Megoldások a fesztiválszervezésben

Beszélgetés Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével

861

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál hosszú múltra tekint vissza. A program középpontjában már a kezdetektől a polihisztor, Kájoni János munkássága áll. Ebben az évben a járvány okozta korlátozások miatt új ötletekre, megoldásokra van szükség ahhoz, hogy létrejöhessen a rendezvény. A fesztivál történetéről, sikerességéről és újragondolt körülményeiről Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK)igazgatójával beszélgettünk.

Fotó: László F. Csaba

– Hogyan indult a fesztivál ötlete? Mi a célja?

– Az idén negyvenéves a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A HMKK második alkalommal készül kerek évfordulót ünnepelni a közönséggel és a zenészekkel. Tíz évvel ezelőtt már feltettük a kérdést: mi a titka annak, hogy ez a fesztivál mélyen beleivódott a térség lakóinak identitásába, hogy messze földön meghatározza a csíkszeredai kulturális életről való vélekedést, és minden évben lázas készülődés és őszinte várakozás előzi meg? Már akkor igyekeztünk 30 év távlatából összegyűjteni a történeteket, adatokat, és megjelentettünk egy CD-mellékletet is tartalmazó könyvecskét Cseke Gábor és Simó József szerkesztésében, amelynek a címe Széllel tündökleni. A cím, Balassi Bálint versének címe azokra az időkre utal, mikor a 80-as évek elején nem kis bátorság volt megálmodni és megszervezni egy, a magyar és erdélyi régizenei örökségre épülő fesztivált. Adott volt egy korhangulat, társadalmi helyzet, és ebben olyan jelenségek, amelyek a 70-es évek művelődési életét már meghatározták: a táncházmozgalom és a régizenei mozgalom. Adott volt tehetséges zenészek jelenléte a városban és a megyében, a Barozda együttesre és támogatói körére gondolok. Adott volt egy Kájoni-évforduló, egy Múzeum, egy Magyaradás, a Marosvásárhelyi Rádió. A kezdetekről jelentettünk meg visszaemlékezéseket, ebben a kötetben, a kortársak és zenei szakemberek emlékezetére, újságcikkekre hagyatkozva, Miklóssy Vári Vilmos, Boros Zoltán, Orbán Balázs, László Ferenc, Malina János, Horváth Károly, Simó József emlékeznek vissza az alapításra. Ebben a témában Pávai István írt részletes visszaemlékezést 2019-ben a Hargita Népe hasábjain Emléktöredékek a Csíkszeredai Régizene Fesztivál létrejöttéről címmel.

– Milyen volt a kezdet?

– A fesztivál élettörténetének feledhetetlen momentuma az 1986-os betiltása, és a szervezők zaklatása az akkori hivatalos szervek részéről. A kezdetek és az első évek legendás időszaka a közösségi emlékezet része lett, mítosz, amelyre mindig visszatér a mesélő, ez teszi különlegessé, ettől érzi a közösség magáénak a fesztivált. Ezt az élettörténetet szeretnénk jobban megismerni az idén, hiszen a rendszerváltástól napjainkig eltelt időszakban is nagyon izgalmas. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet az újrakezdésre, amely Váli József és munkatársai nevéhez kötődik, hiszen az új perspektívákat hozott a fesztiválnak. Továbbá tervünk számba venni azokat az intézményeket, partnereket, személyeket, amelyek segítették, valamilyen formában meghatározták, ott hagyták személyiségük jegyét a fesztiválon. Az a jó, hogy ezeknek a sora folyamatosan bővül, az együtt gondolkodás, a tanácsadás, az utánpótlás, tanítás, kapcsolatépítés mind-mind része a fesztivál élettörténetének.

– Mostanra nagyon ismert a fesztivál. Milyen a visszajelzés a közönségtől?

– 2008-tól új korszakról beszélhetünk: új vezetéssel, új koncepcióval kapott lendületet a fesztivál, elindítottuk a Régizenei Nyári Egyetemet, amely a régizenei utánpótlásnak, a fiatalok bevonásának tartalmas fóruma, megszületett a Barokk Fesztiválzenekar, amely az elmúlt években a szakma és a közönség számára is nívós előadásokkal jelentkezik, tagjai vagyunk az európai régizenei hálózatnak, és a legjobb európai fesztiválok EFFE minősítését is viseljük egy ideje.

– Kinek szól ez a rendezvény?

– Az elmúlt években a fesztivál koncertjei és társrendezvényei telt házasok, bevételt is tudunk termelni. Nagy a támogatottsága és megbecsültsége, egyrészt a múltja miatt, tudni kell, hogy az ország legrégebbi régizenei fesztiválja is egyben. Meghívottaink a régizene élvonalbeli előadói, Európa különböző országaiból, továbbá hazai régizenészek. Tematikus kiadásokkal jelentkezünk, téma volt már a francia, német, olasz, spanyol régizene. A tavaly Kájoni János munkásságának szenteltük a fesztivált, az idén pedig a negyvenéves évforduló méltó megünneplését tűztük ki célul.

– Hogyan tervezték az évforduló megünneplését?

– Az évfordulóra készülve nagy terveink voltak, amelyeket némiképp újragondoltunk. Úgy érezzük, hogy a fesztivál nem maradhat el, nehezebb időkben is megállta a helyét, mi sem adjuk fel. Gondolkodunk, megoldásokat keresünk, újratervezünk. Éberen rajta tartjuk a szemünket a most zajló kulturális és társadalmi folyamatokon, mi magunk is tanulunk, azon vagyunk, hogy technikai lehetőségeinket felmérve és jobbítva, ugyanakkor a művészek és a közönség lehetőségeihez viszonyítva olyan forgatókönyvekben gondolkodjunk, hogy a fesztivál a beharangozott időpontban meglegyen. Számos jó és bátorító példa van az online események megszervezésében, az élő bejelentkezések megszervezéséhez. És mivel az évforduló a történetmesélésnek is bő teret ad, a zenei kínálat mellett igyekszünk minél több tudást eljuttatni a közönséghez a fesztivál történeteiből. Szívesen vesszük a jelentkezését bárkinek, akinek van ebbe a közösségi emlékezeti tarisznyába betennivalója.

– A jelenlegi válsághelyzetre vonatkozóan vannak-e már tervek, elképzelések a fesztivált illetően?

– Érdekes megfigyelni, hogy ezekben a személyes találkozásokat kerülő időkben mennyire felértékelődnek az archív anyagok és megnő a tudás iránti érdeklődés. Mi is ezen dolgozunk, hiszen számos felvételünk készült az elmúlt években, és számos archív anyag található korábbi partnerek birtokában, ugyanakkor rengeteg mondanivalónk van.

– Milyen lehetőségek vannak a fesztivál megszervezésére?

– Mindent összevetve, bizakodóak vagyunk. Bízunk abban, hogy azt a tapasztalatot, amelyet korábban a fesztiválszervezésben megszereztünk, okosan tudjuk kamatoztatni az új helyzetben is. Kreatívan állunk az új kihívások elé, amelyek nehezebbek és kiszámíthatatlanabbak, mint eddig, de valamit biztosan tudunk: azt a gazdag anyagot, amivel rendelkezünk, a régizenéről való tudást a lehető legnagyobb közönség iránti tisztelettel átadjuk, és együtt ünnepelünk.

Fülöp Orsolya

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek