Legtöbbet Bukarestben, legiramosabban Kolozsváron…

Tegnapi lapszámunkban többek között arról számoltunk be, hogy az utóbbi 20-25 év során felépült lakások több mint felének az átadására városokon került sor, s e tekintetben listavezetőnek bizonyultak olyan nagyvárosok (hovatovább fejlődő nagyvárosok), mint Bukarest, Kolozsvár, Konstanca, Temesvár és Brassó. Ez a maga nemében akár koncentrációsnak is nevezhető folyamat az elmúlt 6 esztendő során felerősödni látszik. Így például a tavaly átadásra került 57 709 lakásnak mintegy 64%-a, azaz 35 000 a nyolc legnagyobb regionális ingatlanpiacon (Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Jászváros, Nagyvárad, Szeben és Temesvár) került átadásra. Tegyük azt is hozzá, hogy azok együttesen 18,5%-os bővülést jegyeztek a megelőző esztendőhöz viszonyítva, lévén, hogy azokban 29 451 lakás finalizálódott.

Induljunk ki abból, hogy 2013-ban az említett nyolc nagyvárosban összesen még csak 18 ezer lakás épült, számuk viszont 2014-ben megközelítette a 21 000-et, 2016-ban meghaladta a 28 000-et, a majd 2018-ban a 35 000-et. A listavezető mindig is a főváros volt, s ez valószínű, hogy a jövőben sem fog változni, de a dinamika, a növekedési ütem tekintetében némileg másként fest a helyzet. Így például bár Bukarestben a szóban forgó 2013–2018-as időszakban évről évre egyre több lakást adtak át a növekedési arány tekintetében azt lekörözte Brassó, lévén, hogy ott 2018-ban például több mint háromszor annyi lakást adtak át, mint 2013-ban, Bukarestben viszont a növekedési arány még a 30%-ot sem érte el. Íme a számadatok: Bukarestben 2013-ban 8837 új lakást adtak át, 2018-ban pedig 11 272-t, míg Brassóban 932-t, illetve 3184-et. (Egyébként ez utóbbi esetében a nagy ugrás a tavaly következett be, amikor közel kétszer annyi lakást adtak át, mint a megelőző esztendőben.) Meglepőnek tűnő arányú növekedés következett be Nagyszeben esetében is, ahol 2013-ban még csak 420 új lakásba költözhettek be a várományosok, míg 2015-től errefele minden esztendőben több mint 2000-en. (A csúcsesztendő egyébként 2017 volt, amikor 2690 új lakás átadására került sor.) Egyes elemzők ezt a növekedést azzal hozzák összefüggésbe, hogy Nagyszebenben jobbára a külföldi befektetőknek köszönhetően erőteljesen fejlődik az ipar, újabb és újabb munkahelyek teremtődnek egyidejűleg a bérszintek emelkedésével. De mindez elmondható Kolozsvár esetében is, ahol ugyancsak iramosan fokozódott a lakásépítkezések üteme, főleg 2015-től errefele, amikor is 2611 lakást adtak át, azt követően viszont több mint 4800-at 2016-ban, 5400-at 2017-ben és több mint 7100-at a tavaly. Konstancán igen érdekesen, pontosabban hullámzóan alakultak az építkezések: 2013-ban 3060 új lakás finalizálódott, 2014-ben és 2015 számuk visszaesett majdhogynem 2000-re, majd 2016-ban meghaladta a 2700-at, a tavaly pedig a 4177-et. Amúgy a konstancai erőteljes lakásépítéseknek is a megvan a maguk sajátos színfoltjuk: egyre több lakosztály épül befektetési, pontosabban üzleti érdekből, nevezetesen az átadást követő bérbeadás céljából. (Amúgy a konstancai lakásépítkezések egyre inkább „foglalkoztatják” az illetékes hatóságokat is, ugyanis óvatos becslések szerint is évente a 100 000-et is meghaladhatja azon nyaralók száma, akik ugyan nem kis pénzért bérelnek lakásokat, de a pénznek nyoma vész a tulajdonosnál, azaz a tengerparti nagyvárosban, de a környező településeken is virágzik az ilyen jellegű adóeltagadás.) Iramos növekedésről lehet beszélni Jászváros esetében is, ahol 2013-ban még csak 832 új lakásba költözhettek be a várományosok, de 2015-től errefele több mint 2000-en, a csúcsesztendőnek 2016 bizonyulva, amikor 2896 új lakást adtak át. Nagyvárad esetében némileg szerényebb volt a növekedési ütem, sőt a tendencia ellentmondásosnak bizonyult: 2013-ban 734 új lakást finalizáltak, a következő évben 865-öt, de 2014-ben azok száma visszaesett 622-re, majd 2016-ban elérte a 890-et, 1126-ot, de a tavaly valamelyes zsugorodás következett be, ugyanis kevesebbet, szám szerint 1109-et adtak át. Amúgy a nyolc említett nagyváros közül a tavaly csak Nagyváradon adtak át 2000-nél kevesebb lakást. A listavezető továbbra is Bukarest volt 11 272 lakással, azt követte Kolozsvár 7130-cal és Konstanca 4177-tel.

Megújulás
Kétségtelen, hogy mindennemű összehasonlításnak visszafogottnak kell lennie, s ez esetben annál is inkább, mert a nagyvárosok közt is nagy különbségek lehetnek, mindenekelőtt a lakosságszám tekintetében. Így például, amint már arra utaltunk, a tavaly Kolozsváron 7130 új lakás épült fel, négyszer annyi, mint 2013-ban, de az mégis csak 63%-át teszi ki a fővárosi „volumennek”, igen ám, de Bukarest lakossága legalább a hatszorosa Kolozsvárénak. Az amerikai egyesült államokbeli SVN ingatlan-tanácsadó neves cég számításai szerint Románia viszonylatában Kolozsvár az, ahol 2018-ban a legkedvezőbben alakult a régi és az új lakások közti arány: 21 meglévő régi lakásra 2018-ban egy új jutott. A megújulási arány tekintetében a második helyre Nagyszeben került (30 régi lakásra egy új), a harmadikra Konstanca (32 régi lakásra egy új) a negyedikre Temesvár (36 régi lakásra egy új), az ötödikre Brassó (40 régi lakásra egy új), a hatodikra Jászváros (54 régi lakásra egy új), a hetedikre Bukarest (77 régi lakásra egy új), a nyolcadikra pedig Nagyvárad (82 régi lakásra egy új). (Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint egyébként 2018-ban a háztartások száma Bukarestben
866 990 volt, Kolozsváron 149 075, Temesváron 141 520, Konstancán 133 814, Brassóban 126 901, Jászvárosban 109 157, Nagyváradon 90 510 és Nagyszebenben 69 062.

Hecser Zoltán