Lufi az a lyuk…

72

Szerdán délután a Cotroceni-palotában Klaus Johannis államelnök kezdeményezésére tisztázó jellegű elemzésre került sor, amelyen a vendéglátón kívül részt vett Sorin Grindeanu kormányfő és Vasile Ștefan pénzügyminiszter, valamint Cosmin Marinescu elnöki tanácsos. Amint már arról annak idején hírt adtunk, erre a találkozóra azért került sor, mert az államelnök szerint aggodalmak merültek fel az idei költségvetés-tervezet vonatkozásában, egyesek szerint kétségessé válva a 3 százalékos költségvetési hiánycél szinten tartása. A kb. egyórás megbeszélést követően a kormány honlapján egy szűkszavú, ugyanakkor semmitmondó közlemény jelent meg, amelyben többek között az áll, hogy „maximális felelősséggel viszonyulunk a 2017-es költségvetés felépítéséhez, amelynek legfőbb célkitűzése a kormányprogramban vállalt intézkedések gyakorlatba ültetése, a GDP arányos 3 százlékos költségvetési hiány korlátai közé beilleszkedés közepette”. Továbbá utalás van arra is, hogy a költségvetési tervezet kidolgozásának alapján azok az adatok állnak, amelyeket az Országos Prognosztikai Bizottság (CNP) szolgáltatott. Valamivel „bőbeszédűbb” volt az államelnök: egy ugyancsak szűkszavú sajtónyilatkozaton túl ő válaszolt újságírói kérdésekre is. Ugyancsak nyomatékolta a 3 százalékos költségvetési hiány „tiszteletben tartásának” alapvető követelményét, valamint a GDP 2 százalékának a kiutalását a költségvetés keretében a honvédelemnek. Azt is hangoztatta, hogy a vendégei által bemutatott adatokkal ők is rendelkeznek, mármint az államelnöki hivatal, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a költségvetésnek számolnia kell mindennemű feltételrendszerrel. A jelen lévő újságírók előhozakodtak azzal az állítólagos költségvetési, pontosabban bevételi hiánnyal is, amely „10 milliárd lejes lyukat okozott a költségvetésben”. Az államelnök szerint érthetetlen a „költségvetési lyuk” szintagma hangoztatása, mert erről nincs szó, nem is lehet szó. Egy olyan összegről beszélnek, amely egyszerűen nem valósult meg a bevételi oldalon, annak okait pedig lehet, hogy valakiknek meg kell magyaráznia, de ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy „senki sem ment haza a pénzzel”. A szóban forgó szintagma először a szociáldemokrata párt elnökének, Liviu Dragneának a szájából hangzott el, s azt többször is megismételte, s egyes kormánytagok is ezt hangoztatták. Semmiképpen sem nevezhető szerencsésnek ez a megfogalmazás, mert legjobb esetben is egy virtuális hiányról lehetne szó, a képletes fogalmazás ilyen esetekben pedig sok félreértésre, sőt alaptalan vádaskodásra is okot adhat. A konkrét esetben a „szerencsétlen” szóhasználatot nemcsak az államelnök, ellenzéki parlamenti pártok képviselői kifogásolták, hanem pártsemleges gazdasági-költségvetési szakértők is, köztük a CFO Network szakértője, Radu Georgescu, aki szerint „ahhoz, hogy hiányozzon a költségvetésből, ennek a pénznek léteznie kellett volna”. Az viszont egy más ügy, hogy az előrejelzések, s az azon alapuló programok nem bizonyultak megalapozottnak, s ilyenképpen a megvalósítások és a tervek között „űr” keletkezett. A kiindulópontot nem is annyira a Cioloș-kormány háza táján kell keresni, hanem az egykori Ponta-kormányén. Az történt ugyanis, hogy a múlt esztendei költségvetésbe automatikusan beemelte a technokrata kormány azt az összeget, mármint a költségvetési bevételek tekintetében, amely szerepelt a megelőző kormány által kidolgozott költségvetési tervezetben. Az utólagos költségvetési kiigazítások során a bevételi oldalon szereplő összeget automatikusan megemelték az európai alapokból lehívható (s úgymond beütemezett) összegekkel. Ez esetben a dolog viszont némileg másként fest: ha bejön az uniós alap, elköltöd, s az megjelenik mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, ha nem jön be (azaz nem kerül sor lehívásra), az nem jelentkezhet a kiadási oldalon, de a bevételi oldalon is csak mint „potenciális tényező” szerepel. Az egy más ügy, hogy a második költségvetés-kiigazításnál, amikor már tudni lehetett, hogy nem lesz bevétel az uniós alapokból, miért nem csökkentették le a bevételi programot. De mindettől függetlenül a második költségvetés-kiigazítás során is a költségvetési hiány az eredetileg tervezett 20,9 milliárd lejnél kisebb volt, nevezetesen 19,7 milliárd lej. Kételyek, fenntartások fogalmazódtak meg a kormánykoalíció részéről a 2016-os esztendei költségvetési kiigazítások módozata tekintetében is, s ennek okán a két ház elnökének szerdán megjelent 2017/2-es döntése értelmében január 16-án rendkívüli parlamenti ülésre kerül sor, amely arra lenne hivatott, hogy jóváhagyja az illetékes szakbizottságok vizsgálódását ama feltételekre vonatkozóan, amelyek közepette sor került a 2016-os esztendei költségvetés-kiigazításokra. (Amúgy ezt a vizsgálódást a maga részéről indokolatlannak tartja az államelnök, aki szerint az eljárásnak óhatatlanul politikai felhangja lenne.)
Menjünk tovább és vessünk egy pillantást az ugyancsak kifogásolt utolsó kéthavi költségvetési összkiadásokra: azok első látásra ugyancsak „megugrottaknak” tűnhetnének, de meg kell jegyezni, hogy esedékessé váltak bizonyos béremelések, jelentős értékű áfa-visszatérítésre került sor és pótlólagos kiutalásban részesültek országszerte egyes helyhatóságok. (Ebbe a keretbe illeszthető például az az 5 millió lej is, amelyben részesült megyénk is a Csíkszentkirály–Büdösfürdő közötti útszakasz felújítására.) Apropó áfa: ha valamivel trükközött a Cioloș-kormány (akárcsak a megelőzőek), az az áfa-visszatérítés volt. Volt, amikor késleltették a jóváhagyott áfa-visszaigénylések jóváhagyását, s ilyenképpen a valósnál kedvezőbben alakultak a költségvetési bevételek, hol pedig rákényszerültek nagyobb összegű visszatérítésre, s akkor viszont a kiadási oldal „duzzadt fel”. Decemberben ez történt, s ennek okán a költségvetés áfából származó nettó bevételei csökkentek, de megnövekedtek a visszatérítés okozta kiadások.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.