Magyarázkodásban nincs hiány

34

Az elmúlt heti történésekből, eseményekből kettőnek volt a maga nemében kiemelt jelentősége: a hét elején lezárult a jelöltállítás, s majd péntek reggeltől kezdetét vette a június 5-i helyhatósági választásokat megelőző kampány; újabb nemkívánatos fejleményekkel egészült ki az úgynevezett fertőtlenítőszer-botrány, s ami tulajdonképpen annak a rendkívül tragikus kimenetelű tűzesetnek az „utóhangja”, amely a múlt esztendő októberének utolsó napján következett be a bukaresti Colectiv Klubban, s amely nyomán 64-en vesztették életüket. A napvilágra került információk, tényadatok úgymond eluralták a múlt hét folyamán a közbeszédet, s talán nem túlzás azt állítani, hogy háttérbe szorították a különböző politikai, társadalmi eseményeket. Pedig azok között voltak pikantéria-szám­ba menők is, például Vlad Alexandrescu művelődésügyi mi­niszter leváltásának szappanoperába illő módja vagy az, hogy egyes információk szerint a DNA főügyészének, Codruþa Kövesi magánéletében állítólag létezik egy olyan „szereplő”, akinek az okán egy adott ügyben megkérdőjelezhető Kövesi pártatlansága.

Igen kényes helyzetbe került a fertőtlenítőszer-botrány, illetve annak fejleményei kapcsán az egészségügyi miniszter, Patriciu Cadariu. Gyakran és sokat nyilatkozott, s ezzel nem is lenne semmi baj, de sajnos nem volt a helyzet magaslatán. Egyesek máris a fejét követelik, de pillanatnyilag ennek ellenére úgy tűnik, hogy Cioloș kormányfő kiáll mellette. Pénteken reggel például a következőket nyilatkozta: „Nem hinném, hogy az emberek lecserélése megoldhatja a rendszer problémáit, engem az érdekel, hogy ott megoldásokat találjunk. De miképpen eszközölhetsz reformot akkor, amikor minden egyes hónapban még egy krízis jelentkezik, még egy botrány jelentkezik?” Elismerte azt is, hogy az egészségügyi rendszerben súlyos működésbeli zavarok mutatkoznak, de ugyanakkor olyan körülmények között, amikor is az utóbbi hét esztendő során tíz miniszter is vezette a tárcát, eleve lehetetlen volt a megreformálás. Mindettől függetlenül azonban feltételezhető, hogy mégis inog Cadariu bársonyszéke, annál is inkább, mert még április elején szóba került esetleges felmentésének a lehetősége. Ez annak kapcsán, hogy Dan Suciu kormányszóvivő a kormányátalakítás esélyeit firtató kérdésekre válaszolva azt állította, hogy április végén kormányfői kiértékelésre kerül sor, mármint a miniszterek tevékenységét illetően. Annak nyomán pedig esetleg bekövetkezhet minisztercsere is. Kiértékelésre ugyan nem került sor, de időközben két minisztert felmentettek tisztségükből, egyet pedig a múlt hét elején eléggé „muris” lemondási/felmentési előzményeket követően a kormányfő javaslatára az államelnök szerdán keltezett 2016/467-es dekrétumával visszahívott tisztségéből.

Kivárás
Időzzünk el egy pillanatra a már beharangozott kiértékelésnél: április vége felé a kormányszóvivő újabb időponttal rukkolt ki, hogy május első munkanapján arra sor kerül. Erre rácáfolt a kormányfő, aki április 27-én azt hangoztatta, hogy a húsvéti ünnepeket követően lesz az esedékes. A múlt szerdai kormányülés után tartott sajtóértekezletén Dan Suciu szóvivő nemigen akart erről a témáról nyilatkozni, csupán annyit jegyzett meg, hogy kiértékelő jellegű megbeszélések folyamatban vannak, s azok még a héten (azaz a múlt héten – sz. m.) befejeződnek, és a kormányfő pénteken, május 6-án ismertetni fogja következtetéseit. A kormányfő nem ismertetett pénteken semmit, mármint a miniszterei „teljesítményeivel” kapcsolatosan. Időközben azonban újból megszólalt Dan Suciu, aki arról beszélt, hogy a kormányzás hat hónapos mérlegét e hónap közepén fogják levonni, s ha ez így igaz, akkor talán arra e hét folyamán kerülhet sor.
Az ilyen halogatásos stílus többször is megmutatkozott akarva vagy akaratlanul is a Cioloș-kormány tevékenységében. Így történt ez a közszférai bérezési jogszabálytervezetének a kidolgozásával, a minimálbér megállapítási rendszerének véglegesítésével, bizonyos kormányhatározatok vagy kormányrendeletek beharangozásával, olyanokéval, amelyek elfogadására megkésve került sor, illetve azokról „megfeledkeztek”. Ilyen tekintetben mindenképpen meggondolkoztató az, ahogyan kezelte a Cioloș-kormány a 2014/17-es uniós irányelv előírásainak a hazai joggyakorlatba való bevezetését. Ez a direktíva a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos, s annak gyakorlatba ültetésének az utolsó határideje március 15 volt. Dan Suciu a múlt heti kormányülést követően csupán csak annyit jegyzett meg, hogy a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet a gazdaságügyi minisztérium kezdeményezte az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság révén, s a jogszabálytervezet jelenleg a jóváhagyási, véleményezési „körforgásban” található. Annak a reményének adott hangot, hogy ez a sürgősségi kormányrendelet a hónap végéig elfogadásra kerül(het). Ha jól számolunk, akkor máris két hónapos késésben van a kormány. Ugyanakkor azonban nem egyszer szemrehányást tettek kormánytagok, s maga a kormányfő is a parlamentnek egyes törvények meghozatalának az elodázása okán. Legutóbb például annak okán, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó törvénycsomag elfogadásának megkésése komoly gondokat okozhat az európai finanszírozások szempontjából is. Okkal és joggal hangoztatja ezt a kormány. Ám az is igaz, hogy más esetekben a kormányzati tétovázás nehezítette meg a parlament dolgát.

Csak lassan a testtel…
Nem mindig, sőt rendszerint nem szerencsés elejébe menni a dolgoknak, kész tényként kezelni olyasmit, ami vonatkozásában ugyan lehet reménykedni, de biztosra venni a dolgokat nemigen. Olyan jogszabályokat „hatályba léptetni”, amelyek esetében még csak az államelnöki kihirdetés következett be stb. Itt van például a tejtermékek címkézésére vonatkozó új jogszabály, amelynek az államelnök általi kihirdetéséről a múlt csütörtökön számolt be több hazai napilap is, azt hangoztatva, hogy „ezután” a termékek csomagolásán fel kell tüntetni mennyi tejport tartalmaz az illető termék. Nos, a legnagyobb gond az „ezutánnal” van: a Hivatalos Közlönyben május 5-én jelent meg a friss tej és a tejtermékek címkézésének újabb kötelező intézkedéseinek megállapítására vonatkozó, 2016/88-as törvény. Nos, annak hatályba léptetésére még várni kell, s az sem kizárt, hogy sokat. Hogy miért? A törvény 12-es szakasza értelmében az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Szakhatóságnak (ANSVSA) jegyzéket kell intéznie az uniós tagállamokhoz és az Európai Bizottsághoz, amelyben közli a mostani jogszabályban előirányzott intézkedéseket, megjelölve azon ismérveket, amelyek okán sor került azokra. (Egyébként az említett törvény meghozatalára az Európai Parlament és az Európai Tanács vonatkozó irányelveivel és szabályzatával összhangban került sor.) Hogy erre, mikor, illetve meddig kell sort kerítsen a szakhatóság, az nem derül ki a törvény szövegéből, de az igen, hogy meg kell várni az Európai Bizottság döntését is. Nos, a törvény e döntés közlési időpontjától számított 90 napon belül lép érvénybe. Megmerjük kockáztatni, hogy az adott körülmények között legjobb esetben is csak a negyedik évnegyed folyamán. Ugyancsak ennek a törvénynek a kapcsán megemlíthetjük azt is, hogy máris olyan véleményt olvashattunk, hogy problematikus lehet bizonyos szempontokból a törvény előírásai betartásának ellenőrzése. Ezen lehet ugyan elmélkedni, de a törvény szövege egyértelmű: a szabálysértések megállapítása és a szankciók alkalmazása az ANSVSA, valamint az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) illetékeseire hárul. Végezetül: tetszik, nem tetszik, jó ideig várakozni kell, addig, ameddig szembesülhetünk az „újracímkézéssel”.
Vannak ennél „fájdalmasabb” esetek is, mármint a remények be nem teljesülése tekintetében: az elmúlt hét elején még arról adhattunk hírt, hogy a Fehér megyei Szászsebes is számításba jöhet a Daimler AG új motorgyára majdani helyszíneként, amiben maga a municípium polgármestere is reménykedett. A remények hamar szertefoszlottak. A múlt héten a cégcsoport illetékesei bejelentették, hogy a beruházásra végül is a lengyelországi Jawor városban kerül sor. A történtek kapcsán nyilatkozott Constantin Stroe, a Román Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) elnöke is, aki szerint az országunk számára kedvezőtlen döntés hátterében három tényező állt: a nem megfelelő infrastruktúra, a szakmai oktatásra vonatkozóan igen megkésve meghozott kormányzati intézkedések, valamint a nem megfelelő kormányzati viszonyulás. Egyébként április 4-én Costin Borc kormányfőhelyettes megelégedéssel nyilatkozott a Mercedes-Benz termelési igazgatója, Markus Schäffer vezette küldöttségével folytatott tárgyalásairól. Lehet, hogy azért volt „megelégedett”, mert Szászsebesen és környékén már-már krónikussá vált a munkaerőhiány, s gondot okoz(na) annak toborzása…

