Méltánytalan helyzetben a diákjaink

Válságstábot hívnak össze a magyar szülők

463

Egyetlen olyan iskola sincs megyénkben, ahol minden végzősnek sikerült volna az érettségije. A szomszédos megyékben sem sokkal rózsásabb a helyzet, de az a napnál is világosabb, hogy az anyanyelvükön tanuló fiataloknak óriási többletterhet jelent a románvizsga. Olyan vélemény is van, miszerint a teljes romániai magyar közoktatás nagy bajban van.

Hibást és kiutat keresnek. Egyikből sok van, másikból kevés Fotó: László F. Csaba

Megyénkben a legjobb eredmények a csíkszere­dai Márton Áron Főgimnáziumban születtek, ahol a tanulók 90,80 százaléka átment a vizsgán. A dobogó második és harmadik fokára is megyeközponti tanintézmények „állhatnak fel”, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban 81,32, míg az Octavian Goga Főgimnáziumban 78,10 százalék az átmenési arány. Székelyudvarhelyen a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium vezet 77,36 százalékkal (ezzel a megyében a negyedik), Gyergyószentmiklóson pedig a Salamon Ernő Gimnázium 68,67 százalékkal – derül ki a megyei tanfelügyelőség honlapján közzétett táblázatból.
Öt tanintézményünk van, ahol egyetlen tanulónak sem sikerült átmenőre érettségiznie, ezek a következők: a szentegyházi Gábor Áron Ipari Iskolaközpont, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakképző Középiskola, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Műszaki Középiskola, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Műszaki Középiskola és a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola. Nagyon gyengék, 10 százalék alattiak az eredmények a korondi szakközépiskolában és a gyergyóalfalui Sövér Elek Szakközépiskolában, a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Szakközépiskolában, valamint a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában is.

Sok bába között…
Az idén középiskolát végzett és érettségizett fiatalok 2007-ben kezdték az első osztályt, öt akkori indulóból 3 már nem érettségizett le. Ők az a generáció, amely iskolai évei alatt 17 tanügyminiszter váltotta egymást – írja az edupedu.ro portál. Továbbá ez az a nemzedék, amelyről a 2015-ben elvégzett PISA teszt kimutatta, hogy közöttük 40 százalékos a funkcionális analfabetizmus.
Országos szinten máris több elemzés született a példátlanul gyenge idei érettségi eredményekről, a magyar közösséget is megmozgatja az évről évre ijesztőbb jelenség. A Magyar Szülők Szövetsége szerint hatalmas baj van. Közösségi oldalukon közzétett kommünikéjük szerint végignézték az elmúlt évek szakmai próbálkozásait, politikai kísérleteit, változást reméltek, de az idei eredmények azt bizonyítják, hogy rövid távon semmi nem működött, és újra megismételődik az elmúlt évek érettségi katasztrófája.

Válság ez a javából
Konkrét fellépésre, cselekvésre van szükség – jelentette ki kérdésünkre Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.
– Ami történik, az nemcsak a közoktatásról szól, hanem közösségünk jövőjéről is, befolyásolja a kultúránkat, a munkaerőpiacot, a vállalkozásainkat, a teljes létezésünket. Ki kell mozdulni erről a holtpontról – fogalmazott.
A statisztikákat figyelembe véve a Magyar Szülők Szövetsége úgy gondolja, hogy nemcsak a román nyelv és irodalom érettségi a gond.
– Itt sokkal többről van szó, mert általában akik románból átmenőnél nagyobb jegyet szereztek, azok más tantárgyakból is jobban teljesítettek. Kardinális problémáink vannak az összes többi tantárgy oktatásával, illetve a diákok és a szülők hozzáállásával is. És ezekre kell – régiókra lebontva – megtalálnunk a gyors és hatékony megoldásokat – fogalmazott Csíky Csengele.
Válságstábot hívnak össze ennek érdekében, bevonják a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét (MAKOSZ), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ), a kisebbségügyi államtitkárságot, és a szülőket és a szakmabelieket is. Első körben olyan ötleteket dolgoznak ki, amelyek már a következő tanévben érettségiző fiatalok helyzetén segíteni tudnak, hosszú távon pedig azt akarják elérni, hogy a gyermekek számára az érettségi lehetőség legyen, ne pedig akadály.

