Lehetőség, de egyben veszély is

39

Az új Országos Méhészeti Program kínálta támogatással élve idén akár meg is duplázhatják méhcsaládjaik számát azok a méhészek, akik 75 családnál kisebb állománnyal gazdálkodnak. A kisméhészeteket gyors bővülésre ösztönző program azonban a támogatásigénylők kellő szakmai ismeretei nélkül akár rossz véget is érhet.

Hobaj József óva inti méhésztársait a felelőtlen állományduplázástól. Bővítés csak tudással

Nem tartja legszerencsésebb szabályváltozásnak Hobaj József, a Gyergyói Méhészek Egyesületének elnöke, hogy a küszöbön álló új, 2017–2019-es időszakra szóló Országos Méhészeti Program (PNA) keretében a 75 méhcsaládnál kisebb állománnyal rendelkező méhészek a családvásárlási támogatást gyakorlatilag a meglévő méhcsaládszám duplázására is igénybe vehetik. Ráadásul egyik esztendőről a másikra, azaz az állománybővítés így a fokozatos gyarapítás helyett hirtelen történik. Ez pedig kellő szakmai tudás nélkül a gyergyószentmiklósi méhész szerint nagyon veszélyes.
– A kezdő méhészeknek mindenképpen nagy lehetőség, de szerintem ez nem a legjobb intézkedés. Nem szerencsés egyből megduplázni az állományt, mert attól még az illetőnek sem az ismeretei, sem a tapasztalatai nem duplázódnak – hangsúlyozta lapunknak Hobaj József.
– A tudatlanság rossz felé vezet. Ha az atka ellen nem védekezünk, az a méhcsaládok pusztulásához vezet. De egy esetleges visszafertőződés miatt nemcsak az én családjaim pusztulnak, hanem a szomszéd méhészé, illetve a környező településen méhészkedőké is. A költésrothadás veszélyeiről és káros hatásairól ne is beszéljünk, hisz ilyen esetben zárlat alá vonhatják a Gyergyói-medence összes méhészetét – figyelmeztet a szakember.
Az idéntől életbe lépő új méhészeti programban az anya- és családvásárlási támogatás kapcsán két nagy csoportba sorolják a méhészeket: a 75 családnál kisebb állománnyal rendelkezők egy esztendő alatt a birtokukban lévő méhcsaládokéval megegyező számú családot vásárolhatnak – húsz családhoz például újabb húszat –, de az új állományhoz kötelező lesz megvásárolni a gyógyszereket is. A 75 családnál nagyobb állománnyal rendelkező méhészek ugyanakkor a családvásárlási támogatást csupán az aktuális állományuk 40 százalékos bővítésére vehetik igénybe, ám a növekmény évi 100 méhcsaládnál így sem lehet több. A gyógyszervásárlás ez esetben is kötelező.
Gyergyó térségében a viszonylag kis állományszámmal, 10-20 családdal dolgozó álló méhészetek dominálnak. Akinek 100 családja van, az már nagynak számít – vallja a térségi, tavaly hat alapító taggal indult, ám időközben már 25-30 fősre bővült szakegyesület vezetője.
Hobaj József ugyancsak kisméhésznek vallja magát: a méhészkedésbe három esztendeje vágott, pillanatnyilag pedig 20 családdal rendelkezik.
– A kívülállók, azok, akik csak távolról szemlélik a méhészetet, azt gondolják, hogy csak a méhek dolgoznak, nekünk pedig dől a méz, dől a pénz. Sokan éppen ezért az induláshoz is nagy reményeket fűznek és mind többet szeretnének. Mindenki az ötven-száz fős családállományt szeretné mihamarabb elérni, amikor viszont jönnek a pofonok, s nehézségekkel szembesülnek, elkeserednek. A méhészet viszont különös odaállást igényel a méhésztől, idő, munkaszeretet és elhivatottság nélkül ezt nem lehet csinálni. Akik ebből élnek, azok pontosan tudják, hogy a méhészkedés nem is olyan könnyű – fogalmazott lapunknak a Gyergyói Méhészek Egyesületének elnöke.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.