Lépések a magyar közösség megmentése érdekében

48

Kevés végzős diákja van ebben a tanévben a maroshévízi Kemény János Gimnáziumnak, a helyzet pedig egyre kilátástalanabb, mivel évről évre kevesebb gyermeket iratnak a magyar oktatási nyelvű tanintézménybe. Deme Gabriella igazgató úgy látja, főként a fiatalok elvándorlásának köszönhető ez a folyamat, és nem könnyű ugyan, de minden lehetőséget igyekeznek megragadni, ami javíthat a helyzeten. Kabinetrendszereket alakítottak ki az iskolában, próbálnak segíteni az érettségire való felkészülésben, a jövőt tekintve pedig az óvodás csoportok összevonása okozná a legnagyobb örömöt.

Kemény János Gimnázium. Minden lehetőséget igyekeznek megragadni

Újonnan kinevezett igazgatóként Deme Gabriella úgy gondolta, előnyös lenne kissé átalakítani a tanintézmény oktatási rendszerét, elképzelését pedig azzal támasztotta alá, hogy a gyermekeknek több lehetőséget kellene biztosítani a didaktikai anyagok elérésére. Kabinetrendszer kialakításán gondolkodtak, amelyet a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alap pályázatán nyert 3 millió 600 ezer forintból (közel 54 000 lej) el is indítottak. Kiindulva a magyar identitástudat fejlesztésének gondolatából, először a magyar irodalom, a történelem és a földrajz szaktantermet alakították ki és szerelték fel, de matematika- és fizikakabinetet is használhatnak már a hévízi iskolába járó diákok. Deme Gabriella igazgató megjegyezte, a fejlesztés többütemes folyamatot takar, a továbbiakban pedig az informatikalabor korszerűsítése következik.
Az intézményvezető kifejtette, az említett beruházás mellett fontosnak tartották azt, hogy segítsenek a diákoknak az érettségire való felkészülésben is, így tavaly felvették a kapcsolatot a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központtal. Hetente, délutánonként három felkészítőórát tartottak a diákoknak, az igazgató elmondása szerint sikeresnek bizonyult a lépés.
– Az első generációnk volt, amely részt vett ezeken a felkészítőkön, és azt mondták, nagyon sokat jelentett, mondjuk az elért eredményeken is látni lehetett a pluszórák hatását – fogalmazott.
Hozzátette: idén is megszervezik, jelenleg is zajlanak a kurzusok, noha ebben a tanévben mindössze hét végzős diákja van az iskolának.

Új napközi otthon lehet a mentőcsónak
– Nagyon fontos lenne, hogy a magyar gyermekeknek is ugyanolyan esélyeik legyenek, mint a román anyanyelvűeknek, ezt pedig akkor lehetne elérni, ha az óvodás és napközis gyermekek egy közös épületbe járnának – vázolta a megoldási lehetőségeket illetően Deme Gabriella, pontosítva, az esélyegyenlőségnél arra gondol, hogy kis-, közép- és nagycsoportban tanuljanak a magyar gyermekek.
Mint részletezte, a Kemény János Gimnáziumnak van egy óvodás csoportja, emellett azonban az egyik román nyelvű középiskolának is vannak magyar óvodásai, és a román napközinek is van egy magyar nyelvű csoportja. Rámutatott, a náluk járó óvodások java része az iskolát is ott kezdi, a többi intézményből azonban egyre kevesebb gyermek jön, főként román nyelvű előkészítő osztályokba íratják a kicsiket.
A probléma enyhítésének céljával a Romániai Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) bevonta a tanintézményt a Kárpát-medencei óvodafejlesztő programba, a cél pedig egyértelmű: új napközi otthont kell építeni, ahol egy helyen tanulhatnak a magyar gyermekek.
Deme Gabriella elmondta, a gyermekek összeírása is most zajlik, a kialakított listákon szereplő életkorok alapján pedig könnyebb lesz a megszólításuk.
– Lehetséges, hogy az új napközi elkészültéig szeptembertől az iskolában indítunk egy napközis csoportot azért, hogy később már csak költözni kelljen – fogalmazott az igazgató, mondván a szétszóródott csoportok összevonását illetően azért vannak aggályai, mivel nyilvánvalóan mindenki ragaszkodni fog a gyermeklétszám megtartásához.

Másik lehetőség a szórványoktatás
Az új napközihez tartozik a kollégium kérdése is – mint ismeretes, az iskola kollégiumának projektje korábban megbukott, majd a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) közösen annak épületét próbálták átalakítani napközi otthonná, de mivel nem volt rá törvényes alap, így az új napközi építése mellett döntöttek. Az iskolaigazgató elmondta, már tavaly decemberben javasolták az önkormányzatnak, hogy vegyék át az ingatlant, mivel bizonyára több lehetőségük akad a tatarozására.
– Abban látom a jövőt, hogy mi is belépjünk a szórványoktatási intézmények közé, ahogy például Szamosújváron is tették – jegyezte meg Deme Gabriella.
Az igazgató felhívta a figyelmet a társadalomban zajló folyamatok közötti összefüggésekre is, mondván, a megoldást a munkahelyteremtés jelentené, ugyanis jelenleg nincs munkalehetőség, a fiatalok elmennek, nem születnek gyermekek, és olyan állapotok alakulnak ki, mint amelyből jelenleg is próbál kievickélni a maroshévízi iskola.

Kertész László

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.