóban forgó pontosító jellegű közleménye augusztus 16-án jelent meg.)

Fotó: facebook / Open Arms

Megkockáztatnánk, hogy nincs szó, nemigen lehet szó „meglepő lépésről a román kormány részéről”, s az említett kérdésfelvetés is „megkérdőjelezhető”, mert a romániai illetékes hatóságok a menekültkérdésben ed­dig is jobbára engedékenyebbnek, „por­hanyósabbaknak” bizonyultak, másrészt pedig eddig is hajlandónak mutatkoztak a hatóságok (beleértve a kormányt, a külügyi tárcát, sőt az államelnöki hivatalt is) a menedékkérők esetenkénti befogadására.
Ez egyébként a sorok között kiolvasható a már említett külügyminisztériumi pontosító jellegű közleményből is, amelyben többek között a következőképpen fogalmaznak: „Olyan feltételek közepette, amikor is az utóbbi évek során sokatmondó előrehaladás volt jegyezhető a dublini szabályozás megreformálási tárgyalásaiban, az Európai Unió Tanácsa romániai elnökségének idején, az érintett romániai hatóságoknak sikerült egy új konceptus bevezetése révén pontos megoldásokat beazonosítani. Az időleges elhelyezések (aranjamentele temporare), egy nem kötelező jellegű eszköz, amely arra hivatott, hogy leegyszerűsítse ilyen esetekben az EU tagállamai közti koordinálást”.
Ezek szerint a romániai elnökség elmúlt hathavi ideje alatt „az érintett romániai hatóságoknak” állítólag sikerült időleges, jogilag ugyan nem elkötelező megállapodást kezdeményeznie, illetve tágabb értelemben rendeznie az ideiglenes elhelyezés elvi kérdéskörét. Legalábbis a mi olvasatunkban erről van szó a minisztériumi közlemény idézett közleményében.
Abban a közleményben egyébként utalás van arra is, hogy ebben az esztendőben voltak hasonló esetek, és Románia három EB-felhívásra válaszolt kedvezően: két esetben Olaszországból 10, egy esetben pedig Máltától 5 védelemre szoruló személy átvételét vállalva. Azok közül augusztus 16-ig Románia területére érkezett 11 személy. A mostani (vagyis az augusztusi eleji felkérésre) ugyancsak kedvezően válaszoltak a román hatóságok, más tagállamok­kal együtt, lehetségesnek tartva korlátolt számú migráns átvételét – Románia esetében Máltából 10 személyt.

Évente több ezren
Amit tudni lehet, illetve ami egyértelmű, túl azon, hogy a romániai illetékes hatóságok (mindenekelőtt a határrendőrség) a szomszédos országok határrendészeti szerveivel együttműködve illegális migránsokat azonosítottak be, illetve fogtak el (már-már heti rendszerességgel) és utasítottak vissza kiindulópontjukra (rendszerint Szerbiáról van szó), az ügyben illetékes hatóság, a bevándorlási főfelügyelőség (IGI) migránsokat is befogadott.
A főfelügyelőség rendszeresen hoz nyilvánosságra adatokat az Unión kívüli munkavállalókra, illetve a munkavállalási engedélyek kibocsátására vonatkozóan, valamint azon személyek helyzetére, jogállására vonatkozóan, akik harmadik ország (Törökország, Kína stb.) vagy az EU vagy a SEE országok (Olaszország, Franciaország, Görögország, Svájc, Norvégia stb.) állampolgárai, de Románia területén van tartózkodási joguk és rezidenciájuk. (Több mint 100 ezer ilyen személy találtatik a főfelügyelőség nyilvántartásaiban.) Ám ritkábban olvashatunk nyilatkozatot vagy közleményt a migránsokra vonatkozóan. Azt viszont tudni, hogy külföldi állampolgárok különböző problémákra való hivatkozással (családegyesítés, munkavállalás, tanulmányok folytatása, állandó letelepedés országunk területén stb.) letelepedési engedély végett a főfelügyelőséghez, illetve a diplomáciai missziókhoz fordultak vízumkéréssel.
Így például az első félév folyamán a diplomáciai missziókhoz 5446 vízumkérést nyújtottak be, azok közül megoldódott rövid itt-tartózkodásra vonatkozó 2608 kérés és 2838 hosszas tartózkodásra vonatkozó. Továbbá több mint 20 ezer olyan kérést nyújtottak be külföldi állampolgárok, akik időleges itt-tartózkodási időtartamukat kívánták meghosszabbítani, és körülbelül 730 kérés a hosszabb itt-tartózkodás „kinyújtására”. A felügyelőség rendőreinek ellenőrzése nyomán 1223 külföldi találtatott különböző illegális helyzetben, közülük 285-en a törvényes formaságok mellőzésével fejtve ki jövedelmező tevékenységet. Az illegális itt-tartózkodás leküzdése érdekében 4374 akciót bontakoztattak ki, amelyek során megállapítást nyert, hogy 1554 idegen illegálisan tartózkodik az országban. 1126 esetében került sor visszatérítési rendelet kibocsátására, 493 külföldi állampolgárt fegyveres kísérettel „távolítottak el”, 187 személyt ideiglenes őrizet alá helyeztek az országból való eltávolítás időpontjáig. És még egy számadat: 339 személy esetében elrendelték a Romániába való belépés tilalmát 3 hónaptól 10 évig terjedő időszakokra vonatkozóan.

De mi lesz velük?
Na és akkor a migránsok? Az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak nemrégiben nyilatkozott igen szűkszavúan az IGI szóvivője. Szerinte létezik egy dinamika. Miután végigjárják a menedékkérési eljárást és megszereznek egy védelmi formát, a migránsok elhagyják a befogadó központokat és bekerülnek a közösségbe.
Hogy mindez mit is jelent, illetve jelenthet, arra elméletileg választ ad(hat) a vonatkozó jogszabályozások alapos áttanulmányozása. Amit viszont tudni lehet: az elmúlt esztendőben több mint 2000 idegen folyamodott a román államhoz védelemért, azaz menedékért. A legtöbb migráns amúgy 2017-ben érkezett az országba, közel 5000.
Hogy hova helyezik el a befogadott menedékkérőket? Romániában összesen 6 menekültközpont működik (többek között Bukarestben, Kolozsváron és Nagysomkúton), s azok befogadó helyei száma 900, de úgy tudni, hogy az elmúlt esztendő folyamán a kihasználási fok csak 40% körül volt.
Egyébként az IGI az Európai Tanács Fejlesztési Bankjától 800 ezer eurós vissza nem térítendő finanszírozásban részesült, amely révén a Bukarest közelében lévő Dâmbovița megyei Crevedián berendeznek egy befogadó központot. (Egy egykori egyetemi komplexum átalakításáról/átépítéséről van szó.) A munkálatokat a jövő esztendő végére kell befejezni, s a férőhelyek száma eléri az 500-at, de idén már lakhatóvá válik legalább 100 majdani menekült számára. Már amennyiben érkeznének újabb és újabb menekültek, és azokat be is fogadnák a hazai illetékes hatóságok…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek