Megmentenék a kihalástól

Különleges lepkefaj a Gyergyói-medencében

107

Ideje cselekedni – hívja fel a figyelmet az a kutatócsoport, amely a narancslepke élőhelyeit, életciklusát vizsgálta az elmúlt években. Gyergyószentmiklós közelében él az Európai Unió legnagyobb narancslepke-állománya. A megmaradásukért diákoknak tartottak előadást és terepszemlét.

Veszélyeztetett lepkefaj él Gyergyószentmiklós közelében

Az ún. narancslepke (colias myrmidone) az Európai Unió egyetlen súlyosan veszélyeztetett lepkefaja. Régebben Kazahsztántól Ausztriáig mindenhol elterjedt volt, de fokozatosan kihalt. Magyarországról 2008-ban tűnt el teljesen ez a lepkefaj. Romániából is több helyről eltűnt már, még Kolozsvár melletti területeken, valamint Gyergyószentmiklós és Gyergyószárhegy között a Kürücök-völgyében él a narancslepke. A szakemberek nem tudják pontosan, mi az oka, hogy egyre több helyről eltűnik a faj: a megváltozott tájhasználat, a globális felmelegedés is az okok között lehet. S mivel egyre kevesebb van a narancslepkéből, ezért egyre jobban figyelni kell arra, hogy ahol még él, ott meg is maradjon.
Minderről Vizauer Tibor-Csa­ba biológus beszélt a gyer­gyó­szentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban tartott előadásán. Mint megjegyezte, egy 2017 és 2020 között zajló projekt keretében igyekeznek felhívni a figyelmet a faj veszélyeztetettségére, munkájukat a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium Tanácsadó Segítségnyújtási programja (AAP) támogatja.

Életképes populáció
Vizauer Tibor-Csaba azt mondta, már hosszú ideje foglalkozik a narancslepke és életkörülményeinek kutatásával, 2008-tól pedig azon dolgozott, hogy kiterjesszék a Natura 2000-es területeket úgy, hogy az összes lepkefaj védve legyen, köztük a narancslepke is.
2016-ban hagyta jóvá a kormány, hogy a lepkefaj élőhelyéül szolgáló Kolozsvár melletti terület, valamint a Kürücök-völgyében 1245 hektár védett terület legyen. A biológus elmondta, cserjés, napsütötte domboldalakon él a narancslepke, s bár hasonlít a sáfránylepkére, több megkülönböztető jegye is van. Évente két vagy néhol három nemzedéke fejlődik ki. Az elmúlt évek kutatásai során alaposan szemügyre vették a gyergyói állományt, előre tervezett útvonalon haladva számolták a lepkéket, így 62 egyedet vettek számba, de a szakember megjegyezte, a teljes területen ennél jóval több lepke él, így Románia, sőt a teléjes Európai Unió legnagyobb populációját képezi.

Segíthet a hagyományos tájhasználat
A biológus beszélt arról is, mit lehet tenni a narancslepke megmaradása érdekében, hiszen a természetvédelmi intézkedések alapvető fontosságúak. Hangsúlyozta, elsősorban minél több embernek tudnia kell róla, hogy létezik itt ez a ritka lepkefaj, ezért szervezték az előadást, valamint szórólapokat is osztottak szét. Mint fogalmazott, a mérsékelt legeltetés e szempontból jó, ugyanis, ha nem legeltetnék a szóban forgó területeket, felnőne az erdő s eltűnne a lepke élőhelye. A túlzott legeltetés viszont már problémát jelent, például, ha a juhok mindent lerágnak, akkor ugyancsak veszélybe kerül a faj.
A hagyományos tájhasználat segít az élőhely megőrzésében, viszont annak beszűküléséhez vezethet az erdősítés vagy a cserjeirtás is. Az utolsó európai populációk főként azért maradhattak fenn, mert az erdélyi gazdák olyan mezőgazdasági tevékenységeket folytatnak, amelyek elősegítik az élővilágban gazdag táj fennmaradását.
A biológus azt mondta, a narancslepkére érdemes odafigyelni, kis erőfeszítést tenni a megmaradásáért, ugyanis egy különlegessége lehet a Gyergyói-medencének. Akár turistákat is csalogathat a környékre ez a lepke, hiszen sokan fotózzák a különböző érdekes lepkefajokat.

Lázár Hajnal

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek