Megyénkbeli iskolák is lehetnek a „tiltólistán”

Egy miniszteri rendelet kapcsán

70

Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy a Hivatalos Közlönyben szeptember 9-én megjelent 2019/5090-es tanügyminiszteri rendelet értelmében a jövő tanévtől nem indíthatnak középiskolai kilencedik osztályt azok az oktatási egységek, amelyeknek az idén egyetlen végzőse sem tett sikeres érettségi vizsgát. Érdemes visszatérni erre a rendeletre.

A rendeletet az akkor még regnáló, azaz ideiglenesen megbízott tanügyminiszter, Valer Breaz írta alá, augusztus 30-án. (Amint már arról beszámoltunk, Breaz tanügyminiszteri mandátuma szeptember 20-án, pénteken lejárt, s helyébe egyelőre az államelnök nem nevezett ki senkit, bár Dăncilă kormányfő megtette javaslatát, s a múlt héten az Alkotmánybíróság is meghozta ama döntését, amely értelmében Klaus Johannisnak „azon nyomban ki kellett volna neveznie a javasolt tárcavezetőket”. A taláros testület döntése viszont még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s ilyenképpen az államelnök jogszerűen elodázhatta a kinevezési dekrétumok aláírását.) A minap megjelent miniszteri rendeletnek a jogalapját amúgy a tanügyi, a 2011/1-es törvény 94-es szakasza képezi, amely értelmében a tanügyminisztérium hatáskörébe tartozik az egyetem előtti oktatási hálózat szerkezetének, a beiskolázási keretszámoknak a véleményezése, szem előtt tartva az érintett iskolai egységek, helyi közigazgatási hatóságok, a gazdasági szereplők és a szociális partnerek javaslatait.
A felsoroltak közül valaki javasolta-e vagy sem a fentebb említett „tiltást”, azt nem tudni, ám a miniszteri rendelet szövegébe valamilyen ismérvek mentén, illetve valamilyen okokból kifolyólag belekerült. Feltételezhetően többek között annak okán, mert az országban volt/van jó néhány olyan iskolai egység, ahol az elmúlt évek során „fehér holló” számba ment a sikeresen érettségiző, sőt olyan esetek is előfordultak, hogy egyetlen végzősnek sem sikerült az érettségi vizsgája. Ilyenképpen pedig áldatlan, akár tarthatatlannak is minősíthető helyzet alakult ki.
Visszatérve magára a rendeletre: annak révén a miniszter tulajdonképpen jóváhagyta az állami egyetem előtti oktatás számára a beiskolázási keretszám megalapozására vonatkozó módszertant, valamint a magánoktatási egységek iskola előtti és iskolás állománya nyilvántartásának a módszertanát, továbbá a 2020/2021-es iskolai év számára az egyetem előtti oktatási egységek hálózatának megszervezésére vonatkozó megfelelőségi vélemények kibocsátásáét.
Nos, ennek a módszertannak a 9-es szakasza (1)-es bekezdésében olvasható az, hogy a középiskolai oktatás nappali tagozatainak kilencedik osztálya számára javasolandó beiskolázási keretszám tekintetében amolyan korlátozás van, nevezetesen: nem lehetséges javaslattétel azon iskolai egységek esetében, amelyeknél a 2019 június–júliusi érettségi vizsgaszesszióban egyetlen végzősnek sem sikerült az érettségi vizsgája. Ha viszont legalább egy végzősnek az sikerült, akkor a jövő tanévben indíthatnak, pontosabban javasolhatnak IX. osztályt.
A rendelet aláírását követően, de annak megjelenése előtt a minisztériumból már kiszivárogtak ama értesülések, amelyekről utólag, azaz szeptember 9-től errefelé bárki hivatalosan is tudomást szerezhetett – már amennyiben kezébe került a Hivatalos Közlöny 736-os száma (amelyből egyébként a hazai napilapok – köztük a Hargita Népe is – tegnapi számukban „idéztek”).
Időközben olyan sajtóértesülések is napvilágot láttak, miszerint országos viszonylatban 23 megye 43 iskolai egysége érintett az ügyben, illetve került a kilencedik osztály majdani indítása tekintetében a „tiltólistára”. Állítólag legtöbb, szám szerint 4-4 Hargita és Máramaros megyében van, 3-3 pedig Krassó-Szörény, Brăila, Călărași és Teleorman megyében.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek