Magyar országgyűlési választások – Fontos tudnivalók

135

Országgyűlési választásokat tartanak április 8-án Magyarországon. Szavazati jogukkal élhetnek a Magyarország határain túl élő magyar állampolgárok is, köztük az egyszerűsített honosítási eljárás nyomán állampolgárságot nyert erdélyi magyarok is. A választással kapcsolatos tudnivalókról kérdeztük Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa misszióvezetőjét, Tóth László főkonzult.

Tóth László főkonzul Fotó: László F. Csaba

– Közeleg a választások időpontja. Hogy állnak itt az előkészületekkel?

– Az előkészületekkel jól állunk, felkészültünk arra, hogy fogadni tudjuk április 8-án azokat a szavazópolgárokat, akik személyesen szavaznak a főkonzulátuson. Ugyanakkor felkészültünk arra is, hogy fogadjuk a levélszavazatokat leadó polgárokat is. Rendelkezünk a megfelelő helyiségekkel, urnákkal. Úgyhogy várjuk a szavazópolgárokat!

– Melyek a legfontosabb tudnivalók?

– Nagyon sok fontos tudnivaló van, most a legfontosabbakat kívánom összefoglalni. Nagyon fontos, hogy sokan a főkonzulátusra kérték a levélszavazatukat, szavazócsomagukat, ők személyesen vehetik ezt át április 7-ig. Tehát a szavazás napján, április 8-án ők már nem tudják átvenni, ezért nagyon fontos, hogy hetedikéig be kell jönni személyesen a szavazócsomagért. Ezt nem tudjuk elvinni nekik, és nem tudjuk odaadni meghatalmazottnak sem, személyesen kell bejönni érte, kell magát igazolnia a szavazópolgárnak – ezt magyar és román igazolvánnyal egyaránt megteheti – és fel tudja venni a szavazólapját, és ugyanitt le is tudja adni.
A másik, ami nagyon fontos: aki a levélszavazatot hazakapta és otthon tölti ki, figyeljen arra, hogy helyesen töltse ki, szabályosan járjon el. Minden levélborítékban van egy tájékoztató, egy kis lapocska, amiben le van írva egészen pontosan, hogyan kell kitölteni. Néhány típushibára hívnám fel a figyelmet. Az egyik ilyen, hogy a kis borítékot, amibe a szavazólapot teszi a polgár, azt le kell zárni. Ha nincs lezárva, érvénytelenséget okoz. A nagy borítékba kerül ez a kis boríték, és mellé az azonosítónyilatkozat. Az azonosítónyilatkozaton van néhány olyan rubrika, amit kötelező módon ki kell tölteni, lehetőleg helyesen. Ezek közül kiemelném az előző névre vonatkozót, ugyanis a név után következő sor az előző név. Az előző nevet is ki kell tölteni férfiaknak és hölgyeknek egyaránt. A férfiaknak nem nagyon szokott változni a neve, így az előző névnek beírja még egyszer a nevét, ez nagyon fontos. Az anya neve sorba az anya leánykori nevét kell írni. Bár nem így írja ott, hogy az anya leánykori neve, de a magyar közigazgatási szaknyelv ezt érti alatta. Tehát nem az anya házas nevét, hanem leánykori nevét kell beírni. A harmadik ilyen ezen a nyomtatványon – a az a legalján van – az aláírás helye. Tehát alá kell írni. Hiába tölt ki mindent helyesen a polgár, ha nem írja alá, akkor érvénytelen lesz a szavazata.
Talán ezek lennének a levélszavazattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. A levélszavazatot 8-án is be lehet hozni, urnazárásig, azaz este 7 óráig. De én arra biztatnék mindenkit, hogy ne várjon 8-áig, ha megkapta, hozza be a levélszavazatot; ezt nem kötelező személyesen megtenni, bízza rá bárkire, akiben megbízik – szomszédra, tanítóra, közreműködő szervezetre, tanácsosra, egyházi személyre.

– Valószínű, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával nagyon sokan hazatérnek, akik Magyarországon vagy máshol élnek, de magyar állampolgárok. Esetükben mi a teendő, ha szavazni akarnak?

– Ha valaki 8-án itt lesz, és Magyarországon lakcíme van, akkor ő személyesen tud szavazni, ehhez viszont be kell jelentkeznie a külképviseleti választói névjegyzékbe. Ezt a valasztas.hu oldalon lehet megtenni, pár kattintás, tényleg nem vesz sok időt igénybe. És ezt március 31-ig lehet megtenni. Tehát ha valaki bejön 8-án, mert éppen itt van, de nem jelentkezett be, nem fog tudni szavazni, be kell jelentkezni a választói névjegyzékbe. Náluk ez a fontos.
Sok olyan polgárról tudunk, aki itt él egyébként, de van magyarországi lakcíme, vele kapcsolatban ugyanaz az eljárás: neki is 31-ig be kell jelentkezni, és csak 8-án tud majd személyesen szavazni, úgy, mintha azt Magyarországon tenné meg. Mi is abban reménykedünk, hogy a húsvéti időszakban sokan, akár a Nyugat-Európában dolgozók is hazajönnek és élnek szavazati jogukkal.

Sarány István

A cikk a Hargita Népe március 29-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.