Kutatásokra alapozott íjászat

51

A hét végén tartott íjászbemutatóval ért véget a Gyer­gyó­szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és a Magyar Történelmi Íjász Társaság szervezésében zajlott íjásztábor. Az egyhetes táborozás alatt történelmi tárgyú és íjászattal kapcsolatos előadások hangzottak el, de gyakorlati tapasztalataikat is megosztották az érdeklődőkkel az íjászok.

Füspök Zoltán. Korhű ruházatban, honfoglalás kori íjjalFotó: Jánossy Alíz
Füspök Zoltán. Korhű ruházatban, honfoglalás kori íjjal Fotó: Jánossy Alíz

Minden nyáron tábort szervezünk, amelyen kipróbáljuk az eltelt egy év során készített eszközeinket, hogyan működnek a gyakorlatban. Idén Gyergyószárhegyre esett a választásunk, hogy az itteni embereknek is megmutassuk kutatásaink eredményét – közölte lapunk érdeklődésére Füspök Zoltán restaurátor, a tábor szervezője.
Elmondta, hogy társaságuk kísérleti régészettel foglalkozik, tagjaik – együttműködve a magyarországi régészekkel és kutatókkal – rekonstruálni próbálják a honfoglalás kori leleteket, tárgyakat, főképp az íjászat témakörében. Íjakat, tegezeket, nyilakat, fegyveröveket és egyéb kiegészítő tárgyakat készítenek, egyaránt figyelve a használt anyagok hitelességére és előállításuk technológiájára. Íjaikat például szaruból, azaz különféle állatok szarvából és fából készítik, enyvvel ragasztva össze, az íj idegét pedig kecskebőrből készítik, hűen igazodva a honfoglalás kori technológiákhoz.
– Nagyon hosszas folyamat egy íj elkészítése, néha egy évbe is beletelik, amíg kézbe vehetjük – mondta a régész-íjász.
Kifejtette, nem céljuk a tucatgyártás, sokkal inkább arra törekednek, hogy tárgyaik, eszközeik minél inkább hasonlítsanak azokhoz, amelyeket vélhetőleg őseink is használtak a honfoglalás korában.
Az egyhetes táborozás során történeti témakörben Sudár Balázs történész tartott előadást a honfoglalásról és a népvándorlás legújabb kutatási adatairól, többek közt beszámolt olyan régészeti ásatások eredményeiről, amelyek új megvilágításba helyezték a népvándorlás korát. A további előadások főképp a fegyverről, vagyis az íjról, idegről, nyílról és a tegezről szóltak, felölelve azt a témakört, amivel a társaság foglalkozik.
Füspök Zoltán azt is elmondta, az ő társaságuk csupán annyiban tekinthető hagyományőrzőnek, hogy igyekeznek korhű, leletazonos tárgyakat, eszközöket létrehozni és mindezt megismertetni minél szélesebb körben.
– A tudományos kutatásokra alapozott tevékenységünk olyan igényes vonal, amely szűk kört érint, de éppen az ilyen táborozásainkkal, előadásainkkal arra törekszünk, hogy bővítsük azok körét, akiknek fontos, hogy minél korhűbb legyen a viseletük és a felszerelésük – mondta a régész.
Kifejtette, nagyon sok fantáziadús eszközt láttak már hagyományőrzőknél, és azt szeretnék, ha bővülne azok köre, akik inkább tudományos kutatásokra alapozva ragaszkodnának a honfoglalás kori hagyományokhoz.

Jánossy Alíz

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.