Külföld továbbra is „kedvcsináló”

Egyensúlyzavarban a munkaerőpiac

34

Egyre gyakrabban hallani arról, hogy egyes cégeknél vagy helyiségekben akuttá kezd válni a munkaerőhiány. Ugyanakkor egyes régiókban, illetve gazdasági ágazatokban és alágazatokban olyan arányokat öltött, hogy akár a fejlesztéseket, az újabb befektetéseket is „megvétózta”. A fog­lalkoztatott lakosság, s azon belül az alkalmazottak száma mérséklődésének mindenekelőtt az az oka, hogy nem sikerült megfékezni, sőt még lelassítani sem igen a kivándorlást. Ezek szerint országunkban (de nem csak) egy igen ellentmondásos helyzet kezd meggyökerezni: egyfelől hovatovább növekszik a munkaerő iránti kereslet, de ennek ellenére gyarapodik a külföldre távozók száma…

Sokkal bonyolultabb a dolgok ilyenszerű alakulása, mint ahogy az az első látásra tűnne. Mondjuk (nem ok nélkül), hogy egyre inkább érezteti a hatását a munkaerő hiánya, de ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a munkanélküliségi ráta csak némileg zsugorodott, zsugorodik. Ennek jobbára az a magyarázata, hogy a kínálat képes lépést tartani a kereslettel, azaz nincs elegendő szakképzett személy, s ez tapintható ki az autóiparban, a ruházati iparban, a fuvarozásban, a kereskedelemben stb. Regionális viszonylatban is az egyenlőtlen gazdasági fejlődés és a foghíjas infrastruktúra okán van, ahol akutnak bizonyul a munkaerőhiány, de vannak olyan kisrégiók, ahol gondot jelent a munkaképes lakosság folyamatos foglalkoztatása. Ezért is születtek meg az utóbbi időben olyan jogszabályok, amelyek révén lehetségessé vált a belső migráció ösztönzése. Egyelőre azoknak kedvező hatásmechanizmusát nemigen tapasztalni. Az viszont tény, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása okán szembesülhetünk egy másik furának és visszásnak tűnő jelenséggel is: egyre több külföldi munkavállalót kénytelenek foglalkoztatni egyes hazai szektorokban (tudni arról például, hogy a nyári idényben az egyik tengerparti vendéglátóipari komplexumban több mint 100 moldáviai szobalányt, pincért, szakácsot foglalkoztattak). Idetartozik az is, hogy az illetékes hatóság nemrégiben megemelte a külföldiek számára a munkavállalási engedélyek számát. Ilyenképpen augusztus elején a külföldi munkavállalók száma meghaladta a 17 000-et. (Ebbe a számba nincsenek belefoglalva az uniós tagállamok állampolgárai, mert azok esetében nem szükségeltetik Romániában munkavállalási engedély.) Amúgy legtöbben a tévhittel ellentétben nem Kínából, hanem Törökországból származnak, szám szerint 3600-an, s Kína csak a második helyet foglalja el a maga mintegy 2100 állampolgárával. A legtöbb külföldit pedig a vendéglátóiparban, a hajóépítő-iparban és az építkezési szektorban foglalkoztatják.

Újabb hullám
A hivatalos statisztikákat áttekintve azt állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi 15 esztendő során a legnagyobb mérvű kivándorlás 2007-ben következett be, amikor is országunk uniós tagállammá vált, s ilyenképpen megszűnt a vízumkényszer (mármint az Unió többi tagállamába). Abban az esztendőben az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 544 100 román állampolgár hagyta el az országot, jobbára munkavállalás végett, esetenként családostól. A következő évben mérséklődött a kivándorlás aránya, az emigráltak száma 302 796 révén. A csökkenő tendencia évről évre megmutatkozott, el egészen 2013-ig, amikor is a kivándorlók száma
161 755 volt. 2014-ben viszont úgymond megugrott, elérve a 172 871 főt. Azt követően pedig ismét bekövetkezett a növekedési tendencia, a múlt esztendőben 219 327 román állampolgár hagyva el az országot. 2010-től errefelé ez a legnagyobb arányú kivándorlást jelentette, s az országot elhagyók száma meghaladja egy olyan nagyváros lakosságáét, mint például Ploiești. Egyes szociológusok szerint annak ellenére, hogy Románia iramos gazdasági növekedést jegyzett, s azzal egyidejűleg emelkedve a bérek és a nyugdíjak is, nemhogy csökkent volna, hanem erőteljesen fokozódott a kivándorlási „kedv”. Nos, szerintük ez a visszásnak tűnő és a kívülállók által nehezen megmagyarázható fejleménynek az okai a politikai és a társadalmi instabilitásban keresendők. Igen, mert a múlt esztendő már a kezdet kezdetétől, azaz a szociáldemokrata párt választási győzelmét követően feszültségekkel, viszályokkal telítettnek bizonyult, s már az esztendő első hónapjaiban nagyszabású tiltakozó akciókra került sor országszerte. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy az utóbbi időben a külföld „vonzerejét” nem csupán az esetleg magasabb kereseti lehetőség képezi, hanem a jobb munkakörülmények, a gazdasági-társadalmi stabilitás és a szakmai ismeretek elmélyítési lehetőségei is jelentik. (Ez utóbbi főleg az orvosok, s úgy általában az egészségügyi szakszemélyzet esetében mutatható ki.) Azt tartják, s a statisztikák is azt igazolják, hogy a munkaerő foglalkoztatása terén főleg vidéken vannak, lehetnek gondok. Ez így igaz, de ennek ellenére a kivándorlók tömegében nagyobb arányt képviselnek a városlakók: a tavaly emigrált 219 327 hazánkfia közül
117 147 származott városi környezetből és 102 180 vidéki településekről. Az életkor tekintetében több mint 50%-ot a 20-39 éves kategóriá­ba tartozó személyek jelentették, azaz a munkaképesség szempontjából a „legtermékenyebbek”.

Öt év távlatában
A migráció azon demográfiai folyamatok közé sorolandó, amelyeket nem ajánlatos hónapok vagy egyetlen év távlatából megítélni, értékelni. A már fentebb felvázolt éves statisztikai adatokból is az derül ki, hogy az utóbbi 11 esztendő során is két ellentétes előjelű tendencia ütközött ki. Tekintsük át a 2012–2016-os összesített számadatok tükrében áttekinteni a fejleményeket. 2012 és 2016 között 907 108 romániai állampolgár hagyta el az országot, ami azt jelenti, hogy 1000 lakosra 9,1 kivándorló jutott. Érdekes és szinte meglepő módon a legnagyobb „vesztes” Bukarest volt, ahonnan a szóban forgó időszakban 82 183 lakos vándorolt ki, 1000 lakosra számítva 8,8. Továbbá az is érdekesnek tűnik, hogy jelentős számú lakos hagyta el a gazdaságilag fejlett megyéket, köztük Kolozs, Prahova és Konstanca megyét. Kolozs megye esetében például a szóban forgó idősszakban kivándoroltak száma 31 536 volt, 1000 lakosra 9 kivándorló jutva, Prahova megyében pedig a kivándorlók száma 34 458 volt, 1000 lakosra 9,2 számítva. A székelyföldi három megye mindenikében 9,3 kivándorló jutott 1000 lakosra, abszolút számban kifejezve pedig 2012 és 2016 között Maros megyéből 25 456 lakos telepedett ki, Hargita megyéből 14 472, Kovászna megyéből pedig 9691. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük azt is, hogy a Maros megyéből külföldre távozók száma nagyobb volt, mint Szeben, Brassó vagy Arad megyéből kivándoroltak száma. A kivándorlási folyamat, illetve tendencia értékelése szempontjából megvan a maga jelentősége annak is, hogy 1000 lakosra hány kivándorló is jut. Nos, e tekintetben országos viszonylatban a listavezető Krassó-Szörény megye volt, ahol a szóban forgó időszakban 1000 lakosra 9,7 emigráns jutott, a második helyet Konstanca, Tulcea és Teleorman megyék foglalták el, amelyek esetében 1000 lakosra 9,5 emigráns jutott. A szóban forgó ismérv szempontjából a legkedvezőbb arányt Ilfov megyében jegyezték, ahol 1000 lakosra 8,4 kivándorló jutott, azt követve Iași megye 8,6 emigránssal 1000 lakosra. A székelyföldi megyék a már említett 9,3/1000 arányszámmal a középmezőnyben foglaltak helyet, de egy magasabb arányszámmal, mint az országos átlag.
Gyakran hallani, olvasni arról, hogy 1990-től errefelé hányan is hagyták el az országot, s azok közül hányan véglegesen és hányan hosszabb-rövidebb ideig, illetve arról, hogy hányan is tértek haza. Pontos adatokkal azonban senki sem rendelkezik, s nem is nagyon rendelkezhet. Voltak olyan időszakok, amikor az eltávozás ugyan legális körülmények között következett be, de a „folytatás” már nemigen, mármint a munkavállalás, a letelepedés tekintetében, mint ahogy az is köztudott, hogy nem kevés volt azok száma, akik országról országra vándoroltak, vándorolnak. A hivatalos becslések szerint az utóbbi két évtized során több mint 3,6 millió romániai távozott külföldre, s azok közül jelenleg legtöbb Olaszországban és Spanyolországban találtatik.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.