Megszépült a csíkszentsimoni holtág, de nem mindenki becsüli

150

Már csak egyetlen akadálya van annak, hogy a Csíkszentsimon határában látványosan helyreállított, kitakarított, padokkal, asztalokkal, tájékoztató táblákkal ellátott Olt-holtág a helyiek és a bakancsos, kerékpáros turisták kedvelt pihenőhelye legyen: az ott lakók ne hordják oda a szemetüket.

simoni_holtag5_IMG_4519_DL

A Norvég Alap támogatásával alighogy lezárultak az Olt egykori, Csík­szentsimon közvetlen közelében húzódó, egy kilométeres holtágának – mederkotrással, területrendezéssel, haltelepítéssel, padok elhelyezésével, tanösvények kialakításával járó – újjáélesztési munkálatai, a meder szélén, a vízpartot szegélyező kertek tövében ismét megjelentek az illegális lakossági szeméthegyek – mutatta a helyszínen lapunknak Imecs István, a csíkszentsimoni holtág rendbetételén fáradozó, az alcsíki Natura 2000-es természetvédelmi területek gondnokságát ellátó Accent GeoÖkológiai Szervezet tagja.
Elmondta, a szemetelőkkel és a holtágban megjelenő újabb hulladékkupacokkal szemben egyre tehetetlenebbnek érzik magukat, főként, hogy a probléma megoldásában – a természetvédőkre a hódok megjelenése miatt meg-
orrolva – a helyi önkormányzat jelenlegi vezetése sem mutatkozik partnernek. Leszögezte: a természetvédelmi szervezetnek lassan nem marad más lehetősége, csak a hivatalos feljelentés.
– Vannak olyan telektulajdonosok, akikkel szót tudunk érteni, de olyanok is vannak, akiknek látszólag teljesen megfelel, hogy a szemetüket a vízpartot övező kertjük végébe hordják, vagy az istállót a mederre építsék és a trágyát is a vízbe szórják vagy a part szélén tárolják – hangsúlyozta a természetvédelmi szakember.
A szemetelők nemtörődömségről, érdektelenségről tanúskodó traktorgumiabroncs, vagy a vízparton éktelenkedő háztartási hulladék márpedig komolyan rontja az odalátogatók településről alkotott képét, főként annak tükrében, hogy az Olt egykori holtága az elmúlt bő egy esztendő alatt jelentős, pozitív változáson ment keresztül. A közel egy kilométer hosszú, iszapos, elvadult, hordalékkel feltöltődött, náddal benőtt mederszakasz ugyanis mára kellemes összképet nyújtva – összefüggő víztükörrel, gondozott, fákkal beültetett parttal, a kirándulókat marasztaló asztalokkal, padokkal, illetve a kialakított tanösvény mentén térképekkel, a helyi növény- és állatvilágot, valamint a folyó régi és új medrének, tócsáinak, ártereinek változását és történetét bemutató táblákkal – fogadja a látogatókat.
– A holtág felélesztése valójában hosszú folyamat, hiszen mindazt, ami az évszázadok alatt kialakult és a folyószabályozással eltüntettek, egy év alatt visszavarázsolni nem tudjuk. De a Norvég Alap támogatásából a kezdő lökést sikerült megadnunk. Más kérdés, hogy a kitakarított, rendbe rakott szakaszt mennyire sikerült tisztán tartani. A simoni holtág viszont – mint ökoszisztéma – újra él, és reméljük, a réti csíkok visszatelepítésével a következő esztendőkben is gazdagodni, erősödni fog – bizakodott lapunknak nyilatkozva Imecs.
Leszögezte, az Olt folyó régi, eredeti mederszakaszai közül a simonihoz hasonló állapotban Alcsíkon nem maradt meg több, épp ezért a házak közvetlen közelében húzódó holtágra nemcsak kirándulóhelyként, hanem a régi Olt folyó élő emlékeként is érdemes tekinteni.

[box type=”shadow” ]Csíkszentimrén is helyükre kerültek a táblák

A csíkszentsimoni holtág után Csíkszentimrén, a Nyír-kútjaként ismert forrás körül is felszerelték a tájékoztató táblákat az Accent GeoÖkológiai Szervezet munkatársai és önkéntes segítői. Az érdeklődőket három nyelven informálják Csíkszentimre, illetve a környező Natura 2000-es természetvédelmi terület látnivalóiról, nevezetességeiről. – A Nyír-kútja nem más, mint egy idős nyírfa, amelynek tövében vízforrás található. Ebből a mezei út mentén található forrásból szokták megtölteni palackjaikat a mezőre igyekvő emberek. Itt is pihenőpadokat, -asztalokat alakítottunk ki, illetve szereltük fel a környéket bemutató három táblát. Idővel ugyanis szeretnénk elérni, hogy ezen az útvonalon lehessen megközelíteni a természetvédelmi Bánya-patak rezervátumot, vagy akár a Büdösláp-rezervátumot is, így a Nyír-kúti pihenő turisztikai szempontból is nagyobb szerepet kapna – tájékoztatta lapunkat Imecs István, az alcsíki természetvédelmi területek gondnoki teendőit ellátó szervezet munkatársa.[/box]

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek