Megkérdőjelezett vidékfejlesztés

67

A közpénzek szabálytalan felhasználására hivatkozva, kamatokkal együtt összesen 436 ezer lejnyi, azaz közel 100 ezer eurónyi gazdaegyesületek között kipályáztatott fejlesztési támogatást követel vissza Hargita Megye Tanácsának Vi­dékfejlesztési Egyesületétől a 2013–2015 közötti pályázati kiírások vizsgálata nyomán a Hargita Megyei Számvevőszék. A felügyelet által kifogásolt vissza nem térítendő támogatásokat a Hargita megyei gazdaegyesületek a tejbegyűjtő csarnokok és gyümölcsfeldolgozó konyhák fejlesztésére, felszerelésére fordították.

Márton István, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója. Kérdés, kinek kell visszafizetnie a 436 ezer lej támogatást Fotó: Domján Levente
Márton István, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója. Kérdés, kinek kell visszafizetnie a 436 ezer lej támogatást Fotó: Domján Levente

Törvénytelennek tartja a Hargita Megyei Számvevőszék a 2013–2015 közötti időszakban a Hargita megyei gyümölcsfeldolgozó konyhák és tejbegyűjtő csarnokok felszereléséhez nyújtott pályázati támogatásokat: a közpénzek jogtalan elköltésének tekintett 29 pályázat révén összesen 339 ezer lejes, a megyei tanács költségvetésének okozott kárt állapítottak meg, amire még 97 ezer lejes kamatot is felszámoltak. Viszont egyáltalán nem világos, hogy a megyei tanács számára ezt a pénzt kinek vagy kiknek kell visszafizetniük – tájékoztatta lapunkat Márton István, a megyei önkormányzat pályázati támogatásokat meghirdető vidékfejlesztési egyesületének igazgatója.

A hűtőtank és az ecomilk tejhigiénia, nem profittermelés
Márton elmondta, a vizsgált három esztendő alatt támogatott egyesületi pályázatok közül a Számvevőszék összesen huszonhat szarvasmarha-tenyésztő és három gazdaasszony-egyesületnek nyújtott támogatást talált illegálisnak. Kivétel nélkül olyan beruházásokat, ahol a Vidékfejlesztési Egyesület által kínált 49 százalékos hányadú vissza nem térítendő támogatást a pályázó gazdaegyesületek eszközök és berendezések – a tejbegyűjtők esetében tejhűtőtankok, tejminőség-ellenőrző készülékek, számítógépek, tejkvóta-nyilvántartó programok, illetve a közösségi konyhák esetében kukták, inox edények és asztalok, illetve gyümölcsdaráló, -préselő, magvalógépek – vásárlására fordították. A számvevőszék úgy véli, a támogatások a pályázó egyesületek magánvagyonát és a nyereségtermelő gazdasági tevékenységét szolgálták, ami viszont – közpénzből nyújtott támogatásról lévén szó – törvénytelen. Márton István szerint viszont a Számvevőszék megállapítása nem állja meg a helyét: az egyesületi tejbegyűjtők hűtőtankokkal és ecomilk készülékkel való felszerelése ugyanis az érintett egyesületeket és tejtermelő gazdákat nem a profittermelésben, hanem a szigorodó hazai és uniós tej- és élelmiszer-higiéniai követelmények teljesítésében segítette. Ráadásul oly módon – hangsúlyozza Márton István –, hogy a vásárolt eszközök értékének 51 százalékát, önrészként maguk a pályázók biztosították.

Jogszabályok között vesznek el a gazdák, a vidékfejlesztési célok
De a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója szerint a Számvevőszék érvelése más téren is sántít, hiszen a felügyelet olyan összegek kipályáztatásába kötött bele, amit a fejlesztési társulás nem szubvencióként, hanem a megyei tanács és más helyi tanácsok éves, lakosságarányos tagdíjbefizetéseiből kapott.
– A Számvevőszék kifogása szerint nincs jogi normatíva arra, hogy a Vidékfejlesztési Egyesülethez hasonló közösségi fejlesztési társulás minként juttathat vissza nem térítendő támogatást más egyesületeknek. Tehát a Számvevőszék abba kapaszkodik, hogy nincs ilyen norma. De ha nincs ilyen jogi norma, akkor mi alapján tiltja, vagy fizetteti vissza az egyesületnek nyújtott támogatást? – teszi fel a számvevőszéki jelentés kapcsán a kérdést Márton István. Hozzáteszi, a Számvevőszék a nonprofit szervezeteknek nyújtható támogatásokat szabályozó 350/2005-ös törvényre hivatkozik, ám Márton István állítja, az általa vezetett vidékfejlesztési intézmény – mint közösségfejlesztési társulás – nem a 350-es, hanem a 26-os és a 215-os törvény által szabályozott tevékenységi körbe tartozik.
– A 215-ös közigazgatási törvény alapján Hargita megyében is számos helyi érdekeltségű önkormányzati közösségfejlesztési társulás (ADI) alakult, döntően a csatorna- és ivóvízhálózat kiépítésére, kultúrotthonok felújítására, illetve az útépítési, útfelújítási pályázatok kezelésére. De a törvény szerint nemcsak infrastrukturális, hanem más fejlesztési célokat szolgáló társulások is létrejöhetnek. Ilyen a vidékfejlesztési egyesületünk is, amelynek a megyei törvényszék által elfogadott statútumában a vidékfejlesztés, a gazdatársadalom megsegítése szerepel. Mindenhonnan csak az folyik ki, mint a csapból a víz, hogy egyesületeket kell létrehozni, támogatni, mert a mezőgazdaságban azoké és a szövetkezeteké a jövő. És ez így igaz, mert az Unió fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaiban is a termelőket összefogó egyesületek és szövetkezetek működnek és dominálnak. Azok tartják fenn a mezőgazdaságot. Ehhez képest mi ahelyett, hogy egyről a kettőre jutnánk, ilyen dolgokba ütközünk. Miközben ebben az országban mindent milliárdos értékekben lopnak szét, nálunk pár száz lejes támogatásért húzzák ki a gazdaegyesületeket a házukból – vallja nem kevés keserűséggel Márton.
A vidékfejlesztési társulás igazgatója amúgy nem nyugszik bele a számvevőszéki döntésbe: a Hargita megyei szerv vitatott megállapításainak felülbírálatát Bukarestben, az Állami Számvevőszéktől kéri.

Felfüggesztik az idei támogatások kifizetését
A számvevőszék júliusi vizsgálata viszont azóta is komolyan kihat a Vidékfejlesztési Egyesület tevékenységére: az idén odaítélt pályázati támogatások elszámolását és folyósítását ugyanis a Vidékfejlesztési Egyesület helyzete tisztázásáig felfüggesztette, de hasonlóan jár el a különböző programokból származó maradék-összegek szeptemberre tervezett újrapályáztatásával is.
A Vidékfejlesztési Egyesület amúgy 2016-ban a tejbegyűjtő csarnokok felszerelésére pályázó juh- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületek számára kínált 90 ezer lejes keretösszegből négy gazdaegyesületet összesen 46 ezer lejjel támogatott. A Csíkdánfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete egy 1500 literes tejhűtőtartály, a Csíkkarcfalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete 1200 literes űrméretű tárolóedény, hordozható számítógép és nyomtató, valamint a csarnokba érkező tej nyilvántartását segítő számítógépes program, Gyimesközéplokon a Gyimes-völgyi Állattartó Gazdák Egyesülete egy ezerliteres hűtőtank, míg a csíkvacsárcsi gazdaegyesület mérőedény, valamint egy áramfejlesztő készülék vásárlásához kérte a megyei tanács Vidékfejlesztési Egyesületének 49 százalékos hozzájárulását. Az eszközöket azóta mindenhol megvásárolták és szolgálatba állították.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.