Mennyi is az annyi?…

44

Az már köztudott, hogy május 1-jétől megemelkedett a minimálbér. Erről a múlt esztendő utolsó napján megjelent, 2015/1017-es kormányhatározat rendelkezik, amely értelmében 2016. május 1-jétől kezdődően az országos garantált bruttó minimálbér 1250 lej lesz. A szóban forgó érték ezen időpontig, amint az ismeretes, 1050 lej volt. A mostani minimálbér-emelésnek zaklatott és vitás előzményei voltak, s úgy tűnik, hogy az bizonyos „utórezgésektől” sem mutatkozik mentesnek…

Ami az előzményeket illeti, csupán arra emlékeztetnénk, hogy a Cioloș-kormány már november végétől kezdődően huzakodásnak adta tanújelét. Sőt egy adott pillanatban úgy tűnt, hogy 2016-ban nem lesz ilyen jellegű kormányhatározat, azaz nem emelkedik meg a minimálbér. A szakszervezetek heves tiltakozását váltotta ki a kormányzati habozás, bizonytalankodás, illetve az a szándék, miszerint új ismérvek és szempontok alapján kerülne, kerülhetne sor az országos garantált minimálbér esetleges megemelésére. Az utolsó pillanatban azonban eldőlt, hogy a kedélyeket nem lehet lecsillapítani, csak egy kompromisszumos kormányhatározat révén, ami azt jelentette, hogy nem az év első napján, hanem menet közben kerül sor majd a minimálbér megemelésére. Ilyenképpen a május 1-jétől érvényes minimálbér közel 20 százalékos emelkedést jelentett. Egyébként a romániai minimálbér megemelése az utóbbi tíz esztendő során uniós viszonylatban is az egyik legnagyobb arányú volt, s e tekintetben voltak, vannak olyanok is, akik ezt a tendenciát sokallták. A növekedési arányt egy kis túlzással akár „lenyűgözőnek” is minősíthetjük, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy annak ellenére a romániai minimálbér jelenleg is az egyik legalacsonyabb uniós viszonylatban (a romániainál csak a bulgáriai kisebb).

Ellentmondásos számadatok
Az elmúlt hét elején igen meghökkentő és a maguk nemében érdekes számadatok láttak napvilágot a minimálbérrel kapcsolatosan, pontosabban azon alkalmazottak számát illetően, akiket kedvezően érinthet a garantált minimális bruttó bér megemelése. A munkaügyi minisztériumtól származó adatokból ugyanis az derült ki, hogy több mint 1,6 millió alkalmazott jövedelmei emelkedhetnek, illetve emelkednek éves viszonylatban körülbelül 600 millió euróval. Elméletileg ez a pluszban jelentkező bértömeg, pontosabban az abból származó nettó kereset növekedése mindenekelőtt a fogyasztást fogja serkenteni. Ennek pedig meglehet a maga szerepe a gazdasági növekedés szempontjából. Amúgy az elemzők azért hangoztatják, hogy a fogyasztás fog gyarapodni, mert az a havi 140 lejes plusz nettó jövedelem nemigen lehet forrása banki megtakarításnak, olyan felhalmozásnak, amely révén az a személy gépkocsit vagy akár ingatlant vásárolhatna. Visszatérve a szaktárcai adatokra, az a meglepő, hogy a május 1-jéig érvényben lévő 1050 lejes minimálbér ellenére is országos viszonylatban 338 ezer olyan alkalmazottat tartottak nyilván, akik havi bruttó jövedelme nem haladta meg a 1049 lejt (azok havi átlagos bruttó keresete alig 596 lej volt), továbbá 649 ezer olyant, akinek havi bruttó bére egyenlő volt a garantált minimál bruttó bérrel, azaz 1050 lejjel. A fentieken kívül még volt 290 ezer olyan alkalmazott, akinek a bruttó bére 1051 és 1100 lej között mozgott és 331 ezer olyan, akié 1101 és 1200 lej között. Nos, ezen számadatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy több mint 1 600 000 alkalmazottat érinthet a minimálbér május 1-jén bekövetkezett megemelése. Amúgy a szaktárca illetékesei semminemű magyarázatot nem adtak arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges 338 000 alkalmazott esetében 1049 lejnél kevesebb havi bruttó bér. Másképpen fogalmazva, ez esetben sem lehet eligazodni a számok tengerében, mint ahogy az annyiszor megtörtént az alkalmazottak valós állományára vonatkozó adatok vagy a különböző bérszintek esetében.
Ami viszont nyilvánvalónak tű­nik, az az, hogy a minimálbér megemelésének egyes szektorokban meglesz a maga kiemelt jelentősége, s munkapiaci elemzők szerint az építőiparról, a mezőgazdaságról és a készruhaiparról van szó, amelyek esetében a május 1-jét megelőző időszakokban a havi átlagos bruttó bér sem igen haladta meg az 1250 lejt. Továbbá gondok jelentkezhetnek a kis- és középvállalkozásoknál is, olyanok, amelyek okán akár leépítésekre is sor kerülhet.

Tanügyiek újabb bérrendezése
Nem tartozik a minimálbér kérdésköréhez, de mindenképp utalnunk kell egy minap megjelent törvényre, annál is inkább, mert az utóbbi időszakokban a közszférai bérezés ügye rendszeresen napirenden szerepel. De lássuk, miről is van szó. A Hivatalos Közlöny május 5-i számában jelent meg az állami oktatási intézményrendszer tanügyi személyzetét megillető, a 2008 októberi és a 2011. május 13-i időszakra vonatkozó bérkülönbözet kifizetésére vonatkozó, 2016/85-ös törvény. Ezeknek a jogos bérkülönbözeteknek a kifizetése nem új keletű ügy, és eddig is léteztek erre vonatkozóan ilyen vagy olyan jogszabályok. A most megjelent törvény értelmében annak hatályba lépésétől számított öt éven belül fokozatosan kell kifizetni az eddig ki nem fizetett bérkülönbözeteket. A fokozatos kifizetés pedig azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépésének időpontját követő első esztendőben a bérdifferencia 5 százalékát, a második esztendőben 10 százalékát, a harmadik esztendőben 25 százalékát, a negyedik esztendőben ugyancsak 25 százalékát, majd az ötödik esztendőben 35 százalékát. A kifizetésre évenként kerül sor, évnegyedenkénti egyenlő részletekben. A bérkülönbözetet aktualizálni kell azon inflációs rátával, amely érvényes a kifizetés hónapjában. Utalnunk kell arra is, hogy a törvény módszertani normáit kormányhatározattal kell jóváhagyni legkésőbb június 7-ig.
Ennek a törvénynek a kapcsán utalnunk kell arra is, hogy azt harminckét képviselő és szenátor (jobbára a szociáldemokrata párt honatyái) kezdeményezték még az elmúlt esztendő márciusában, s azt a Cioloș-kormány kedvezőtlenül véleményezte, de ennek ellenére az elfogadásra került, majd április végén az államfő is kihirdette.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.