Még egyszer a néma h-ról

46

A Hargita Népe 2015. szeptember 15-i számában jelent meg az Ejtsük helyesen című írásom. Ebben a cikkben kifogásoltam, hogy a rádió bemondói, ellentétben A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 75. pontjával, a méhnyakrák szóban a h hangot is ejtik. Az említett pont szerint ugyanis a fenti összetett szónak az előtagjában néma h van.
Cikkem kéziratát elküldtem Fekete László kollégámnak, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy ő nem tartja hibának a h ejtését, mivel már több évtizede tapasztalta, hogy az orvosi nyelvben a méh mint nemi szerv megnevezésekor ejtik a szóvégi h-t. Erre a Kiejtési szótárában is utalt. Én azonban ragaszkodtam az akkor érvényben lévő szabályzathoz, és a rádió bemondójának kiejtését hiperkorrekciónak, túlhelyesbítésnek minősítettem.
Írásommal szinte egy időben jelent meg A magyar helyesírási szabályai 12. kiadása, s ennek 74. pontja módosítja a 11. kiadásban foglaltakat, így: „A h végű szavak közül jellemzően a céh, düh, juh, méh, rüh alapalakban és a mássalhangzós kezdetű toldalékos alakokban ingadozhat”. E szabálypont szerint a dü vagy a düh, dühnek, dünek, természetesen a juh, ju, méh és mé is használható. „Írásban azonban a szavak minden alakjában jelen van a h” záródik a szabály, majd utal a 41. és a 85. pontra. Ezek a szavak -val,-vel és a -vá,-vé toldalékolását szabályozzák.
Írásomat mentegetőzéssel is folytathatnám, hogy tudniillik a szóban forgó cikk írásakor még nem volt érvényben az új magyar helyesírás, tehát nem vétettem a szabályzat ellen. Ez egyébként igaz is. Ám mégis inkább arra térek ki, hogy ezt a szabálypontot, bár természetesen be kell tartanom, nem helyeslem. Mégpedig azért, mert ebben a betűejtést vélem felfedezni. Valószínűleg még sokan emlékszünk a kádári időkben elharapódzott, az ország akkori első emberének beszédét utánzó t u d j á k, illetve ú t j á n ejtésformát a tuggyák és az úttyán helyett. A nyelvművelés ezt akkor is hibáztatta.
Egy korábbi cikkemben (Hargita Népe 2013. augusztus 22.) kifogásoltam, hogy az új szabályzatban (akkor még csak tervezet volt) az 1-jén helyett az 1-én is használható lesz. Ez morfológiailag is logikátlan. A most megjelent szabályzatban már így szerepel: „Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása 1. vagy 1-je vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig stb.” Az elsejei vagy elsejei szóalak számjeggyel írva 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei. Ezek a vagylagosságok sajnos egyáltalán nem segítik elő a helyesírás elsajátítását.
Az új kiadású szótárban természetesen sok új érték van. Mindezek számba vételére még nem volt időm. Hirtelenjében kiemelem az észszerű, viaszszerű összetett szavak helyesírását, azt, hogy ezekben az sz mássalhangzót megkettőzzük, a szerű képzőszerű toldalék helyett önálló szónak minősül, ezért nem vonatkozik rá az egyszerűsítés elve.
Az új magyar helyesírás alkalmazására 2017. január 1-ig (1-jéig) türelmi időt kaptunk. Addigra talán megszokjuk a változásokat.

Dóra Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.