Magari Egyiptomban

Glóbusszal a vállamon 106

71
Fotó: Ganz archívum

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem közlekedés szakon. A közlekedéstechnika tantárgy előadója, Szalontay Valér professzor egyszer mesélt az Egyiptomnak gyártott magyar szerelvényekről, a „Magarik”-ról. Szavai 1990-ben jutottak eszembe, amikor Kairóban vonatra szálltunk, hogy Luxorba induljunk, feleségemmel és barátainkkal, Gyöngyivel meg Zoltánnal. Az itthoni hírek szerint érdemes volt jó előre megvenni a jegyeinket, mivel az egyiptomi adminisztrációról rémregéket meséltek. Ebből okulva, több nappal korábban már sorban álltunk a Ramszesz fáraóról elnevezett vasútállomás pénztáránál. Az angol nyelv tanulásába sok időt öltem, de itt eltehettem tudásomat, Zoltán gyakorlata nélkül soha sem jutottam volna bilétához. Barátom vagy negyed órát tárgyalt szélesen gesztikulálva a hivatalnokkal, míg jeggyel kezében távozhatott a kasszától.
Az indulás estéjén jó időben kinn voltunk az indóházban, s a lüktető tömegben próbáltunk araszolni és információhoz jutni. A peronok dugig voltak utazni vágyókkal, akik hatalmas málhászsákokkal próbáltak felszállni szerelvényükre. A veszekedés, lökdösődés általánosnak tűnt, amihez próbáltunk mi is alkalmazkodni. A helyi járatokon sokaknak nem jutott hely a kocsik belsejében, ők majomügyességgel másztak fel a vagon tetejére, amik szintén zsúfolásig megteltek. Majd’ egyórás tülekedés után megtaláltuk a vonatunkat, s egy segítőkész kalauz hathatós támogatásával felszálltunk az előkelőnek tűnő első osztályra. A kupé tisztasága kétes volt, de legalább lerogyhattunk helyünkre, s pihegve gondoltunk az előző idegtépő percekre. Amint egy kicsit megszoktuk, körülnéztünk a kupéban. Ekkor jött a meglepetés, a kocsi Magyarországon a Ganz–MÁVAG gyárban készült, s egyike volt a híres „Magariknak”, ami az arab országban a vonat és a gyorsaság szinonimája. Az utóbbit nemigen tapasztaltuk, de azért végül szerencsésen leértünk Luxorba, majd folytattuk utunkat Asszuán felé.

Fotó: Puchard Zoltán

E sorokat írva felvettem a kapcsolatot Süveges Lászlóval, a Ganz Motor Kft. tanácsadó főmérnökével, aki a hatvanas években gyártott Magarik üzembe helyezése után készült fotó mellé némi kommentárt is fűzött:
„A képen az Egyiptomban »Magari« becenévvel üzemelő 6-részes luxus dízelvonat látható, amely a vállalat történetének talán legszebb kivitelezésű és minőségű szerelvénye volt. Helyszíni felvételekkel ma már nem rendelkezünk, viszont a nyolcvanas évek során a Ganz–MÁVAG Reklám és Propaganda Irodája teljesen saját hatáskörben és technikai háttérrel készített egy vállalati propagandafilmet Ganz–MÁVAG a föld körül cím alatt. Ebben a filmben szerepel a szóban forgó szerelvény és az üzemeltetésről készített néhány érdekes felvétel is.”
Ha esetleg valakit több érdekelne erről az igazi hungaricumról, megvan tehát a forrás.

Csermák Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.