Külföldi országok

97

Minap a rádióban hallottam a fenti szókapcsolatot, s azt hittem, rosszul hallok. Aztán kiderült, mikor később újból meghallgattam a híreket, hogy mégsem csalt a fülem, valóban ezt mondta a hírolvasó. Aztán az egyik hírportálon bukkantam rá ismét. Ekkor a kíváncsiság rávitt, hogy beüssem egy keresőbe, s megdöbbentem, hogy 25 400 találatot adott 0,31 másodperc alatt. S a találatok között nemcsak hazai magyar médiatermékek szerepelnek, hanem számos külföldi – köztük anyaországi – magyar portál, honlap.
Hogy eldöntsem, velem van-e a baj vagy a 25 400 másikkal, felütöttem A magyar nyelv értelmező szótárát, s a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában megjelent munka megnyugtatott: annak dacára, hogy van velem baj elég, igazam volt, amikor a „külföldi országok” hallatán méltatlankodtam, ugyanis a ’külföld’ főnév jelentése: „Vkinek a hazáján kívül eső minden más ország”.
Emlékszem, gyermekkoromban számomra a külföld fogalma egyenlő volt a Magyarország fogalmával, ugyanis a rokonságból, szűk ismeretségi körből ha valaki külföldre utazott nagy ritkán, az Magyarországra ment. S nem Magyarba, mint manapság. Sőt, első külföldi utam is Magyarországra vezetett, iskolai kirándulás alkalmával töltöttünk pár órát Makón és Szegeden. Nem sok emlékem maradt erről a kirándulásról, de egy kólásüveget hosszú ideig kincsként őrizgettem, mert vásároltam és ittam az addig csak filmeken látott italból. Aztán a rendszerváltás után nyílt alkalmam újra külföldre utazni, akkor is Magyarországra vitt utam, s mikor a pályaudvaron leszálltam a vonatról, banánt vásároltam magamnak, mert addig csak karácsony tájékán lehetett beszerezni a zöld és kemény déligyümölcsöt, amit aztán a szekrény tetején érleltünk mindaddig, míg úgy gondoltuk, hogy ehető. S hát nem mindig volt az, mert hol nem győztük kivárni, hogy eléggé megérjen, hol pedig túlérett, poshadtra barnult. De ettük rendületlenül azt a pár falatot, s mondogattuk, hogy milyen finom… Pedig bűn rossz lehetett.
Akinek nem sérti a fülét a „külföldi ország” szókapcsolat, talán feltehetné magának a kérdést: van belföldi ország is? Ugyanis a ’belföld’ főnév jelentése a már említett és idézett forrás szerint „Vmely országnak földrajzilag és politikailag határolt területe”. Ha valaki vicces kedvében feje tetejére akarná állítani érvelésemet, joggal felvethetné, hogy például Európa törpeállamai közül San Marino, Monaco vagy Vatikán nem belföldi ország, ugyanis egy másik államban helyezkednek el, önálló entitásként: Monaco csak Franciaországgal, San Marino és Vatikán csak Olaszországgal határos, azaz amolyan kis belföldi külföld mindahány.
Tehát figyeljünk jobban a nyelvre, legalább azok, akiknek a nyelv a kenyere. Ha az olvasó, a rádióhallgató gyakran találkozik például a ’külföldi ország’ szókapcsolattal, elhiszi, hogy az létezik. Vagy ha kételkedett létében, de rákeresett a népszerű keresőmotoron, s pillanatok alatt azt látta, hogy 25 400-an használták írásban, valósnak tekinti.
S akkor még csodálkozom, ha – ugyancsak az idézett rádió műsorvezetője szavaival élve – kerülget (vagy megüt?) az infarkt?

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek