Kutatás a székelyderzsi vártemplomban: Feltárultak a régmúlt titkai

48

Nem találták meg a legendás alagutat, viszont előkerült például a 13. században már létező Árpád-kori templom szentélyének alapja. Gombafertőzés miatt kellett felszedni a Szent László freskóiról híres műemlék templom padlózatát.

Alaposan átkutatták a templomot.                                    Fotó: Székelyderzsi Unitárius Vártemplom Facebook oldala

Alighogy hivatalosan is pont került az székely­der­zsi templom kormány­pénzekből finanszírozott felújítására, a tavaly nyáron vették észre, hogy baj van a padlóval – mondta el kérdésünkre Demeter Sándor Loránd unitárius lelkész. Éppen ezért, a gombafertőzött templompadló cseréjének okán a múlt héten, március 9–14. között a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség együttműködésében a vártemplomban régészeti kutatást végeztek.

Ásatás adományba
A Székelyderzsi Unitárius Vár­templom Facebook-odalán is olvasható közlemény szerint a feltárást dr. Mordovin Maxim, az ELTE Bölcsészettudmányi Kara Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszékének egyetemi docense vezette, a munkában a Haáz Rezső Múzeum munkatársai mellett több anyaországi szakember is részt vett. Demeter Sándor Loránd azt is tudatta, hogy a kutatócsoport étel és szállás fejében tevékenykedett, munkájukat az egyházközségnek adományként ajánlották fel.
– Annak ismeretében, hogy a kialakult járványveszély követte szigorú intézkedések miatt egyikük sem térhet vissza a munkahelyére, hanem két hétig otthoni karanténban vannak, még értékesebbé teszi adományukat – hangsúlyozta a lelkész. A feljavítás és padlócsere költségeit saját forrásból, és a Teleki László Alapítvány támogatásából fedezik.

Krajcár és ruhatű
A munka során 12–13. századi fazéktöredékek kerültek elő, továbbá feltárult a 13. században már létező Árpád-kori templom szentélyének alapja, a mai szentély 15. századi magasított padlójának faragott kőből készült feljárója, egy kő-tégla falazású, 1600 körül épült kripta, amelyet a 18. században az orgonakarzat építése során kibontottak, de találtak egy 16–18. századból való bronz ruhatűt és egy 1762-es krajcárt. Az elmúlt évszázadok során megbolygatott sírokból szerteszét szóródott emberi csontok is előkerültek. Nem bukkantak rá viszont arra az alagútra, amely a falu „legendáriumában” szerepel.
– Vannak mendemondák, ami szerint alagút vezetett ki a templomból, talán az erődítmény háta mögötti Szőlőhegy nevű dombra, vagy máshová. Nem sikerült ennek nyomára bukkanni, de a templom építéstörténete és ezáltal helyi és nemzeti kultúránk sokat gazdagodott – fogalmazott az unitárius lelkész. A leletek egyébként a Haáz Rezső Múzeumba kerülnek.

Nemsokára befejezik
A régészeti kutatással azonos időben a keblitanács elkezdte a vár északi falán a bejárati kapu visszaépítését, és a lelkész köszöni azoknak a személyeknek, akik ebben idejükkel, munkájukkal, étellel vagy alapanyaggal besegítettek. Székelyföld egyik legjelentősebb és egyben egyetlen Világörökség-listás templomában tovább folyik a munka.
– Nem kell teljes mértékben kicserélni a padlót, nem volt annyira kártékony a gombafertőzés, de bizonyos részekre új téglaburkolat kerül – közölte még Demeter. A javítást legkésőbb jövő hétvégére be is szeretnék fejezni.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek