Lebontani a bizalmatlanságot

Beszélgetés Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével

18

Az államfőválasztás tétjéről beszélt a hétvégén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Homo­ród­fürdőn az EU-tábor utódjaként, az RMDSZ és a MIÉRT fiataljai számára immár harmadik alkalommal megrendezett Edzőtáborban. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szövetség államfőjelöltjével.

Fotó: Gönczy tamás

– Először ezelőtt tíz évvel volt államfőjelölt. Mi változott az elmúlt tíz évben, van-e egyáltalán érdemi különbség, mennyiben más a tétje a mostani államfőválasztásnak?

– Nyilván én öregebb, tapasztaltabb, talán bölcsebb is lettem, de túl azon, hogy velem mi történt, ez az ország, ez a társadalom sokat változott az elmúlt tíz évben. Felnőtt egy nemzedék, amelynek a viszonyítási alapja teljesen más, mint az én nemzedékemnek volt. Alapvetően megváltozott a politikai kontextus. Azóta egy mandátumnyi időre már volt egy szász nemzetiségű elnöke Romániának azt a látszatot keltve, hogy megtört a jég. Azt szoktam mondani, ha már megtört a jég, akkor ne visszafelé menjünk, hanem előre. Ne térjünk vissza egy román elnökhöz, hanem próbáljon ki az ország egy magyar elnököt.

– Mit remél a most kezdődő kampánytól?

– Az államfőválasztás mindig jó alkalom, hogy a román–magyar párbeszédnek új lendületet adjunk. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy bőven van helye annak, hogy őszintén beszéljünk közös dolgainkról. Új lendületet tudunk adni a román–magyar viszonynak, ha azt mondjuk, hogy tisztelet, bizalom. Közös jövőtartalommal megtöltve talán enyhíthet a bizalmatlanságon, az elő­ítéleteken, a feszültségeken. Mert van ilyen. A magyar közösség elégedetlen azzal, amit a román államtól kapott, a román állam részéről pedig folyamatos nagyfokú bizalmatlanságot érzünk, mintha mi ennek az országnak az ellenségei lennénk. Nem vagyunk azok. Jobb országot akarunk építeni, nem rosszabbat. Ha így teszünk, az nemcsak nekünk, hanem a románoknak is jó.

– Nemcsak a kisebbség és a többség között van bizalomhiány, hanem a társadalom tehetősebb és szegényebb rétegei között is. Ezt a bizalomhiányt hogyan lehet áthidalni a magyar közösségen belül?

– Önkormányzati szinttől országos szintig olyan programokat kell megalkotni, amely élhetőbb országot, kiszámíthatóbb jövőt teremt. Beruházásokra, infrastruktúra-építésre van szükség, amely az életkörülményeket javítja. Ezek mind közpolitikai döntések. Az államfő egyedül ezeket nem tudja megoldani. Ne essünk abba a tévedésbe, hogy egy államelnök atyuska megoldja mindenki problémáját. De az, hogy az államfő milyen országot képzel el, az emberek mentalitását képes befolyásolni és képes a kormányzásra hatni, ha a vízióját koherensen megfogalmazza. Az embereket meg lehet szólítani, csak a társadalom valódi problémáiról kell beszélni.

– Mekkora esélyt lát arra, hogy egy államfői kampányban jó irányba lehet változtatni a meglehetősen feszült román–magyar viszonyon?

– Azt gondolom, hogy van erre lehetőség. A lényeg az, hogy ez nem múlhat rajtunk. Ha mi nem lépünk elsőnek, a románok ezt nem fogják kezdeményezni. Nekünk kell folyamatosan a román társadalom elé tárni, hogy vannak megoldatlan problémáink. A közvélemény-kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy a román társadalom többsége azt gondolja, nincs itt semmilyen etnikai, nemzetiségi probléma. Úgy gondolják, hogy a román állam ezt már megoldotta. Egyrészt a román embereknek nincs az identitással kapcsolatos gondjuk, másrészt évtizedekig azt mondták nekik, hogy a nemzetiségi gondokat megoldották. Nekünk kell kezdeményeznünk. Csak bizakodhatunk, hogy előbb-utóbb sikerrel is járunk. Lesznek olyan román emberek, akik megértik, és a velük való viszonyunkat egyre kevésbé jellemzi majd a bizalmatlanság. (x)

 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek