Merülések a székelyföldi tavakban

Megmutatják, hogy mi rejlik a mélyben

95

A Mohos-tőzegláp egyik tószemébe merült tegnap dr. Hantz Péter biofizikus, aki a tavaly már kutatott a székelyföldi tavak mélyén. Az idei merüléssorozatnak kettős célja van: a National Geo­graphic tudományos publikációjához készítenek fényképeket, illetve víz- és iszapmintákat vesznek, amelyeknek eredményei a későbbiekben a tavak állagmegóvásához nyújthatnak segítséget.

A merülések a tavak állagmegőrzéséhez is hozzájárulnak                        Fotó: Dósa Elek Levente

Dr. Hantz Péter biofizikus, tudományos főku­tató tavaly ősszel kezdte el a merüléseket a székelyföldi hegyi tavakban. Ezúttal újabb expedícióra vállalkozott. Tegnap délután a Mohos egyik tószemében vizsgálódott.
– Korábban merültünk eddig a Gyilkos-tóban, a Szent Anna-tóban, a Mohos egyik tószemében, most folytatjuk ezt az expedíciót. A merüléseket megismételjük. Több szempontból is a legérdekesebb a Gyilkos-tó, amelynek mélyén egy jól konzerválódott halott erdő található. A víz felszínén a levegővel való érintkezés miatt elindult a fák korhadása és az eróziós folyamatot a fagyás-olvadás is erősíti. A tó hat-nyolc méteres mélységében, csodálatos részletességgel megmaradt az erdő, olyannyira, hogy néha az egészen pici ágak is látszanak a fákon. Az is furcsa volt, hogy a tó általában zöldes színű, de egyszer egy eső után a tó mélye vöröses volt. Nemhiába hívták régen Vörös-tónak, különben ezért lehet a román Lacu Roșu megnevezés is. Mindezek felkeltették a National Geographic szerkesztőinek érdeklődését, akik azt mondták, írnának róla egy tudományos cikket és további fényképek mellett úgynevezett metagenomikai vizsgálatokat is kértek. Ez van most folyamatban – számolt be Hantz Péter.
A mostani merülések alkalmával víz- és iszapmintákat vesznek a tavak mélyéről.
– Elkezdtünk egy merülés­sorozatot, mindegyik tóból mintákat veszünk, és ahol a látási viszonyok lehetővé teszik, ott fényképezünk is. A mintavétel után úgynevezett metagenomikai vizsgálatot végzünk, azért, hogy megtudjuk, hogy milyen bakteriális közösségek élnek ezekben az iszapokban. Megnézzük a savas tavat, mint amilyen a Mohos, megnézzük a zeteváralji tavat, a Gyilkos-tóba merülünk és mintát veszünk a szovátai sós Medve-tóból is. Ezenkívül még meg fogjuk nézni a bálványosi kénsavas lábfürdők bakteriális közösségét is. A mikrobiológiában kb. öt-tíz éve elkezdődött egy „forradalom”. Eddig egy bakteriális közösség vizsgálata úgy zajlott, hogy a baktériumokat megpróbáltuk egyenként kitenyészteni speciális táptalajokon vagy jelenlétüket kimutatni az úgynevezett PCR-eljárással. Az újabb módszerek, a másodgenerációs, szekvenálási eljárások lehetővé teszik azt, hogy egy mintavételből az egész bakteriális ökoszisztémát leírjuk, azaz ki tudjuk mutatni, hogy milyen és mekkora mennyiségben vannak az egyes baktériumfajták a mintában – mutatott rá a tudományos főkutató.
A minták elemzésében dr. Miklóssy Ildikó és dr. Máthé István, a Sapientia – EMTE Csíki Karának oktatói, illetve a Balatoni Limnológia Intézet egyik kutatócsoportja fog segíteni.
– A Szent Anna-tó is, a Gyilkos-tó is régen kristálytiszta volt, most pedig mind a kettő zöld. Munkánk a változás okának felderítését is segíti – hangsúlyozta dr. Hantz Péter.
A merülések tervezésében Sza­niszló Csaba székelyudvarhelyi búvároktató is részt vett. A kutatások partnere a megyei hegyimentő szolgálat, a Pro Szent Anna Egyesület és a Békás-szoros–Nagyhagymás-Nemzeti Park.

Biró István

 

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.