Láthatáron az Európai Ügyészség

az Uniós pénzek „dézsmálóira” vadásznának

148

Mostanság annak okán, hogy Laura Codruþa Kövesi, az Országos Korrupció Ellenes Igazgatóság (DNA) egykori főügyésze egyre közelebb kerül(t) az Európai Főügyészi tisztség megszerzéséhez, előtérbe került a majdani ügyészség feladatköre is. Erről viszont nagyon sokan nagyon keveset tudnak, márpedig annak tevékenysége várhatóan a jövő esztendő végén megkezdődik, megkezdődhet. Egy bűnüldöző testületről van szó, de annak hatásköre csak közpénzekkel, pontosabban, uniós pénzügyekkel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az elkövetők büntetőeljárás alá vonására „szorítkozik” majd. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy határokon átnyúló, illetve az Unión belül elkövetett bizonyos gazdasági-pénzügyi jellegű bűncselekmények felderítése lesz a szóban forgó ügyészségnek a legfőbb feladata.

Laura C. Kövesi. Pillanatnyilag a legesélyesebbnek tűnik a főügyészi tisztségre…

Írásunkat eleve pontosítással kell kezdenünk, ugyanis az Európai Ügyészségben, azaz EPPO-ban (European Public Pro­secutor’s Office) a dolgok jelenlegi állása szerint 22 tagállam fog részt venni. Ami az annak létrehozására vonatkozó kezdeményezést illeti, vissza kell mennünk az időben, mert több mint hat éve, hogy ilyen jellegű szándékok megfogalmazódtak az Európai Parlament egyes képviselői részéről, abból indulva ki, hogy az uniós pénzügyeket beárnyékolják bizonyos bűncselekmények, mindenekelőtt bizonyos pénzalapok „eltérítése”, nem rendeltetésszerű felhasználása. Az adott tagállamok ügyészségei pedig nem mindig voltak képesek beazonosítani az elkövetőket, a „pénzlenyúlás” sokszor rejtelmesnek tűnő módozatait stb. Egy 2017-ben nyilvánosságra hozott becslés szerint a tagállamok évente mintegy 50 milliárd euró áfabevételtől estek el, a határokon átnyúló csalások miatt, ugyanakkor tagállami beszámolók szerint 2015-ben az uniós strukturális alapokból körülbelül 638 millió eurót nem rendeltetésszerűen, illetve nem megfelelő módon használtak fel. Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) által megejtett adminisztratív kivizsgálások, s nem vezettek minden érdemleges eredményekhez lévén, hogy egyes tagállamok ügyészségei nem jártak el, legalábbis állítólag nem jártak el kellő eréllyel és következetességgel, illetve szakértelemmel. Ezt például azért lehet feltételezni, mert 2007 és 2017 között az OLAF által észrevételezett, illetve feltételezett uniós pénzalapokkal való visszaéléseknek 31%-a esetében nem került sor bírósági eljárásra, azaz „dolga végezetlenül” lezárták az ügycsomókat. Ezt nem mi mondjuk, nem mi állítjuk, hanem az Unió illetékesei.

Három esztendő múltán…
Azt pontosan nem tudni, hogy ténylegesen kik is kezdeményezték az Európai Ügyészség létrehozását, de állítólag köztük volt a hazai viszonylatban nemigen „közkedvelt” egykori ügyész, illetve egykori igazságügyi miniszter (2004–2007), az Európai Parlament jelenlegi képviselője, Monica Macovei is. Az viszont tény, hogy a konkrét javaslatot az Európai Ügyészség létrehozására az Európai Bizottság 2013-ban nyújtotta be, a jogszabály elfogadásához azonban a Tanács egyöntetű döntésére és az Európai Parlament egyetértésére lett volna szükség. Hároméves, hosszas és ellentmondásos tárgyalások után 2017 februárjában a Tanács megállapította, hogy a javaslatot illetően nem sikerült egyöntetű megállapodásra jutni. Ezt a tényállást az Európai Tanács egy hónappal később megerősítette. Az uniós szerződések értelmében ilyen esetekben, illetve helyzetekben, amennyiben legalább 9 állam összefog, úgy dönthet, hogy megerősített együttműködés keretében folytatja a munkát. Ilyenképpen 2017 áprilisában megkezdődhetett az Európai Ügyészséggel kapcsolatos úgynevezett megerősített együttműködés. 2017 áprilisában 16 tagállam úgy döntött, hogy szorosabban és hatékonyabban fog együttműködni a csalások elleni eredményesebb küzdelem érdekében, és a már említett „megerősített együttműködés” keretében létrehozza az Európai Ügyészséget. A részt vevő tagállamok 2017. június 8-án megállapodtak a rendeletről, amelyhez 2017. október 5-én az Európai Parlament is egyetértését adta, ezt követően a Tanács október 12-én elfogadta az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, és az 2017. november 20-án hatályba lépett. Később még 6 tagállam is úgy döntött, hogy csatlakozik, s így jelenleg 16 tagállam vesz részt az ügyészség megalakításában. Ezek a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. (Ezek szerint az Unióból való kilépés előtt álló Nagy-Britanniától eltekintve nem vesz részt a majdani Európai Ügyészség tevékenységében Dánia, Írország, Lengyelország, Magyarország és Svédország.)

Hatáskör
Miután megkezdi tevékenységét, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő egyes bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonhassa. Ami a bűncselekményeket illeti: azok között említhetjük a csalást, a korrupciót, a pénzmosást és a határokon átnyúló áfacsalást. Ez idáig az ilyen jellegű ügyeket, azaz bűncselekményeket csak a tagállami illetékes hatóságok vizsgálhatták ki, vizsgálhatják ki, az egyes államok hatásköre viszont az országhatárokon véget ér. Ilyenképpen az adott tagállamok ügyészségeinek a kezében csak nagyon kevés eszköz volt a határokon átnyúló jelentős pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemben. Az amúgy meglévő uniós szervek, például az Európai Csalás Ellenes Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) pedig nem volt lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást kezdeményezzen, illetve folytasson le a tagállamokban. Nos, az elképzelések szerint az Európai Ügyészség révén lehet feloldani, orvosolni ezt a helyzetet, s ilyenképpen hozzájárulni ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket.

Mire is hivatott az Európai Ügyészség?
Amint arra már utaltunk, az Európai Ügyészség elsődleges feladata lesz az uniós pénzügyeket sértő csalásokkal szembeni hathatós fellépés. Annak keretében határokon átnyúló nyomozást folytat(hat) majd a 10 000 eurót meghaladó uniós pénzeket érintő csalások vagy 10 millió eurónál nagyobb kárt okozó áfacsalások esetében. Magától értetődő, hogy az ügyészség szorosan együtt fog működni a tagállamok bűnüldöző hatóságaival, valamint más szervekkel, köztük az Eurojusttal és az Europollal.
Az Európai Ügyészségnek két szintje lesz: a stratégiai szint és az operatív szint. A stratégiai szintnek részese az európai főügyész, aki az ügyészség tevékenységét irányítja és szervezi annak munkáját, valamint az ügyészi kollégium, amely a stratégiai döntéshozatalért felel. (Annak tagja az európai főügyész és 22 tagállamból kijelölt ügyész, beleértve azt a tagállamot is, amelyből származik a főügyész. Országunk esetében a kormány február 19-i ülésén meghozott sürgősségi kormányrendelettel szabályozta az európai ügyészek kiválogatásának eljárását.) Az operatív szint a következőkből tevődik össze: a delegált európai ügyészek, akik majd a nyomozások és a büntetőeljárások lebonyolításáért felelnek és az állandó tanácsok, amelyek ellenőrzik és irányítják a vizsgálatokat és operatív döntéseket hoznak.
A hivatalos közlemények szerint a főügyészi tisztségre pályázók „elbírálását” egy politikamentes szakmai bizottság végezte, amelynek tagjai nagy tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező szakjogászok voltak. Mint ismeretes, eddigelé legesélyesebbnek Laura Codruța Kövesi bizonyult, a végső döntés azonban az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament közti egyeztetés nyomán születik majd meg. Ami a delegált európai ügyészeket illeti, minden tagállam kormányának egy három jelöltet tartalmazó listát kell benyújtani ugyanazon bizottsághoz, amely kiértékelte a főügyészi tisztségre jelentkezőket, s ez a bizottság fogja kiválasztani az adott ország delegált ügyészét. Jogában áll viszont mindhármukat visszautasítani. Továbbá az Európai Ügyészségnek az érintett tagállamokban lesz helyi országos struktúrája, amelyben tevékenykedni fognak a tagállamok delegált ügyészei is. Ez utóbbiakat az EPPO ügyészi kollégiuma fogja kinevezni az adott tagállamok kormányai által benyújtott javaslatok alapján. A delegált ügyészek az EPPO nevében járnak el az érintett tagállamokban és merőben független jogállásuk van, akárcsak a stratégiai szint ügyészeinek is (amelynek székhelye egyébként Luxemburgban lesz). Természetes, hogy a delegált európai ügyészek közt közvetlen kapcsolat lesz, ami operatívabbá teheti az eljárások lefolytatását, és ugyanakkor amennyiben a helyzet úgy kívánja, együttműködnek az érintett/érdekelt tagállamok illetékes hatóságaival. Nyomatékolandó továbbá az is, hogy a nemzeti ügyészségek tevékenységébe nem szólhatnak bele, nem kerekedhetnek azok fölé, következésképpen még csak közvetlen módon sem avatkozhatnak bele azok tevékenységébe.

Mikor áll fel az Európai Ügyészség?
Arra már utaltunk, hogy előreláthatóan 2020 végén kezdi meg működését az ügyészség, de vannak olyan meglátások is, amelyek szerint csak 2021 elején. Az tény, hogy a hivatal felállítása időigényes, de ha szem előtt tartjuk, hogy az Európai Tanács rendelete 2017. november 20-án vált hatályossá, akkor az előrelátott három év „határideje” 2020 végén jár le. Amúgy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet elfogadása óta az Európai Bizottság rendszeresen tájékoztatta a részt vevő 22 tagállam igazságügyi minisztereit az eddig tett lépésekről, illetve foganatosított intézkedésekről.
Álljunk meg itt ugyanis az elkövetkező időszakok során még lesz alkalmunk beszámolni a fejleményekről, annál is inkább, mert országunk is „részese” az Európai Ügyészségnek. Azt azonban még megemlíthetjük, hogy az Európai Ügyészségnek lehetősége lesz régebbi ügyekben is eljárni, azaz olyan uniós pénzügyi érdekeket sértő feltételezett bűncselekmények kivizsgálásában, amelyek a megelőző évek során következhettek be, vagy olyanok esetében, amelyeket illetően eddigelé nem kezdtek vizsgálni az adott tagállam illetékes hatóságai. Egyébként az Európai Ügyészséghez bejelentéssel, feljelentéssel bárki fordulhat, legyen az magán- vagy jogi személy, bármilyen európai intézmény vagy társadalmi szervezet, természetesen megfelelő és alapos indokok mentén. Úgyszintén újólag nyomatékolnunk kell, hogy az Európai Ügyészség látókörében csak azokban a tagállamokban elkövetett feltételezett bűncselekmények kerülhetnek be, amelyek annak „részesei”, azaz a már felsorolt 22 tagállamban.

HecserZoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek