Merészet álmodtak

Beszélgetés Kozma Mónikával, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatójával

171

Rövid idő leforgása alatt nagybetűkkel véste be magát az erdélyi, székelyföldi gazdák és vállalkozók tudatába a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány, hiszen a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési program helyi lebonyolítójaként csak Székelyföldön 4661 kisgazdaság új gépekkel, eszközökkel való felszerelését és 66, több százezer vagy több millió eurós feldolgozóipari nagyberuházás megvalósulását támogatja. Kozma Mónikát, az alapítvány ügyvezető igazgatóját a támogatási programok mellett új kezdeményezésükről, az Agro-Mania virtuális szövetkezetről is kérdeztük.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója                                  Fotók: ecoinspect.ro

– Igazgató asszony, igen mozgalmas időszakot tudhatnak maguk mögött az alapítvány munkatársai, hiszen elég csupán a székelyföldi kisösszegű támogatásra beérkezett pályázatok közel ötezres számára gondolni. A pályázatok elbírálásától az elszámolások lezárásáig, a beszállítók kifizetéséig nagyon sok a munka. Kérem, árulja el, hogyan tudtak egyszerre, egy időben ennyi gazdapályázóval és beszállítóval foglalkozni, együttműködni?

– Valóban mozgalmas és azt gondolom, az egész társadalom számára kihívásokkal teli időszak van mögöttünk. A székelyföldi mezőgazdasági „de minimis” programunkat 2019 májusában hirdettük meg, és nem titkolt célunk volt, hogy egy év alatt jussunk el a kifizetéseken át az elszámolások lezárásáig. Ma elmondhatjuk, hogy a vírusjárvány miatti szükségállapot sem akadályozott minket abban, hogy tartsuk az eredetileg ígért határidőket, hiszen mind a 4661 pályázó számára kifizettük a támogatást. Jelenleg az ellenőrzések és a végső beszámolók benyújtásának periódusa zajlik. Büszke vagyok a kollégáimra, hogy otthonról ilyen szervezetten és csapatban tudtak dolgozni, és büszke vagyok arra, hogy 2017-ben az alapítvány létrehozásakor már digitális világban gondolkodtunk, a nehézségek ellenére ragaszkodtunk az online pályázathoz. Ma ez a tervezés és szervezett munka segített abban, hogy sikeresen záruljon egy ilyen nagy volumenű program, és szeretném mindig tisztázni, hogy alig 20-an dolgozunk ennyi pályázaton.

– A járványtani helyzet és az emiatt elrendelt szükségállapot mennyire nehezítette az önök és a partnereik dolgát?

– Betartva a szabályokat és használva a digitális technológiát, viszonylag gördülékenyen tudtunk napi szinten dolgozni. Ami a partnereket illeti, elsősorban annak drukkoltunk, hogy a mintegy 400 beszállító céget, akiktől a pályázók az eszközöket, állatokat vásárolták, ne érintse a járványhelyzet és a korlátozások, és sikerüljön június 30-ig leszállítani minden egyes terméket.

– A kisösszegű támogatásból döntően milyen gépeket, eszközöket vásároltak a székelyföldi gazdák? És ha már itt tartunk, mi annak az oka, hogy a tenyészállatok vásárlási lehetőségével meglepően kevesen éltek?

– Véleményem szerint a gazdák a technológiai újításokra, modern eszközökre, gépekre voltak „éhesek”, hiszen ezek elengedhetetlenül fontosak egy működő gazdaságban viszont sokszor a mezőgazdasági munka után járó bevétel nem elegendő ilyen fejlesztésekre, vásárlásokra. Megértem, ha úgy gondolkodtak, hogy elsősorban gépeket vettek és eszközöket, hiszen ez az alapja a későbbi fejlődésnek. Ha már van, amivel takarmányt előállítani, talán könnyebb később állatokat vásárolni és tartani is. Összesen mintegy 2800-féle eszközre, gépre, állatra vagy ültetvényre pályáztak, amelyből az öt legnépszerűbb a traktor, a pótkocsi, a vetőgép, a rendsodró és a bálázó volt.

– Összességében elégedettek az első pályázati forduló eredményeivel? Teljesültek az előzetes várakozásaik?

– Úgy gondolom, elégedettek lehetünk, hiszen az eredeti célunkat, hogy az itthoni boldogulást segítsük, elértük, a jövőben pedig továbbra is figyelnünk és segítenünk kell a gazdákat, családokat és vállalkozásokat abban, hogy jól tudjanak élni az ezzel a pályázattal nyert előnnyel és hosszú távú legyen a hatása.

– Sok kisgazdaság máris a következő „15 ezer eurós” pályázati kiírást várja. E téren milyen hírrel tudna szolgálni a számukra? Lesz-e hasonló székelyföldi folytatása a programnak?

– Egyelőre nem tervezünk hasonló programot Székelyföldön. Ahogyan azt az alapítványunk régóta ígéri, egy másik térségben folytatjuk a tevékenységünket, hiszen Románia 16 megyéjét fedi le a stratégia, amelyet szeretnénk megvalósítani. Amennyiben Székelyföldön újabb kiírásra kerül sor, mindenképpen időben tájékoztatni fogjuk a potenciális pályázókat!

– A következő kisösszegű pályázati kiírás a partiumi gazdálkodók számára készül. Mikortól, hogyan és milyen feltételekkel pályázhatnak erre majd a gazdák?

– A következő időszakban a Partiumban, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy megyében működő gazdákat szeretnénk segíteni hasonló programokkal. Egyelőre nincs végleges pályázati felhívás, de amennyiben hasonló programok lesznek, mint az eddigiek, akkor valószínűleg csak kis javításokkal, de hasonlók lesznek a feltételek is.

– A székelyföldi nagy beruházási projektekről a médiában kevesebb szó szokott esni, holott több százezer, adott esetben több millió eurós beruházásokról van szó. Mi újság e téren? Hogy állnak a pályázók a kivitelezéssel?

– A székelyföldi mezőgazdasági feldolgozóipari nagyberuházásokat támogató programunk keretében összesen 66 nyertes pályázat születtet, eddig 31 támogatási szerződést kötöttek meg a pályázók, és ott el is indultak a beruházások. A többi pályázó esetében május 30-ig van határidő, hogy jelezzék a szerződéskötési szándékukat.

– Milyen létesítmények születnek az Önök támogatásával? Kérem, ismertessen néhány konkrét nagyberuházási tervet?

– A támogatott beruházások között megtalálhatók a vágóhidak, pékipari egységek, tejfeldolgozók, zöldség- és gyümölcsfeldolgozók meg sok olyan fejlesztés, amely a következő időszakban nagyon hasznossá fog válni a jelenlegi világpiaci helyzetben. Ha a Gordon tejgyárat vagy a Gálffi csokoládét említem, akkor azt hiszem, máris két olyan nyertes pályázót mutattam be, akik megbízható márkákkal rendelkeznek a piacon. A honlapunkon megtalálható a nyertes beruházások listája, büszkék lehetünk a székelyföldi vállalkozók munkájára!

– Milyen stratégiába illeszkednek a támogatott nagyberuházások? Elkülönülő beruházásokról van szó, amelyek önmagukban profitképesek, vagy többről van szó? A támogatott kisgazdaságokkal együtt egy nagyobb kép, egy közös kirakós darabjait képezik?

– Ahogyan azt többször is elmondtuk, létezik egy stratégia, amely egy hosszú távú fejlődési görbét próbál megvalósítani, és amelynek az alapgondolata, hogy egy teljes integrációt, azaz gazdasági láncot kell létrehozni a fenntartható fejlődés eléréséhez. Azaz a legkisebb termelő is – legyen az egy 3 hektáros családi birtok – találja meg a helyét a láncban, és az ő terménye is kerüljön jó áron értékesítésre. A termelőtől a nyersanyag-feldolgozón át a logisztikai központokon keresztül hosszú az út a vásárló kosaráig, és a nagy álom, hogy ezt a hosszú utat tegyük átláthatóvá és minden szereplő számára kifizetődővé.

– Nemrégiben egy lapinterjúban a Pro Economica Alapítvány virtuális szövetkezet kezdeményezéséről beszélt. Mit takar ez a kezdeményezés? Hogy is kell ezt elképzelni?

– A fenti gondolatot folytatva, a szövetkezet az a forma, amely kellően erőssé és piacképessé tudja tenni a legkisebb termelőt is. Mi ismét merészet álmodunk, hiszen nem egy klasszikus szövetkezetet szeretnénk létrehozni, hanem egy digitális hátterű, online platformot.

– A virtuális szövetkezet jogilag miben különbözik a valódi, hagyományos formában ismert szövetkezetektől?

– A virtuális szövetkezet megnevezés igazából egy közösséget takar. Jogi értelemben sokkal inkább egy laza társulás, tehát semmiképpen sem klasszikus szövetkezet, ahová mindenki a földjét is bevitte. A mai modern, digitális világban ez egy közösségi háló lesz, ahol a tagok előnyökhöz jutnak, jobb áron tudnak vásárolni számukra fontos alapanyagokat – például műtrágyát, vetőmagot – és reményeim szerint jobb árat tudunk nekik kialkudni, amikor a megtermelt termékek, termények értékesítésére kerül sor. Az Agro-Mania közösség egy gazdasági biztonsági háló lesz a virtuális térben.

– Ha jól értelmezem, a virtuális szövetkezet egyfajta virtuális piactér szerepet is betöltene, ahol nemcsak a vevők és az eladók, hanem a mezőgazdasági nyersanyagtermelők és a feldolgozók is találkozhatnak? Kérem, erősítsen meg vagy javítson ki, jól értem?

– Jelen pillanatban, a www.agro-mania.ro oldalon elérhető termelői felület még nem az a szövetkezet, amelyet építeni szeretnénk, hiszen a járványügyi helyzet miatt most egy kissé át kellett értékelnünk a terveket, és át kellett ütemezni a munkát. Ma az Agro-Mania felület egy virtuális piactér, ahol a termelők reklámozhatják és eladhatják termékeiket, de a vásárló nem rajtunk keresztül veszi azt meg, hanem közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a termelővel. Később majd alkalmas lesz ez a platform arra, hogy a már említett gazdasági lánc összes szereplőjét egy virtuális térbe, egy közösségbe tudja gyűjteni, és így számukra kölcsönös előnyöket tudjon kínálni. Bízunk az erdélyi gazdák és vállalkozók bölcsességében, hogy felismerik: együtt nagyobb gazdasági erőt és piaci részesedést fognak képviselni, és ehhez az alapítvány és az Agro-Mania platform szívesen lesz támogató partner.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek