2021, január 26, kedd.
custom_html_banner1

Miből is „élnek” a szervizek?

Mérlegadatokon alapuló számítások szerint a Romániában tevékenykedő 10 503 autószerviz 2014-ben együttesen 4,2 milliárd lej értékű üzleti forgalmat valósított meg. Hogy ebből miként, azaz mennyire eredményesen tudnak megélni az ebben a szektorban tevékenykedő cégek, arra nehéz lenne választ adni, mert a helyzet sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt sokan gondolnák. Egy dolgot azonban mindenképp érdemes megemlíteni. 2008-ban a nyilvántartásban még csak 8688 ilyen arcélű cég szerepelt, de azok együttesen 5,8 milliárd lejes üzleti forgalmat értek el.

Előbb-utóbb bármelyik járgány javításra szorul...
Előbb-utóbb bármelyik járgány javításra szorul…

[dropcap]E[/dropcap]mlítettük, hogy a helyzet bonyolultabb, mint ahogy azt a kívülálló gondolná. Már a tegnapi lapszámunkban is utaltunk arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egy cégnek a kereskedelmi törzskönyvben való bejegyzésekor fel kell tüntetni a fő tevékenységi körét. (Azaz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében szereplő adott kódszámot.) Nos, amikor a bevezetőben már említett 10 503 cégről beszélünk, azok mindegyike esetében a fő tevékenységi terület a gépjárművek karbantartása és javítása. Igen ám, de a gyakorlatban kialakulhatnak félreérthető, úgymond zavaros helyzetek is: a fő tevékenységi körön túl, ami ez esetben a gépkocsi-karbantartás és -javítás, a cégeknek másabb foglalatosságai is vannak, igaz olyanok, amelyek összefüggésben lehetnek az alaptevékenységgel. Például: gépkocsi-forgalmazás, alkatrész-értékesítés, autókárpit, különböző kellékek, autókozmetikumok árusítása, használtautó-kereskedés stb. Ez még inkább így van a márkakereskedések esetében, mert azok között is vannak olyanok, amelyek időközben módosítottak a fő tevékenységi kör megjelölésének tekintetében.

Mennyi is az annyi?
Nos, ilyen körülmények között csak a cégenkénti alapos szemrevételezés nyomán derülhet ki, hogy az üzleti forgalomnak hány százalékát képezi a tulajdonképpeni járműjavítási és -karbantartási tevékenységből származó bevétel. És hogy ez mennyire így van, illetve indokolt, azt a szektorbeli cégek üzleti forgalma alapján felállított rangsor első helyét elfoglaló cég példája is bizonyítja. Az 1999-ben létrehozott, aradi székhelyű Auto Schunn Kft.-ről van szó, amely tavalyi üzleti forgalma meghaladta a 75 millió lejt. Nos, ennek a cégnek szerződése van a Mercedes márkaképviselettel, s annak keretében after-sales (eladás utáni szolgáltatások) tevékenységet is kifejt. Továbbá eredeti alkatrészek viszonteladójaként is ténykedik. A cég illetékesei is elismerik, hogy ezt a viszonylag jelentős üzleti forgalmat (amely egyébként a megelőző esztendőhöz képest közel 17 millió lejjel csökkent) túlzás lenne kizárólag a karbantartási és javítási tevékenység számlájára írni. Amúgy a ranglista első tíz helyét elfoglaló cég közül szakelemzői becslések szerint csak egyetlen olyan van, amely tevékenységében, pontosabban üzleti forgalmában döntő hányadot képvisel a karbantartás és a javítás.
Van még egy szerfelett érdekes és fura jelenség a 2014-es esztendőre vonatkozóan: a benyújtott éves pénzügyi helyzetjelentésekből az derült ki, hogy a több mint 10 500 cégből csak 8100-nak volt tényleges üzleti forgalma. Hogy azok miből, illetve miként éltek meg, nem lehet tudni, az is lehet például, hogy szüneteltették a tevékenységüket. Ezek szerint ebben a szektorban sem fenékig tejfel az élet. Erre lehet következtetni abból is, hogy 2008-tól mostanig évről évre csökken a szektorban tevékenykedő cégek együttes üzleti forgalma. Ezzel párhuzamosan, de furamód növekedett a cégek száma. 2008-ban még csak 8688 olyan cég szerepelt az törzskönyvi nyilvántartásban, amely fő tevékenységi köre a gépjárműjavítás és -karbantartás volt. 2012-ben számuk meghaladta a
10 400-at, a tavaly pedig a 10 500-at. Tehát az érdeklődés nem csökkent, sőt – és ezt mondjuk annak okán is, mert a hivatalos statisztikák szerint a kezdő vállalkozások (SRL-D) is élénk érdeklődést mutatnak ezen tevékenységi kör iránt.
Visszatérve arra a zérós üzleti forgalomra. Esetenként annak hátterében az is állhat, hogy egyes kisebb vállalkozások „zsebre dolgoznak”, azaz számlázás nélkül, s ebben gyakran partnerek az ügyfelek is, mert így olcsóbban megúszhatják. Ami pedig azt a bizonyos „tejfölt” illeti: a hivatalos statisztikákból az is kiderül, hogy a gépjármű-javítási és -karbantartási szektor egyike azoknak, amelyre viszonylag gyakorta rájár a fizetésképtelenség, valamint a csődeljárás rúdja. Erre vonatkozóan vannak példák megyénkben is: nem is egy márkakereskedés, illetve azok ingatlanjai kerültek kalapács alá, autószervizek szűntek meg, járműkereskedésben érdekelt cégek kényszerültek rá az állami költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettségeik átütemezésének kérelmezésére stb.

Hecser Zoltán

Előző cikkTerül az aszfalt Udvarhelyen
Következő cikkNem értem

Kapcsolódó cikkek:

14,357RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb