szerda, november 25, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Mellérúgott a pénzügyminiszter…

Az elmúlt hét végén Viorica Dăn­cilă a kormánypárt elnöki minőségében munkalátogatást tett Brăilán, ahol pénteken a szociáldemokrata párt megyei konferenciáján kielemezték a megyei szervezet tevékenységét, szombaton pedig Tulcea megyébe látogatott. Ez esetben kormányfői minőségében, ahol találkozott azon tábor résztvevőivel, amelyet Sulina városban szerveztek meg a diaszpórában élő fiatalkorúak számára. Mindkét látogatásra őt elkísérték a pártja egyes vezetői, valamint egyes kormánytagok. A sulinai látogatás során jutott idő egy kis sportolásra is: a kormányfő Teodorovici pénzügyminiszterrel pingpongozott, majd ez utóbbi megcsillogtatta labdarúgástudását is, egy „remekbe szabott” mellélövéssel…

A dolgok jelenlegi állása szerint nemcsak a sulinai pályán rúgott mellé Teodorovici pénzügyminiszter, mi több, annál jóval nagyobbat „rúgott mellé” a költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés esetében. Igaz, erre a mellérúgásra csak utólag döbbent rá, mert néhány nappal azelőtt még úgy tudta, hogy „telibe talált”: július 1-én a konszolidált általános költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés nyilvánosságra hozását követően még azt hangoztatta, hogy a kormány, a pénzügyminisztérium „megnyerte a mérkőzést”, minden rendben van a hazai közpénzügyek „térfelén”, lesz pénz a közszférai bérek kifizetésére, valamint a nyugdíjpont megemelésére és mindenképp teljesíthető lesz a GDP-arányos (3% alatti) költségvetési hiánycél teljesítése. Felhevült hangulatában lehet, közrejátszott a múlt heti nagy meleg, az erős napsütés is, amely gátolta őt a számok „tisztánlátásában”. Időközben feltette a napszemüvegét és megváltozott a hangvétele is: az elmúlt hét vége folyamán többször is nyilatkozott a sajtó képviselőinek, ugyanakkor kiszivárogtak a szociáldemokrata párt csúcsvezetésének a csütörtöki ülésén általa elmondottak is. Nos, állítólag azt hangoztatta, hogy bizonyos megszigorító intézkedések lennének szükségesek, ugyanakkor fel kell tárni újabb költségvetési bevételeket gyarapító lehetőségeket is. Ilyen összefüggésben azt hallani, hogy szóba került a különleges nyugdíjak megadózásának a kérdése, bizonyos átszervezések (értsd karcsúsítások) a központi közigazgatási intézményrendszerben, s talán az is, hogy a nyugdíjpont értékét szeptember 1-től ne 15%, csak 10%-kal emeljék meg. A kiszivárgott, kiszivárogtatott értesülések kapcsán feltett újságírói kérdésekre nemigen adott egyértelmű választ. Elismerte ugyan, hogy az állami költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes problémákról tárgyaltak, s ebben a kontextusban ő annak a véleményének adott hangot, hogy bizonyos intézkedések szükségeltetnek. Sőt azt is elismerte, hogy létezhetnek akár aggodalomra is okot adható jelek. Mi több, megpendítette a hiánycél túllépésének az „esélyét is”, de ez szerinte csak akkor következhet be, ha az előirányzottnál nagyobb volumenű, illetve nagyobb értékű közberuházásokra kerül sor. Amennyiben ez utóbbi ténylegesen be is következne, akkor személy szerint ő fogja vállalni a felelősséget a hiánycél túllépéséért, s azt kellőképpen fogja megmagyarázni az Európai Bizottságnak. Badarság ilyesmiket hangoztatni, mert elképzelhetetlen, hogy „csúcsra járatás” következzen be a közberuházások terén.

Átfogalmazások…
A pénzügyminiszter az állítólagos leépítésekről, állásbefagyasztásokról ugyan nem beszélt, mert más fogalmat használt: „struktúraváltás”, átszervezés, észszerűbb és hatékonyabb feladatmegosztás. A kiadások csökkentéséről sem beszélt, de esetleges átirányításokról, opportunitásokról viszont igen. Közvetlen felettese, Dăncilă kormányfő Brăilán ráerősített a tárcavezető szavaira, többek között azt hangoztatva, hogy mindazon köztisztviselők és közalkalmazottak, akik nincsenek a helyzet magaslatán, illetve nem képesek eleget tenni feladatkörüknek, távozniuk kell majd az intézményrendszerből. A már fentebb említett megadózás kérdését sem vetette el kategorikusan a pénzügyminiszter, csak annyit mondott, hogy arról érdemben és konkrétan nem tárgyaltak. Továbbá hallani arról is, hogy bizonyos szociális programokat befagyasztana a kormány. A legkeményebb diót azonban a közszférai bérek jelentik, lévén, hogy a költségvetés személyzeti kiadásai öt hónap viszonylatában 20,5%-kal növekedtek, míg a költségvetés összbevételei alig 11,6%-kal. Míg 2012-ben a bérköltségek a GDP-nek 7%-át tették ki, jelenleg meghaladják a 10%-ot. Az igaz, hogy vannak olyan országok, ahol ez az arány még nagyobb, Franciaországban például 23%, igen ám, de ott a költségvetési bevételek a GDP közel 50%-át teszik ki, Romániában pedig csak 30%-át…

Államkincstári számlakivonat

A közpénzügyi miniszternek a Hivatalos Közlöny július 3-i számában megjelent 2019/2425-ös rendelete értelmében mindazon gazdasági operatőrök és más entitások, amelyek nevén folyószámla nyitódott az államkincstár egységeinél, ezen túl elektronikus formátumú számlakivonatot bocsátanak ki. Azok a közpénzügyi minisztérium által kibocsátott digitális bizonylattal rendelkeznek vagy elektronikus bélyegzéssel. A szóban forgó számlakivonatok kibocsátása díjmentesen kerül sor. Az érintett gazdasági operatőrök és más entitások megnézhetik, illetve letölthetik a számlakivonatokat elektronikus formátumban. Ugyanakkor a mostani rendelet értelmében amennyiben szükséges lenne papír alapú számlakivonat is, akkor az érdekelt ügyfélnek írásos kérést kell benyújtania az államkincstári egységhez, amelyben fel kell tüntetnie azt a periódust és folyószámlákat, amelyekre kéri a papír alapú számlakivonatot. A papír alapú számlakivonat esetében jutalék fizetendő.

Kapcsolódó cikkek:

14,234RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb