Majdhogynem a „bőség zavara”

Egyezmény a tanügyi szakszervezetekkel

57

A november 29-i kormányülés napirendjén szerepelt az a memorandum is, amely révén jóváhagyódott Románia Kormánya és a tanügyi szakszervezetek föderációi közti ama egyezmény, amely értelmében a kormány vállalja a nevelésügyet támogató intézkedések elfogadását, összhangban a szóban forgó terület prioritást jelentő szerepkörével. Ezt az egyezményt a kormányülést követően ellátta kézjegyével Viorica Dăncilă kormányfő, illetve Anton Hadar, az Alma Mater Országos Szakszervezeti Föderáció elnöke, Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációjának elnöke, valamint Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Föderáció elnöke. Az egyezményt nem hozták nyilvánosságra, de a kormányfőnek az ülést felvezető expozéjában annak előírásaira utalás történt, ugyanakkor a kormány honlapján megjelent egy azzal kapcsolatos szűkszavú közlemény is.

Fotó: alba24.ro

Nem derül ki az a nyilvánosságra kerültekből, hogy a kormányzati ígéretek mikor és miként fognak konkrét intézkedésekbe megtestesülni, ilyenképpen pedig inkább az ígéretes távlatok kilátásba helyezéséről beszélhetünk. Van azonban egy konkrétum is: a közszférai egységes bérezési, a 2017/153-as kerettörvényben 2022-re beütemezett béremelést előbbre hozzák 2020. szeptember 1-jére. A dátum tekintetében az ígéret konkrét, de annak gyakorlatba ültetése megköveteli a 2017/153-as kerettörvény vonatkozó előírásainak módosítását sürgősségi kormányrendelet vagy éppenséggel törvény révén. Ha ez bekövetkezik, lesz aminek örvendeniük a tanügyben foglalkoztatott személyeknek, de ugyanakkor a kormánynak is el kell majd könyvelnie egy újabb „öngólt”, lévén, hogy annak idején stabil és időtálló, illetve sebezhetetlen jogszabálynak kiáltották ki a szóban forgó kerettörvényt. (Igaz, már eddig is bebizonyítódott, hogy az nem épült, illetve nem nyugszik szilárd alapon, legutóbb december 4-én, amikor is megjelent ama 2018/287-es törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették a kerettörvényt.)
Visszatérve az egyezményre, annak szerintünk is igen fontos és lényeges előírását képezi az, amely értelmében a tanügy finanszírozására fordítandó összegeket évente legalább 15 százalékkal fogják megemelni a megelőző esztendei költségvetésben megszabottal szemben, olyképpen, hogy a tanügy finanszírozására fordított összeg elérje majd a GDP legalább 6 százalékát. A pótlólagosan biztosított összegekből juttatnának a tanügyi kádereknek is: évente két bruttó bérnek megfelelő összeget, személyi felkészültségük fejlesztésére és különböző didaktikai eszközökre. A tanügyi kádereknek a vidékre történő végleges kitelepedését ösztönöznék azon intézkedés révén, amely értelmében 5000 euróig terjedő összeget nyújtanának lakásvásárlásra és -korszerűsítésre, valamint azon területnek a megvásárlására, amelyen felépülne az a lakás. Ugyanakkor az a tanügyi káder, aki vidéken szerez véglegesítést, letelepedésekor az országos átlagos bruttó bér háromszorosában részesülne amolyan prémiumként. Az egyezményben az is szerepel, hogy lakásvásárlás esetén az arra felvett hitelek 80 százalékára az állam vállal kezességet. „Jutalmaznák” a tanügyi szolgálati évek számát is: azon tanügyi káderek esetében, akik legalább 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek az oktatásban, nyugdíjba vonulásukkor az országos átlagos bruttó bér hatszorosát kapnák kézhez (igaz, nem tudni, adómentesen-e vagy sem), amolyan végkielégítésként.
Zárjuk a felsorolást egy „építkezési” ígérettel: a kormány vállalta legalább 1000 sport arcélű napközi otthon felépítését. Hogy miért éppen sport arcélűt, azt nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy mikorra is fog felépülni az az 1000 létesítmény. De ne kicsinyeskedjünk…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.