Külföldön keresnek munkát a fiatal kezdő állatorvosok

327

A Kamarába felvételüket kérő friss diplomás állatorvosok 60 százaléka itthon helyezkedik el, 15 százaléka viszont azonnal külföldre szerződik – állítja az Országos Állatorvosi Kamara elnöke. Hargita megyében még ennél is rosszabb az arány: két végzősből egy fiatal első fizetését már külföldön keresi meg. A tehetséges, angolul jól beszélő állatorvosokért ráadásul a nyugati – angliai, írországi – munkaadók újabban már a hazai egyetemeken bejelentkeznek. A külföldön ajánlott 1500–2000 fontos bér pedig elég vonzerő az itthon ajánlott 1500 lejes kezdő fizetéshez képest – ismeri el lapunknak Pál Magos Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A szakembert az állatorvos-migráció okairól, következményeiről kérdeztük. Meglepő válaszok érkeztek.

IMG_4377_SZ

– Viorel Andronie, az Országos Állatorvosi Kamara elnöke nyilatkozta a napokban, hogy évente a 350 friss diplomás állatorvos közül legkevesebb 50-en külföldön keresnek munkát. Elnök úr, Hargita megyét is elérte a kivándorlási hullám?

– Az igazság az, nem tudom pontosan, évente hány végzős kerül ki az ország öt állatorvosi egyeteméről, de véleményem szerint 350-nél többről van szó. A friss végzősök száma tudomásom szerint ötszáz fölött jár. Ebből Hargita megyéből egyes esztendőkben öten-hatan, más években többen végeznek. Évente átlagosan hét-nyolc fővel lehet számolni, és legalább a felük biztosan külföldön keres munkát.

– Miért választják a külföldi munkát? Ez csakis a magasabb kinti béreknek tulajdonítható, vagy annak is, hogy itthon nem könnyű az elindulás, költséges a rendelő-nyitás, eszközvásárlás?

– A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy 1990-ig Romániában az állatorvosi egyetemet évente kétszáz diák végezte el. Nagyjából ez a létszám biztosította azt a természetes körforgást, amivel az elhunyt, nyugdíjba vonult kollégákat országos szinten helyettesíteni, pótolni lehetett. Az említett kétszáz fős létszám nem sok, hiszen visszaosztva megyénként csupán négy-öt állatorvost jelentett, és nagyjából ennyi munkahely is szabadult fel évente. Az utóbbi húsz-huszonöt év alatt a korábban kialakult egyensúly megváltozott: olyan esztendő is volt, hogy állatorvosi diplomát egyszerre ezren szereztek. Ez tíz-tizenöt év alatt tízezer állatorvost jelent, miközben Romániában a haszonállat-állomány a rendszerváltás óta a harmadára csökkent. Az állományapadást viszont egy új piacszegmens, a kisállatok helyettesítették. De a kisállat-praxis sem tud korlátlan számú állatorvost eltartani. Csíkszeredában például – a lakosság számából kiindulva – a kisállat-praxisból normálisan három állatorvos tudna megélni. A városban öt állatorvosi rendelő működik, de ennél többet Csíkszereda sem bír meg. Tehát annak a diáknak, akinek nincs lehetősége, hogy szülői segítséggel az egyetem elvégzését követően állatorvosi rendelőt vagy klinikát nyisson, most nagyon nehéz.
Tehát a kivándorlás egyik oka az, hogy az állatorvosból úgymond telítődött a piac. A másik pedig az, hogy a friss diplomások között is van egy réteg, akik nemet mondanak az itthoni 1200–1500 lejes kezdő fizetésre. Ha lehetősége van, kimegy Nyugat-Európába dolgozni havi 1500–2000 euróért vagy fontért. Sok esetben euróban többet keresnek, mint itthon lejben.

– Ha én most pályakezdő állatorvos lennék, mennyibe kerülne nekem egy állatorvosi rendelő legszükségesebb eszközökkel való felszerelése? Magyarul: mekkora beruházást igényelne?

– Az összeg attól függ, ki mivel akar foglalkozni. Mert ha nagyállat-praxisban gondolkodik, akkor a rendelő minimális felszereléséhez is több tízezer euróra van szükség. Hangsúlyozom, rendelőről beszélünk. Az viszont, hogy veszek egy lázmérőt, sztetoszkópot, néhány csipeszt, meg varrótűt, az mind semmi, ezzel még nem fogok labdába rúgni, ha praxist akarok folytatni. Nőnek az igények, a gazdák is egyre nagyobb elvárásokat támasztanak, de erős a konkurencia is. Márpedig az állatorvosi szakmában is az utóbbi tíz évben egy óriási robbanás történt. Lassan minden állatorvosi rendelőnek rendelkeznie kell ultrahanggal, echográffal, röntgennel, sebészeti felszerelésekkel, sterilizátorokkal stb. Már amit felsoroltam, 100 ezer euró fölött van.

– És ezt egy állatorvos ki tudja termelni?

– A szakmából kitermelni ehhez egy emberélet sem elég. És ismétlem, nehéz elindulni, mert az állatorvosok között is nagy a konkurencia. Megnyithatom a rendelőmet, de ha nem nyitja rám senki az ajtót, akkor nem csináltam semmit.

