Megvalósíthatatlan, felháborító, indokolatlan

Szakmabeliek a román nyelv oktatására vonatkozó rendeletről

1 310

Szaktanárok és tanítók egyaránt rossznak tartják a 2018/9-es kormányrendelet azon előírását, miszerint a kisebbségi tannyelvű elemi osztályokban szaktanárok kell oktassák a román nyelvet. Az előírás ellen aláírásokat gyűjtenek, közben a tanfelügyelőség a megvalósítását készíti elő.

Román nyelvoktatás. Az új rendelkezés nem ennek a javát szolgálja Fotó: László F. Csaba

Több mint ötezren írták már alá azt az online tiltakozást, amelyet a Magyar Szülők Szövetsége kezdeményezett a kormány 2018/9-es rendeletébe foglalt, a román nyelvnek az elemi osztályokban való tanítására vonatkozó előírása ellen. A szervezet célkitűzése az, hogy szeptember 16-ig ötvenezren írják alá a Facebook-oldalukon is elérhető petíciót, amelyet majd a döntéshozók elé terjesztenek. Nemcsak a szülők, hanem – mint megtudtuk – Maros megyei tanítók kezdeményezésére a pedagógustársadalom is aláírásokat gyűjt a rendelkezés ellen, amely kizárja a magyar tanítókat azok sorából, akik román nyelvet és irodalmat taníthatnak az elemi osztályokban.
Az 2011/1-es oktatási törvényt több pontban módosító kormányrendeletben erre vonatkozóan csak annyi szerepel, hogy a kisebbségek nyelvén zajló elemi oktatásban a román nyelv és irodalom órákat felsőfokú végzettséggel rendelkező szaktanárok tanítják. Az oktatási tárca által a tanfelügyelőségeknek küldött pontosításokban már azt is leírták, hogy román szakos vagy kettős képesítésű szaktanárok, továbbá nyugdíjas vagy betanító szaktanárok és román tagozatos tanítók taníthatnak elemiben román nyelvet – közölte Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség humánerőforrásért felelős tanfelügyelője.

Elosztás az állásokra
Amint azt Görbe Péter főtanfelügyelő korábban elmondta, a rendelet érvénybe lépett, alkalmazniuk kell. A tanfelügyelőség igényelte az iskoláktól, közöljék, hogy hány óráról van szó megyeszerte, és hogy vannak-e esetleg helyben megoldásaik tanerő biztosítására a románórák lefedésére. Ezt követően pénteken Csíkszeredában nyílt ülést tartanak az elemiben tartandó románórák elosztására – közölte tegnap a főtanfelügyelő.
Waczel Ferenc elmondta, az elosztásra a 2012 és 2018 között vizsgázott román szakos vagy kettős képesítésű szaktanárokat, továbbá a román tagozatos tanítókat várják. Utóbbiak Waczel szerint vélhetően nem jelentkeznek majd, hiszen csak úgy tudnak nekik fizetni ezekre az órákra, mint szakképzetleneknek. A megmaradó órákat az iskolaigazgatók oszthatják ki nyugdíjas vagy betanító tanároknak órabéres javadalmazással. Arra a kérdésre, hogy lesz-e pénz minderre az évek óta megszorításokkal küzdő oktatási hálózatban, Görbe Péter azt válaszolta: csak annyit tudnak, hogy a kormány tisztségviselőinek nyilatkozata szerint lesz pénz a bérekre.

„Indokolatlan rendelkezés”
Antal Rozália, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanítója, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei szervezetének helyettes vezetője úgy gondolja, a román nyelv oktatására vonatkozó új rendelkezés módszertanilag teljesen indokolatlan. Azok a pedagógusok, akik ezután taníthatják a románt elemiben, kevésbé felkészültek erre, mint azok, akik jelenleg végzik ezt a munkát – szögezte le. Hozzátette, lehetnek olyan tanítók, akik román nyelvtudása nincs olyan szinten, mint a román szakos tanároké, de ezen túlmenően teljesen más módszertan szerint tanulták és tanítják a román nyelvet.
– Személy szerint felháborítónak tartom, hogy az én diplomámat, szaktudásomat kétségbe vonják ezzel – mondta a tanító. Úgy véli, a rendelet diszkriminatív a tanítókkal szemben, nemcsak a magyar, hanem a román tagozatos kollégáikkal szemben is, akiket csak szakképzetlenként fizetnek, ha a magyar iskolákban vállalnak majd románórákat. Antal Rozália szerint a gyermekek megsínylik ezt az előkészítetlen rendelkezést. Meglátása szerint annak lett volna helye, hogy ott, ahol szakképzetlen, helyettesítő tanító van, indokolt esetben odaadhassa az igazgató a románórákat román szakos tanárnak, de így mindenhol, minden magyar tanítónak megtiltják azt, hogy románt taníthasson, például olyanoknak is, akik román tankönyveket írtak.

A tanároknak nem erre van képesítésük
Ilyen döntést szakmai vita, konzultáció kellett volna megelőzzön – mondta el kérdéseinkre válaszolva Tódor Erika Mária, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense. A román szakos tanárokat is képző tanintézet csíkszeredai oktatója kifejtette, a tanárképzésre érvényben lévő szabályok szerint az alapképzéssel párhuzamosan az első szintű pedagógiai modult elvégző hallgatók később felső tagozaton oktathatnak, a második szintű képzéssel rendelkezők pedig a középiskolákban és felsőoktatásban. Az egy-négy osztályban oktató pedagógusok pedig tanítóképző főiskolát végeznek. A tanároknak nem arra van képesítésük, hogy elemista korú gyermekekkel foglalkozzanak – szögezte le a szakember. Úgy véli, lehet egy ilyen újításnak pozitív hozadéka is – például az elemi és a felső tagozatos oktatás harmonizációja szempontjából –, de akkor ezt nem két nap alatt lehet megoldani, továbbá érdemes átgondolni, hogy milyen árat kell fizessen az iskola egy ilyen újítás alkalmazásáért.
A román nyelv oktatásának javítása érdekében Tódor Erika Mária elsősorban a problémamegoldás módszerére és a szakmai vita szükségességére hívta fel a figyelmet: úgy gondolja, ha ezt az évek óta tartó problémát hatékonyan kezelni akarjuk, akkor meg kell kérdezni minden érintettet, de elsősorban a pedagógusokat arról, hogy milyen megoldásokat látnak a hatékony munkavégzésre. Annak érdekében, hogy a gyermekek jól megtanuljanak románul, fontosnak tartja továbbá, hogy pragmatikusabb legyen a nyelvoktatás. Úgy látja, hogy erre a most érvénybe lépett sajátos, 5–8. osztályos tanterv is keretet próbál biztosítani. Fontos továbbá a pedagógusok képzése és továbbképzése, és olyan pozitív, biztonságos légkör megteremtése az oktatásban, ahol a diákok úgy érzik, nem büntetéssel, hanem sikerélménnyel jár együtt a tanulási folyamat – tette hozzá.

„Nincs köze a valósághoz”
Maria Sturzu, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium román szakos tanára úgy véli, ha a rendeletnek lehetne is valamilyen jótékony hatása – ami szerinte kérdőjeles, illetve vitatható –, elsősorban gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A tanárnak és a tanítónak is megvan a maga óraszáma, emellett pedig nem vehetnek ki a tanítónak az okleveléből – mert gyakorlatilag ez történik – egy tantárgyat – sorolta a román szakos tanár. Ő is úgy gondolja, hogy sem a felső tagozatos, sem pedig a középiskolai tanárok nem rendelkeznek az elemista gyermekek oktatáshoz szükséges készségekkel, hisz nem azt tanulták az egyetemen.
Az új előírás szervezési gondokat is felvet, hisz azután jelent meg, miután már megkapták a pedagógusok az óraszámokat, amellyel dolgozniuk kell, és miután elkészültek az órarendek. A rendeletnek semmi köze a valósághoz – summázta a pedagógus. Kiemelte, a diákok számára sem lesz könnyű a váltás: a tanítóra gyakran második édesanyaként tekintő kisgyermekek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy mással tanuljanak egyes tantárgyakat. Előfordulhat ugyanakkor, hogy olyan tanár kerül oda, aki rosszabbul beszél románul, mint a gyermekek tanítója. Ez a rendelet nem fogja elérni a célját – vetítette előre Maria Sturzu.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.