Leegyszerűsödött az építkezésengedélyezési eljárás: Mától hatályos a jogszabály

35

Még megszámolni is körülményes lenne, hogy megjelenését követően hányszor módosították, illetve egészítették ki az építkezési munkálatok kivitelezésének engedélyezésére vonatkozó 1991/50-es törvényt. Lehet, hogy azt annak idején elnagyolták, mint ahogy az is, hogy menet közben olyan problémák merültek fel, amelyek áthidalása, illetve megoldása indokolttá tette a törvénymódosítást. Ám az is igaz, hogy mindmáig a szóban forgó engedélyezési-jóváhagyási eljárás nehézkesnek, időigényesnek, illetve bürokratikusnak bizonyult és bizonyul. Most viszont az operatívabbá tétel, a leegyszerűsítés tekintetében bekövetkezett egy kedvező fordulat…

Több mint egy évvel ezelőtt, pontosabban 2018 októberének elején nyújtotta be Roman Florin Claudiu (a felvételen) liberális képviselő ama törvényjavaslatát, miszerint az ügyintézés operatívabbá és egyszerűbbé tétele érdekében újólag módosítani kívánta az 1991/50-es törvény egyes előírásait, másokat pedig bekezdésekkel kiegészíteni. Akinek módjában állt elolvasni a liberális honatya beterjesztését, az számot adhatott arról is, hogy a javaslattevőt a jobbító szándék vezérelte, s annak jegyében fogalmazott meg nagy gyakorlati jelentőségű törvényjavaslatot. A szenátusban márciusban az elutasításra került, majd a törvényjavaslat követte a maga hivatalos útját, s beterjesztődött a képviselőházba, a döntőház lévén. A július 3-i kormányülésen született meg a Dăncilă-kormány igen terjedelmes véleményezése, s annak végkonklúziója az volt, hogy nem értenek egyet a javasolt törvénymódosításokkal. Többek között arra is hivatkozott a kormány, hogy esetenként túl szűkre szabott határidőket szabna meg a módosító jellegű törvényjavaslat, meg arra is, hogy esetenként nehéz helyzetbe hozhatja a helyi közigazgatási hatóságokat. Szerencsére a képviselők eltekintettek a kormány véleményétől és október elején elsöprő többséggel megszavazták a módosító és kiegészítő jellegű jogszabályt. A Hivatalos Közlöny október 30-i számában megjelent 2019/193-as törvényről van szó, amely ugyan november 2-án vált hatályossá, de lévén, hogy az szombati nap volt (utána pedig vasárnap), tehát gyakorlatilag a mai naptól esedékes a törvény előírásainak a gyakorlatba ültetése. Egy viszonylag terjedelmes jogszabályról van szó, amely nem is annyira az eddig hatályban lévő törvény egyes előírásait módosítja, mint inkább jó néhány előíráshoz told hozzá, azokat új bekezdésekkel egészítve ki.

Hét lényeges változás
Szakjogászok, tervezőmérnökök szerint is az új törvény előírásainak nagy gyakorlati jelentőségük van, mindenekelőtt annak okán, hogy az építkezési engedély megkövetelte egyes véleményezések (avize) kibocsátásával kapcsolatos eljárást leegyszerűsíti és operatívabbá teszi. A minap megjelent törvény alapos átolvasása nyomán hét „csapásvonal” rajzolódik ki, olyanok, amelyek esetenként lényeges változást hoznak magukkal az eddigi gyakorlathoz, illetve eljáráshoz képest.
Kezdenénk azzal, hogy egyes építkezési munkálatok esetében ezentúl nem lesz szükséges a közegészségügyi, környezetvédelmi, hatósági vagy közlekedésügyi technikai bizottsági véleményezés, így például abban az esetben, amikor egycsaládos lakóházat szándékoznak építeni. Úgyszintén ettől arrafelé csak azokat a véleményezéseket követelhetik meg, amelyek feltétlenül szükségesek technikai és jogi szempontból egy adott munkálat esetében. Továbbá a közműhálózatokhoz való rácsatlakozás tekintetében azok a véleményezések, amelyek az építkezési munkálatok elvégzésének az engedélyezési eljárása keretében bocsátódtak ki, ugyancsak érvényesek lesznek. Amúgy a jogszabály tételesen felsorolja, hogy milyen munkálatok esetében „mellőzendő” az egyik vagy a másik szakhatóság által kibocsátandó véleményezés.
Amennyiben egy épület lebontásáról, s annak helyébe egy új épület felépítéséről van szó, csak egyetlen engedélyt kell beszerezni, amely vonatkozik mind a lebontásra, mind az utólagos építkezésre is.
Megváltozott az újraengedélyezési eljárás is. Az időpont, ameddig megszerezhető az újraengedélyezés (ugyanazon dokumentáció alapján, anélkül, hogy szükséges lenne egy új urbanisztikai bizonylat kibocsátása) a munkálatok meg nem kezdése esetén vagy azok be nem fejezése esetén határidőn belül a következő lesz: amennyiben a munkálatok határidőre nem kezdődtek meg, legfeljebb ugyanolyan hosszú periódusra, mint az eredeti határidő, azon munkálatok esetében, amelyek ugyan megkezdődtek, de nem fejeződtek be és amelyek esetében nem foganatosítottak konzerválási intézkedéseket, csak abban az esetben bocsátható ki újraengedélyezés, ha a megszakítás nem volt hosszabb, mint az eredeti finalizálási határidő. (Ellenkező esetben a munkálatok folytatása csak akkor válik lehetségessé, ha létezik egy megbízható műszaki szakvélemény.)
Lerövidül az urbanisztikai bizonylat megszerzésének időtartama: azt ki kell bocsátani a kérés bejegyzésének időpontjától számított 15 munkanapon belül, s nem 30 naptári napon belül, ahogy ez eddig érvényes volt. Ugyanakkor azt ki lehet bocsátani digitális formátumban is.
Azok a köztisztviselők, ügyintézők, akik megindokolás nélkül utasítják el az építkezési engedély kibocsátását szabálysértési eljárás keretében, jelentős pénzbírságban részesülhetnek: ilyen esetekben a pénzbeli szankció kvantuma 5000 lejig terjedhet.
A mai naptól a hatóságok felelősséget vállalnak a kibocsátott véleményezésekért. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a közműi hálózatok működtetői vagy felhasználói kárt szenvednek (az adott hálózatok megrongálása nyomán) a hatóságok felelősségre vonhatóak. Már amennyiben a károkozást olyan munkálatok okoztak, amelyek alapján pontatlan vagy hiányos véleményezések álltak.
A törvény értelmében módosultak egyes határidők is. Így például az építkezési engedély kibocsátása sürgősségi eljárás esetében nem haladhatja meg a 7 munkanapot (következésképpen a várakozási idő legfeljebb 9 naptári nap lehet) szemben az eddigi 15 naptári nappal, a közműi hálózatokra vonatkozó véleményezések/egyetértések legfeljebb a kérés/a teljes sajátos dokumentáció benyújtásának időpontjától számított 5 munkanapon belül kibocsátandó. A lerövidített határidők be nem tartásához megemelt bírság „társul”, az 5000 lej/nap. Azaz: aki késik, az fizet.

Engedély nélkül…
Vázoltuk a hét leglényegesebbnek minősíthető változását az építkezési munkálatok engedélyeztetési eljárása terén. Nyomatékolnunk kell azt is, hogy azok nem merítik ki az újdonságok sorát. Vannak másabbak is, hisz amint már arra utaltunk, egy viszonylag terjedelmes, számos új előírást tartalmazó módosító jellegű törvényről van szó. Az eligazítás kedvéért még utalnánk egy-két újdonságra. Egy újonnan bevezetett szakasz értelmében az illetékes közigazgatási hatóságoknak szervezési intézkedéseket kell foganatosítani avégett, hogy a megyei tanács/a polgármester szakapparátusa keretében, betartva a törvényes előírásokat, a területrendezés, az urbanisztika és az építkezési munkálatok kivitelezése terén szakstruktúrát kell létrehozni és működtetni, s annak személyzetének rendelkeznie kell megfelelő felkészüléssel az urbanisztika, a műépítészet és az építkezések területén. Ennek a struktúrának kell biztosítania a benyújtott dokumentációk operatív felülvizsgálását és őrködnie a már említett határidők betartása felett. Továbbá az urbanisztikai bizonylatot kibocsátó hatóság arra kötelezett, hogy tételesen nevezze meg a közműhálózatok azon operatőreit, amelyek hivatottak az urbanisztikai bizonylat megkövetelte véleményezések/egyetértések kibocsátására. Kibővült azon munkálatok névjegyzéke is, amelyek elvégezhetők építkezési engedély nélkül, beleértve egyes műemlékeket vagy olyan építményeket, amelyek a védett övezetekben találtatnak. (Amúgy leegyszerűsödött a műemlékvédelemmel kapcsolatos véleményezési eljárás is.) Vannak olyan munkálatok is, amelyek esetében egy leegyszerűsített jellegű dokumentáció alapján kerül sor az engedélyezésre. Ezek közé tartoznak a tömbházak teraszainak a beépítése. Az építkezések terén szerepe lehet a prefektusnak is: amennyiben az Állami Építkezési Felügyelőség (ISC) illetékesei egy ellenőrzés során megállapítják, hogy az építkezési engedélyt a törvényes előírások áthágásával bocsátották ki, a prefektusnak lehetősége lesz annak megsemmisítésére vagy elrendelni az építkezés „megszüntetését”. Amolyan érdekességként említhetjük meg, hogy az új törvény értelmében visszavezetődik az a kötelezettség, miszerint a megyei közigazgatási hatóságok és a megyeszékhelyek szintjén újból létre kell hozni az egységes egyetértési bizottságot (comisia pentru acord unic). Ezen bizottság révén szerezhetők be fizetség ellenében az építkezési munkálatok engedélyezése szükségeltette véleményezések/egyetértések.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek