Marginalizálódó magyar közösség

Szacsvay Akadémia

139

Az erdélyi magyar közösség egyre inkább a székelyföldi és partiumi tömbmagyar vidékekre tömörül az asszimiláció következtében, egyre kisebb a realitása az eddigi pragmatikus, de egyenlőtlen alku folytatásának a román állammal – hangzott el Kiss Tamás kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa tegnapi csíkszeredai előadásában. A megyeháza Márványtermében megtartott rendezvény a Szacsvay Akadémia Az erdélyi magyarság száz éve címmel megszervezett előadássorozatának záróelőadása volt.

Kiss Tamás. Lehangoló tendenciákról számolt be Fotó: László F. Csaba

Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok a rendszerváltást követően címmel megtartott előadásában a szociológus kifejtette: központi kérdés a kelet-európai államokban, hogy etnikai értelemben ki uralja az államot. Hozzáfűzte: ez újfajta egyenlőtlenségekhez vezetett, a térségben a hatalmi berendezkedés szisztematikusan privilegizálja a többségi nemzetiségeket.
Az erdélyi magyar elit erre a kihívásra a párhuzamos társadalomépítéssel válaszolt. Az asszimiláció következtében az erdélyi magyar közösség viszont egyre inkább a tömbmagyar vidékekre szorul vissza. A magyarság létszámbeli csökkenése elsősorban a közösség kedvezőtlen korszerkezete miatt következik be, annak ellenére, hogy a magyar családokban nagyobb a gyermekvállalási kedv. Az asszimilációt továbbra is a vegyes házasságok gyorsítják.
A közösség gazdasági szempontból is hátrányban van, ugyanis Erdélyben a perifériának számító régiókban él, nem pedig a Temesvár, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben, Brassó – azaz a prosperáló nagyvárosok – vonzáskörzetében.
Az erdélyi magyar elitek már a két világháború közötti időszakban is a párhuzamos társadalomépítésre törekedtek – fejtette ki az előadó –, ez azonban a gazdaságban nem sikerült. Az összes többi területen viszont igen, legutóbb a sportban is – elég a székelyföldi labdarúgócsapatokra gondolni.
A romániai magyarság politikai szempontból sincs egyszerű helyzetben. Az erdélyi magyar politikai elit sokáig egyenlőtlen alkut folytatott az erőforrásokért a román állam többségi vezetőivel – a hatalmi erőviszonyok realitásához alkalmazkodva – egészen 2016-ig. A szociológus szerint azonban ennek a stratégiának a folytatása nem reális opció. Mint kifejtette: ennek több oka is van. Először is az RMDSZ nem tud annyi forrásra szert tenni a román államtól, mint korábban, miközben Magyarországról egyre nagyobb mértékben érkeznek támogatások a közösséghez. Ehhez járul hozzá még a román középosztály korrupcióellenessége, amely járulékos áldozataként a román állam eddigi alkukon alapuló működési formáját is kriminalizálja – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.