– Az uniós vidékfejlesztési pályázati lehetőségeket viszont sokan kihasználták az állatorvosok közül is. Hargita megyében is elég szép számban vannak a pályázatból felszerelt rendelők…

– Igen, vannak. Mert a modernizálásnak ez az egyedüli járható útja. Az állatorvosi rendelőt felszerelni bizony csak uniós támogatásból lehet, és a pályázóknak sokszor a 25 százalékos önrész előteremtése így is probléma. Például egy 70–100 ezer eurós beruházásnál az önrész, 75 százalékos támogatás mellett is tetemes összeg. Sajnos, a városi állatorvosi rendelők modernizálására nem lehet pályázni. És ezt mindenki megpróbálja úgy megoldani, hogy valahol falun nyit egy rendelőt, amivel pályázni tud legtöbb 200 ezer euróra. A megyéből tavaly is többen nyújtottak be ilyen pályázatokat, az idén ismét készülnek.

– A Hargita Megyei Állatorvosi Kamara jelenleg hány tagot számlál?

– A Hargita Megyei Kamarának 176 tagja van, de ebben a számban vannak olyan tagok is, akik külföldön dolgoznak. Van, aki beiratkozott az itteni Állatorvosi Kamarába és fenntartja a kamarai tagságát Romániában is, viszont a fogadó ország kamarájába is beiratkozik, és ezzel megszerzi a jogot, hogy ott is dolgozzon. Egyébként épp a múlt héten volt egy olyan eset, hogy tíz éve végzett a kolléga, időközben kint dolgozott Írországban, Angliában, és most hazajött. Gyergyóban nyitott egy ügyesen felszerelt rendelőt, és tovább dolgozik.

– A Kamara tud abban valamit segíteni, tud azért valamit tenni, hogy állatorvosok itthon maradjanak, itthon boldoguljanak?

– Munka, itthoni elhelyezkedési lehetőség mindig van. Most, per pillanat Székelyudvarhelyen is három állatorvost keresnek, de azért a pénzért, amit egy állatorvos tud ígérni kezdő kollégájának, a legtöbben nem dolgoznak. Az igazság az – most láttam az Állatorvosi Kamara honlapján –, hogy a bukaresti és a kolozsvári egyetemen hamarosan az Egyesült Királyság Állatorvosi Kamarája tart toborzó rendezvényt. Kisállat-praxis, nagyállat-praxis, élelmiszer-biztonság – mind jöhet.

– Tehát helybe jönnek a hallgatókért?

– Igen. Ráadásul állami egyetemekről beszélünk, nem is a magánegyetemekről. Keresik az ügyes diákokat, márpedig a kolozsvári egyetemről nagyon sok jól felkészült szakember kerül ki, és egész Európában jó hírnevük van. Márpedig ha a fiataloknak ajánlatot tesznek, azok is tudnak mérlegelni. És sokszor nemcsak magas fizetést, hanem lakást, szálláslehetőséget is ígérnek. Nyugat-Európában ugyanis annyira elnőiesedett a szakma, hogy a nagyállat-praxisba lassan nem kapnak férfi állatorvost. Egyébként nálunk is ez a tendencia: az állatorvosi egyetemek hallgatóinak 65 százaléka hölgy, és közeledünk a 70 százalék felé. Nyugat-Európában ugyanez viszont már húsz évvel ezelőtt bekövetkezett.

– Hogy látja, a fiatal állatorvosok elvándorlását mikor fogják megérezni a helyi állattartó gazdák? Mikor szembesülünk majd az emberorvosokéhoz hasonló állatorvos-hiánnyal?

– Ilyen gazdasági körülmények között, mint amiben az állattartók most vannak, azt kell mondjam, nem fogják megérezni.

– Hogy érti ezt?

– Én harminc éve dolgozom a szakmában, de ilyen hullámvölgyet, mint amiben a haszonállatokat tartó gazdák most vannak, még nem tapasztaltam. Az emberek sorra mondanak le az állattartásról. Pedig három éve amilyen szépen elkezdődött az állomány fejlődni, bővülni, most épp olyan drasztikusan csökken. Oda kerültünk, hogy egy malackát 80-100 lejért lehet megvenni a piacon, vagy még ez alatt. Kilónként 2,5 lejt ígérnek az élő marháért, 80 banit a tej literjéért – ebből a gazda nem tud nyereséges lenni. Vagy mást mondok: 6 lejt ajánlanak a hízott disznóért, a kukorica kilója 80-90 baniba kerül, a disznó egy kiló súlygyarapodáshoz tíz kiló kukoricát kell megegyen. Könnyen ki lehet számolni, hogy a sertéstartók jelenleg mindennap csak veszteséget termelnek maguknak. Az APIA 2015-ös esztendőre járó támogatásokból a gazdáknak szinte nem fizetett semmit. Elég szóba állni a gazdaemberrel, csak a panaszt, panaszt, panaszt halljuk. És jogos a panaszuk.
Ha ezen a helyzeten valamit nem változtatnak, valami nem történik, akkor – azt kell mondjam – állatorvoshiány ebből nem lesz. Az állatorvosi szakmában is lassan krízishelyzet alakul ki, hisz elveszik a munka tárgya, alanya. Mindenki márpedig kutyák, macskák kezeléséből nem lesz képes megélni. Ha a műanyag élelmiszerek behozatalát nem állítják meg, és a saját vágóhídjainkon, saját termelésből származó jószágok húsára nem lesz szükség, akkor ez jóra nem vezethet.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek