Legtöbbet Bukarestben, legiramosabban Kolozsváron…

Lakásépítések a statisztika tükrében II.

33

Tegnapi lapszámunkban többek között arról számoltunk be, hogy az utóbbi 20-25 év során felépült lakások több mint felének az átadására városokon került sor, s e tekintetben listavezetőnek bizonyultak olyan nagyvárosok (hovatovább fejlődő nagyvárosok), mint Bukarest, Kolozsvár, Konstanca, Temesvár és Brassó. Ez a maga nemében akár koncentrációsnak is nevezhető folyamat az elmúlt 6 esztendő során felerősödni látszik. Így például a tavaly átadásra került 57 709 lakásnak mintegy 64%-a, azaz 35 000 a nyolc legnagyobb regionális ingatlanpiacon (Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Jászváros, Nagyvárad, Szeben és Temesvár) került átadásra. Tegyük azt is hozzá, hogy azok együttesen 18,5%-os bővülést jegyeztek a megelőző esztendőhöz viszonyítva, lévén, hogy azokban 29 451 lakás finalizálódott.

Induljunk ki abból, hogy 2013-ban az említett nyolc nagyvárosban összesen még csak 18 ezer lakás épült, számuk viszont 2014-ben megközelítette a 21 000-et, 2016-ban meghaladta a 28 000-et, a majd 2018-ban a 35 000-et. A listavezető mindig is a főváros volt, s ez valószínű, hogy a jövőben sem fog változni, de a dinamika, a növekedési ütem tekintetében némileg másként fest a helyzet. Így például bár Bukarestben a szóban forgó 2013–2018-as időszakban évről évre egyre több lakást adtak át a növekedési arány tekintetében azt lekörözte Brassó, lévén, hogy ott 2018-ban például több mint háromszor annyi lakást adtak át, mint 2013-ban, Bukarestben viszont a növekedési arány még a 30%-ot sem érte el. Íme a számadatok: Bukarestben 2013-ban 8837 új lakást adtak át, 2018-ban pedig 11 272-t, míg Brassóban 932-t, illetve 3184-et. (Egyébként ez utóbbi esetében a nagy ugrás a tavaly következett be, amikor közel kétszer annyi lakást adtak át, mint a megelőző esztendőben.) Meglepőnek tűnő arányú növekedés következett be Nagyszeben esetében is, ahol 2013-ban még csak 420 új lakásba költözhettek be a várományosok, míg 2015-től errefele minden esztendőben több mint 2000-en. (A csúcsesztendő egyébként 2017 volt, amikor 2690 új lakás átadására került sor.) Egyes elemzők ezt a növekedést azzal hozzák összefüggésbe, hogy Nagyszebenben jobbára a külföldi befektetőknek köszönhetően erőteljesen fejlődik az ipar, újabb és újabb munkahelyek teremtődnek egyidejűleg a bérszintek emelkedésével. De mindez elmondható Kolozsvár esetében is, ahol ugyancsak iramosan fokozódott a lakásépítkezések üteme, főleg 2015-től errefele, amikor is 2611 lakást adtak át, azt követően viszont több mint 4800-at 2016-ban, 5400-at 2017-ben és több mint 7100-at a tavaly. Konstancán igen érdekesen, pontosabban hullámzóan alakultak az építkezések: 2013-ban 3060 új lakás finalizálódott, 2014-ben és 2015 számuk visszaesett majdhogynem 2000-re, majd 2016-ban meghaladta a 2700-at, a tavaly pedig a 4177-et. Amúgy a konstancai erőteljes lakásépítéseknek is a megvan a maguk sajátos színfoltjuk: egyre több lakosztály épül befektetési, pontosabban üzleti érdekből, nevezetesen az átadást követő bérbeadás céljából. (Amúgy a konstancai lakásépítkezések egyre inkább „foglalkoztatják” az illetékes hatóságokat is, ugyanis óvatos becslések szerint is évente a 100 000-et is meghaladhatja azon nyaralók száma, akik ugyan nem kis pénzért bérelnek lakásokat, de a pénznek nyoma vész a tulajdonosnál, azaz a tengerparti nagyvárosban, de a környező településeken is virágzik az ilyen jellegű adóeltagadás.) Iramos növekedésről lehet beszélni Jászváros esetében is, ahol 2013-ban még csak 832 új lakásba költözhettek be a várományosok, de 2015-től errefele több mint 2000-en, a csúcsesztendőnek 2016 bizonyulva, amikor 2896 új lakást adtak át. Nagyvárad esetében némileg szerényebb volt a növekedési ütem, sőt a tendencia ellentmondásosnak bizonyult: 2013-ban 734 új lakást finalizáltak, a következő évben 865-öt, de 2014-ben azok száma visszaesett 622-re, majd 2016-ban elérte a 890-et, 1126-ot, de a tavaly valamelyes zsugorodás következett be, ugyanis kevesebbet, szám szerint 1109-et adtak át. Amúgy a nyolc említett nagyváros közül a tavaly csak Nagyváradon adtak át 2000-nél kevesebb lakást. A listavezető továbbra is Bukarest volt 11 272 lakással, azt követte Kolozsvár 7130-cal és Konstanca 4177-tel.

Megújulás
Kétségtelen, hogy mindennemű összehasonlításnak visszafogottnak kell lennie, s ez esetben annál is inkább, mert a nagyvárosok közt is nagy különbségek lehetnek, mindenekelőtt a lakosságszám tekintetében. Így például, amint már arra utaltunk, a tavaly Kolozsváron 7130 új lakás épült fel, négyszer annyi, mint 2013-ban, de az mégis csak 63%-át teszi ki a fővárosi „volumennek”, igen ám, de Bukarest lakossága legalább a hatszorosa Kolozsvárénak. Az amerikai egyesült államokbeli SVN ingatlan-tanácsadó neves cég számításai szerint Románia viszonylatában Kolozsvár az, ahol 2018-ban a legkedvezőbben alakult a régi és az új lakások közti arány: 21 meglévő régi lakásra 2018-ban egy új jutott. A megújulási arány tekintetében a második helyre Nagyszeben került (30 régi lakásra egy új), a harmadikra Konstanca (32 régi lakásra egy új) a negyedikre Temesvár (36 régi lakásra egy új), az ötödikre Brassó (40 régi lakásra egy új), a hatodikra Jászváros (54 régi lakásra egy új), a hetedikre Bukarest (77 régi lakásra egy új), a nyolcadikra pedig Nagyvárad (82 régi lakásra egy új). (Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint egyébként 2018-ban a háztartások száma Bukarestben
866 990 volt, Kolozsváron 149 075, Temesváron 141 520, Konstancán 133 814, Brassóban 126 901, Jászvárosban 109 157, Nagyváradon 90 510 és Nagyszebenben 69 062.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek