Liviu Dragnea „levezényelte”

Gázkitermelési törvény elfogadva

135

Egy héttel ezelőtt számoltunk be a Fekete-tengerből majdan kitermelendő földgáz „ügyéről”. Ezen belül pedig arról, hogy lényegében hiányzik a kitermelés jogi kerete, beleértve a megadózás rendszerét is, ugyanakkor a majdani földgázt továbbító BRUA vezeték körül is léteznek nézetkülönbségek. A szóban forgó törvényt a szenátusban februárban ugyan elfogadták, de a képviselőházban a vita elhúzódni látszott…

Liviu Dragnea megmagyarázza a „képletet”…

Múlt héten a képviselő­ház­ban úgymond meg­egyezés született abban a tekintetben, hogy hétfőig az ipari és szolgáltatási szakbizottságban lezárják a vitát és véglegesítik a törvénytervezetet. Amúgy az elmúlt hét végén a kormánypárt elnöke, a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea újólag nyilatkozott a fekete-tengeri földgáz kitermelésének kérdésköréről is, többek között azt nyomatékolva, hogy annak legalább felét Romániában kell tranzakcionálni, s annak mindenképp hozzá kell járulnia Románia gazdasági fejlődéséhez, energetikai függetlenségének biztosításához. (Lehet, hogy üzenni is akart „valakiknek” ezzel a kategorikus kijelentésével.) Hétfőn a kora délutáni órákban megtudhattuk, hogy valóban bekövetkezett a várt előrelépés, és sikerült dűlőre vinni a majdani törvény tervezetét, s mindezt nem mástól, mint magától a képviselőház elnökétől, aki a 16 órára beütemezett plénum előtt váratlanul sajtóértekezletet tartott. Igen „felkészülten” érkezett erre az eseményre, mert mondandóját számos kimutatással illusztrálta, ugyanakkor felvázolta azt is, hogy miként és miért lesz mindenekelőtt Románia számára előnyös a tenger mélyén található földgáz kitermelése és értékesítése.

A kihirdetésen a sor
A napirend szerint 16 órakor kellett volna megkezdődnie a képviselőház ülésének. Azelőtt néhány perccel ért véget Liviu Dragnea már említett sajtóértekezlete. 18 óra körül az ipari és szolgáltatási, a közigazgatási és a költségvetési pénzügyi szakbizottságok együttes ülésén elfogadták az indítványokat, majd azt beterjesztették a képviselőház plénuma elé. Érdembeni vitáról nemigen lehetett szó, mert a képviselők két órával a megvitatás előtt kapták kézhez a törvény szövegét. Teljes egyetértés nem volt, sőt viták is keletkeztek, s amikor szólásra emelkedett a házelnök, Liviu Dragnea, beszédét az ellenzéki pártok egyik-másik honatyái megpróbálták félbeszakítani. Ezt többek között annak okán is, mert egyesek nem értettek egyet bizonyos indítványokkal, sőt elemezték azokat, mások pedig azért, mert azt feltételezték, hogy bizonyos zárt ajtók mögötti megegyezések lehetnek a háttérben. Amúgy az USR képviselői tartózkodtak a szavazástól. De ha már itt tartunk, akkor meg kell említenünk, hogy a törvény 175 igen szavazatot kapott, harminc ellenszavazatot, s amint már arra utaltunk, harmincan tartózkodtak a szavazástól.

Az állam legalább 40 milliárd dollárt nyer
A fenntartások kapcsán Liviu Dragnea kijelentette: „A háttérben sem zárt ajtók mögött, sem nyitott ajtók mellett nem került sor semminemű egyezkedésre, nem egyezkedünk egy törvény kapcsán… Az a tény, hogy a teljes termelés 50%-át szánjuk kétoldali szerződésekre és 50%-át a romániai piacon történő tranzakcionálásra, azt jelenti, hogy Románia a világ azon kevés egyik országa lesz, amelynek biztosított az energetikai függetlensége.” Jobbára egy technikai jellegű jogszabályozásról van szó, éppen ezért nem térnénk ki annak részletes ismertetésére. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy a törvény egyelőre nem hatályos, mert meg kell várni annak az államelnök általi kihirdetését, ami legjobb esetben is a hónap vége felé lenne lehetséges. Ám számolni kell azzal is, hogy esetleg Johannis államelnök alkotmányossági aggályokat fogalmaz meg vagy esetleg újratárgyalás végett visszaküldi a parlamentnek. Érdemes viszont egy-két szó erejéig kitérni a törvénynek a fiskalitási vetületeire. Kezdenénk azzal, hogy a bányajáradékból és a pótlólagos adóból befolyt összegekből képezik majd azt az alapot, amelyet a közprivát együttműködésre (PPP) vonatkozó sürgősségi kormányrendelet irányoz elő. A bányajáradék tekintetében érvényesek maradnak az eddigi egyezményekbe belefoglalt szintek. A pótlólagos jövedelmekre kivetett adó esetében a tranzakciós árak lesznek a mérvadók. Így amennyiben a tranzakciós árak kisebbek lesznek, mint a referenciaár, akkor ez utóbbinak a függvényében adózzák meg a kitermelt mennyiséget. Amennyiben viszont a tranzakcionálási árak meghaladják a referenciaárat, akkor a pótlólagos jövedelemre kivetett adókulcs 30–50% között mozog. Liviu Dragnea amikor a sajtótájékoztatón ismertette az adózás mechanizmusát, azt mondta, hogy a pótlólagos jövedelemre kivetett adóból 6,28 milliárd dollár folyhat be. A többi jövedelmekhez hozzáadva ezt az összeget Liviu Dragnea szerint a román állam legalább 40 milliárd dollárban részesülhet.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.