Reménykedni ugyan lehet…
A politikai életben is vannak csalóka remények: Nagybánya polgármesterét állítólagos korrupciós bűncselekmények elkövetése okán előzetes letartóztatása megfellebbezésének nem adott helyet a Kolozsvári Táblabíróság, habár azt biztosra vette a „sportszeretetéről” elhíresült (aminek a levét egyébként most issza meg) polgármester. Újabb jelölése fölé is fellegek tornyosultak, de végül is indulhat a helyhatósági választásokon, ám ennek a bűnvádi eljárás szempontjából nincs semmi jelentősége. Hasonló reményeket táplált a „beszédtechnikájáról” elhíresült, a bukaresti 5-ös kerület felfüggesztett polgármestere, Vanghelie Marian is, aki ugyancsak jelöltként (független jelöltként) indul(hat) a választásokon. Az elmúlt hét elején arról is nyilatkozott, hogy előbb-utóbb kiderül ártatlansága, és az ellene folyó eljárások be fognak fuccsolni. Egyelőre erre nemigen számíthat, sőt: a DNA május 5-én kiadott közleménye szerint két újabb állítólagos bűncselekményére derült fény, olyanokra, amelyek révén a polgármesteri hivatalnak még 2008 májusában több mint 2 millió lejes kárt okozott. Ezek szerint nem az következett be, amiben Vanghelie reménykedett, hanem annak az ellenkezője. Egyébként egy nyilvánosságra hozott nem hivatalos felmérés szerint az országnak nincs olyan megyeszékhelye, amely esetében valamelyik polgármester-jelölttel (esetenként jelöltekkel), illetve tanácsosjelöltekkel szemben ne lenne folyamatban bűnvádi eljárás. Azok között találni igazi „veteránokat” is: Pitești polgármestere, Tudor Pendiuc 1992 óta tölti be ezt a tisztséget, s most pályázik a hetedik mandátumára, Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea pedig 16 éve tölti be ezt a funkciót, s most függetlenként indul újra. Amúgy a hazai polgármester tisztség jelenlegi rekordere Mircea Ismail, aki 1982. március 16-tól kezdődően megszakítás nélkül áll a Dâmbovița megyei Doicești község élén. Vannak olyanok is, akik 1990 óta megszakítás nélkül töltik be a polgármesteri tisztséget, s annak elnyeréséért júniusban újból indulnak. Ezek között van a Kovászna megyei Zágonbárkány község polgármestere, Gheorghe Marin vagy a Neamț megyei Bozieni község polgármestere, Doinel Grumezescu.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.