Ki a hibás?
A Facebook népe főleg a hibást keresi. A gyenge eredményekért felelőssé teszik a „mai fiatalokat”, a szülőket, a tanárokat, a politikusokat, az RMDSZ-t. De a hozzászólók között vannak olyanok is, akik felhívják a figyelmet: az anyanyelven tanuló diákoknak eleve plusz egy tantárgyból kell felkészülniük (ráadásul egy idegen nyelven anyanyelvi szinten kéne boldogulniuk) és plusz egy vizsgát kell letenniük. E tény miatt eléggé igazságtalannak tartják a román érettségizők eredményeivel való összehasonlítást.
Jánosi-Rekecki Kata a gyergyó­szentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tanácsadó tanára. A jó nevű tanintézményben az átmenési arány egyelőre nem éri el a 69 százalékot.
– Harag van bennem, amit a mély igazságtalanság okoz, ugyanis a diákjaink közül többen is értelmes, okos fiatalok, akik matekből megírták a nagy jegyet, minden más tantárgyból is, de a románvizsgán elbuktak. Eszembe jut az, amikor valaki hatalmi pozícióból móresre akar tanítani egy kiszolgáltatott személyt. Hát sikerült neki, most is, mintha az egészet úgy szervezték volna, hogy bizonyítsák: íme, a magyar gyermekek nem tudnak átmenőt írni románból – közölte a tanácsadó. Hozzátette, hogy egész tanévben végig jelen volt a románvizsga „mumusa”, sajnos, már 9. osztálytól a legtöbb diák a románért dolgozik a legtöbbet, még úgy is, hogy tele van félelemmel, ellenkezéssel, motiválatlansággal.
– Méltatlannak tartom, hogy ezúttal sem a diákok valós képességeire voltak kíváncsiak, hanem valamiféle hiány igazolását célozták meg – összegzett a mentálhigiénés szakember.

Mi legyen a románvizsgával?
Sajnos egyáltalán nem meglepetés, hogy a román nyelv és irodalom érettségin nyújtott tejesítmény szempontjából ennyire rosszul állunk – mondta Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
– A román nyelv tanításával kapcsolatos perspektívákat ismerjük. Eléggé idealisztikus megközelítésnek tartom, ha arra várunk, amikor majd sajátos tanterv alapján sajátos követelmények szerint vizsgáznak a fiatalok. Addig még hosszú idő van, és több generáció hozza a gyenge eredményeket. Úgy vélem, jelen pillanatban mást nem tehetünk, minthogy minden szereplő részéről (tanárok, diákok, szülők) sokkal nagyobb odafigyeléssel állunk a problémához. Nem csak a tantestületeké a felelősség – hangsúlyozta az elnök.
Tény, hogy ha eltekintenénk a román nyelv és irodalom vizsgától, egészen elfogadható eredményeket tudnánk felmutatni. De Burus-Siklódi szerint sajnos a jelenlegi kontextusban – bármennyire is diszkriminatívnak tűnhet – elképzelhetetlen a változás ezen a téren. Úgy véli, hogy csak nagyon átgondolt, holisztikus megközelítésben lehetne kezelni annak a dilemmának a feloldását, hogy akkor mi is legyen a románvizsgával.
Az RMPSZ-elnök szerint egyértelmű, hogy átfogóbb, a rendszer egészét érintő alapos reformálásra van szükség, és azt is meg kéne nézni, hogy ezek a kimeneti vizsgák nem elavultak-e már. Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a mostani helyzet a tavalyihoz képest is visszaesés megyénkben, addig Kovászna megyében például sokkal jobb eredmények születtek.
– Mindenki a saját háza táján keresse meg a legjobb helyi megoldásokat. Mert ha változik is a rendszer, nem fog azonnali eredményeket hozni – hívta fel a figyelmet Burus-Siklódi Botond.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek