Láttatni a láthatatlant

12

Maria de Faykod magyar származású szobrászművész lourdes-i feltámadás-keresztútját bemutató fotókiállítás nyílt május 31-én Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában. A különleges képanyagot Magyarországon 2016–2018 között több helyszínen nagy sikerrel állították ki a Béres Alapítvány támogatásával, és Nagyváradon is találkozhattak már vele az érdeklődők. A mostani kiállítás Ferenc pápa csíksomlyói látogatása és az évről évre zarándokok százezreit vonzó csíksomlyói búcsú előtti tisztelgés. A dr. Melles Melinda gyógyszerész szervezésében létrejött tárlat anyagát Hegedűs Enikő művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe.

Maria de Faykod – keresztúti stációképek látható formában mutatják be a láthatatlant.
Isten Fiának, Jézus Krisztusnak megtestesülése az emberiség történetének leglényegibb eseménye. Általa a láthatatlan, felfoghatatlan, megismerhetetlen Isten valóban láthatóvá, elérhetővé vált. A mindennapi emberek életét élte, viselte és magára vette mindannyiunk terhét, szenvedését, hogy halálával és feltámadásával minden benne hívő számára megnyissa az öröklét lehetőségét, az isteni életben való részesedés pedig valósággá legyen.
Krisztus, Isten Fiának megtestesülését, halálát és feltámadását, mennybemenetelét, amellyel megnyitotta az örök élet távlatát, a teológia évszázadokon át kutatta és vizsgálja ma is e megismételhetetlen tényt, próbálja értelmezni és megfejteni, ugyanakkor közelebb hozni mindannyiunkhoz.
A bölcseleti és gondolati tézisek, valamint a vallásos hitélet mellett már a kereszténység korai idejétől létezik a megfogalmazásnak és a közvetítésnek egy másik közege, a képi ábrázolás adta kifejezés lehetősége, amely az előbbi talajából táplálkozik, ugyanakkor más síkokat, dimenziókat érint, másképp hat érzékszerveinkre. A kereszténység kétezer éves története során számtalan alkotás született, mely a hitből táplálkozott, ugyanakkor formai megoldásai hordozzák adott kor jellemzőit, a megrendelők igényét, az ismeretlenségben maradó vagy híres alkotóművészek egyéniségét. A művészek sajátos műfaji eszközökkel, társadalmi keretek között számos máig maradandó és magas színvonalú alkotást hoztak létre. Mindemellett azt gondolom, hogy a művész mesterségbeli tudásán kívül az alkotások maradandóságának egyik mércéje, hogy mennyire tekinthető hitelesnek a forma és tartalom egysége tekintetében, a művész adott esetben mennyire ragadta meg az ábrázolt személy vagy téma lényegét. Milyen mértékben képes átlényegíteni az anyagot, a szemlélőt az érzékelhető, látható, fogható közegen átvezetni a láthatatlan valóságba: a földi világból az égi távlatok felé. És az emberi létünk valóságát leképezve végső soron az isteni létet jelenvalóvá tudja-e tenni.
Maria de Faykod azon kiemelkedő kortárs művészek egyike, aki képes munkáin keresztül a krisztusi megváltást felfedni, közvetíteni mai formanyelven, sokak számára. Keze nyomán a hatalmas faragott márványtömbök légiessé szelídülnek. A hullámzó drapériákból kibontakozó sima arcok, kezek mind az ábrázoltat, mind pedig a szemlélőt két világ határára helyezik. A carrarai márványból faragott szobrairól a művésznő maga írta: „Ez az anyag magában foglalja a negyedik dimenziót, az egyetemes idő rezgését.” A fátyolszerű drapériákkal félig elfedett, félig feltáruló arcok és testek a dimenziók – az odaáti és itteni világ – közötti átjárást érzékelhetővé teszik.

A mozgalmas és kisimult részletek egymásba fonódása, valamint a fények és árnyékok együttese a különböző létformák – a megtestesült, szenvedő és megdicsőült élet – valóságát is feltárják.
„Krisztus, a megtestesült Ige felveszi a kereszt alakját. Karjai beleolvadnak a horizontális világba, teste vertikális mozdulatba lendül. Íme, az isteni terv szerint feláldozott húsvéti bárány, mint igaz táplálék és éltető Lélek” – közvetíti Maria de Faykod. A lourdes-i keresztút stációi a zarándokok tízezreit segítik közelebb jutni, megtapasztalni az isteni irgalmat és jelenlétet. Az ábrázolásmód kifejezőereje és szépsége megérinti a gyógyulásra, békességre, szeretetre, irgalomra vágyó lelkeket. És nem csupán a lourdes-i kegyhelyen tapasztalhatják meg a zarándokok mindezt, hanem a fényképek révén itt, a csíksomlyói Mária-kegyhely közelében is részesülhetünk a szépség hatásában.
A magyarországi gyökerű, Franciaországban élő művésznő küldetésének tekinti, hogy a művészet által minél többek számára közvetítse a krisztusi élet és áldozat megindító és átalakító erejét. Megragadnak a görcsbe szorult kezek és azok kisimulása, a néma kiáltások, a szembe- és égre néző tekintetek, Krisztus fájdalomtól meggyötört vonásai és együttérző, irgalmas tekintete egyaránt.

A pápalátogatás előestéjén különös jelentősége van mindennek. Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a kiállítást. Elsősorban a művésznőnek, aki ma nem lehet jelen e kiállítás megnyitóján, és nem utolsósorban a Béres Alapítványnak, Béres Klára asszonynak és Melles Melinda főgyógyszerész asszonynak. Annak különösen örülünk, hogy példát adnak művész és támogató, mondhatnám, a civil vállalkozói szféra, ugyanakkor a hívők és művészek – közötti együttműködésre. Olyan aspektusát mutatják meg a gyógyításnak, amellyel nem csupán a hívők számára adnak lehetőséget arra, hogy látásuk gyó­gyulásán keresztül a lelkük és testük is egészségesebbé váljon, hanem a művészek felé is tettek egy régen vágyott gesztust. Ráirányítják a figyelmet a művészet közvetítő küldetésére, hatására, a szép, igaz, jó és szent gyógyító erejére. A kiállítás látásunkat élesíti, a látható mögött egészen a láthatatlan felismerésére vezethet.
Szívből ajánlom figyelmükbe!

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek