Megtámadható az építkezési engedély

26

Az építkezési engedély be nem tartása kapcsán, a kihágási jogi felelősségre vonás elévülési ideje valóban két év volt, sőt a korondi esetben elévült már a büntetőjogi felelősségre vonás ideje is. Viszont a közigazgatási viszályok megoldására vonatkozó 2004/554-es sarkalatos jogerejű törvény előírásai szerint az egyéni jellegű közigazgatási aktusok ellen jogi megsemmisítésük kérésére vonatkozó permegelőző eljárás, illetve peres kereset, a kívülálló sértett személy által a tudomásulvételtől számított hat hónapon belül indítható – pontosította a közigazgatási jogi vonatkozású értelmezést Egyed Árpád Hargita megyei főjegyző.

Amint arról korábbi, Perre perrel felelt a megyei tanács című cikkünkben beszámoltunk, a megyei tanács felperesként kéri Séra Zoltán építkezési engedélyének és urbanisztikai bizonylatának érvénytelenítését. Akkor Séra Zoltán elmondta, úgy tudja, az építkezési engedélyeket két évig ellenőrizhetik, az általunk megkérdezett szakértő arról tájékoztatott, hogy az 1991/50-es törvény szerint az engedélyeztetésnek három év a konstatálási elévülési ideje.
Az építkezési engedély kapcsán a kihágási jogi felelősségre vonás elévülési ideje valóban két év volt, sőt a korondi esetben elévült már a büntetőjogi felelősségre vonás ideje is, ezúttal azonban nem kihágásról van szó. A 2004/554-es, a közigazgatási viszályok megoldására vonatkozó sarkalatos törvény 7-es cikkelyének harmadik és hetedik bekezdése, valamint a 11-es cikkelye, összhangban az Alkotmánybíróság 2007/797-es végzésével, úgy rendelkezik, hogy mind a permegelőző eljárást, mind a peres keresetet attól számítva, ahogy a kívülálló személynek alanyi jogát vagy jogos érdekét jogilag sértő adott kedvezményezett személy részére kibocsátott egyéni jellegű közigazgatási aktus a tudomására jutott, hat hónapon belül évül el az ilyen egyéni jellegű közigazgatási aktusok jogi megsemmisítése esetében, mint az építkezési engedély – pontosított Egyed Árpád, Hargita megye főjegyzője. Kifejtette, a megyei tanács akkor szerzett tudomást arról, hogy szerintük törvénytelenül adtak ki egy olyan közigazgatási aktust, amely sérti Hargita megyének mint közjogi személynek az alanyi jogait, és jelen esetben a jogosult közérde­két is, miután Séra Zoltán elindította az átrakóállomás építkezési engedélyének felfüggesztésére vonatkozó pert. Hozzátette, mivel Séra Zoltán természetes személy jogi úton megtámadta az építési engedélyt, Hargita megye közjogi személynek törvényes kötelessége és alanyi jogában állt, a rendkívül nagy társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és a kapcsolódó jogi jelentőséggel bíró, Hargita megye hulladékgazdálkodását és a kapcsolódó fenntartható hosszú távú fejlesztését európai uniós pénzalapokból finanszírozott projekt eredményes megvalósítása veszélyeztetésének elhárítása érdekében, minden törvényes és a megyei közérdek elsődleges érvényesítésére irányuló védekezés. A törvényes védekezés egyik módja volt az, hogy a Séra Zoltán számára 2000. július 19-én, ugyanazon napon keltezett és kibocsátott urbanisztikai bizonylatot és építkezési engedélyt jogi úton megtámadja. Egyed Árpád szerint egyértelmű és bizonyított, hogy az urbanisztikai bizonylatban előírt, és kötelező módon beszerzendő környezetvédelmi beleegyezést a környezetvédelmi hatóságtól nem szerezhette be Séra Zoltán, amit írott formában is megerősített a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. – Természetesen azt, hogy az építési engedélyeztetési törvényes eljárást ki értelmezte helyesen, akár a fennebbiekben leírt elévülési idő szempontjából is, a vonatkozó hatályos törvényes előírások, a szakirodalmi tudományos értelmezések és a már kialakult joggyakorlat – idetartozik az említett alkotmánybírósági döntés is – figyelembevételével végül az illetékes bírói hatóság lesz hivatott eldönteni – fogalmazott a főjegyző.

[box type=”shadow” ]A környezetvédelmi minisztériumban lobbiztak

A környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási minisztériumban egyeztető tárgyaláson vett részt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér alelnök. A szeptember 30-i megbeszélésen arról egyeztettek, hogy a 15 millió lejes nem elszámolható költségű szerződésből, közel 7 millió lej legyen EU-s forrásokból finanszírozható. Ennek köszönhetően Hargita Megye Tanácsa kevesebb hitelt kell felvegyen a projekt önrészének finanszírozására. Ezt az összeget a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer elnevezésű projekt keretében 5 településen (Gyergyóremete, Balánbánya, Maroshévíz, Székelykeresztúr, Szentegyháza) épülő önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvarokhoz vezető utak és közművek (villany, ivóvíz, csatorna) finanszírozására fordítják.[/box]

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.