Kudarcok nincsenek, csak megoldásra váró feladatok

4

Végéhez közeledik egy újabb választási ciklus, ősszel ismét önkormányzati választásokat tartanak, így lassan érdemes mérleget vonni. Bíró Barna Botonddal, Hargita Megye Tanácsának alelnökével az elmúlt négy év meghatározó történéseiről, a turizmus helyzetéről, a civil társadalomról beszélgettünk.

– A megyei tanács alelnökeként többek között az ön feladata a civil szervezetekkel, a sporttevékenységekkel és vidéki kulturális programokkal is foglalkozni. A világjárvány uralta elmúlt időszak egészét nézve nem lehet megúszni a kérdést: mennyire hátráltatták a közösségi tevékenységeket a koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések?

– A világjárvány teljesen átszabta az emberek mindennapjait. A bizonytalanság mindig stressz­helyzetet eredményez az ember életében, és ebben az esetben nem csupán egzisztenciánkat féltettük, hanem az egészségünket, szeretteink életét is. A korlátozó intézkedések feje tetejére állították a mindennapi rutinunkat, és ezt érthető módon nehezen viselte a közösségünk. Gombamód szaporodtak a közösségi oldalakon az álhírek, a provokációk, amelyek mind az emberek ingerlékenységére próbáltak ráerősíteni. Ami egy nagyon érdekes jelenség volt, a közösségi tevékenységek szinte azonnali átalakulása a rendezvények és események megszervezéséről a karitatív, humanitárius szolgáltatások működtetésére. A civil szféra mindig gyorsabban reagál ezekre a változásokra, és most is pillanatok alatt már azt láttuk, hogy akár települési szinten is megszervezték azt az önkénteshálózatot, akik segítettek mindazoknak, akik erre a segítségre rászorultak. E mellé csatlakoztak a vállalkozók is, és az önkormányza­tok is felkarolták. A megyei tanáccsal mi is több olyan kezdeményezést is támogattunk, segítettünk, amelyek a kijárási tilalom idején sok embernek megoldásokat kínáltak.

– Megyeszerte rengeteg fesztivált szerveznek, a turizmus az egyik húzóágazata a gazdasági életnek is, és éppen a vendéglátóipar látta kárát a leginkább a világjárványnak. Képes lesz ön szerint a megye kilábalni az önhibáján kívül bekövetkezett gazdasági recesszióból?

– A koronavírus-járvány nem járt le, és a szakemberek szerint a közeljövőben valamilyen formában társbérlője lesz a mi világunknak. Érthető tehát, hogy óvatosabbak, elővigyázatosabbak kell legyünk, hogy elkerüljük a fertőzéseket. De megoldást kell találni a turizmus segítésére, újraindítására. Lassan fél éve a turizmust megállították, részlegesen vagy teljesen bezárták. Az első katonai rendelet megtiltotta a kávézók működését, és mai napig is csak a teraszok nyithattak ki. Megyénkben sokan érzik ennek a következményeit. A következő egy hónapban több olyan dolog is fog történni Hargita megyében, amivel a turizmus újraindulását próbáljuk segíteni, népszerűsíteni. Ezekről még nem szeretnék bővebb részleteket elárulni, majd a maga idejében. Azt látom, hogy a járványhelyzet miatt most a belföldi turizmusra kell ráerősíteni és a szabadidő kellemes eltöltésére vágyók desztinációválasztási szempontjai megváltoztak. Bejött egy újabb fontos szempont, ami alapján megválasztják a meglátogatandó helyszíneket, éspedig a biztonság. Mi, Hargita megyében elmondhatjuk, hogy országos viszonylatban is biztonságos megye vagyunk és ami még fontos a természeti adottságok és az egyedi élménylehetőségek mellett: a családoknak szóló programok. Erre fogunk ráerősíteni a következő időszakban.

– A megye vezetése szempontjából milyen mértékben jelentett változást előbb a szükségállapot, majd a vészhelyzet bevezetése?

– A megyei tanács munkaközössége és mi is – Borboly Csaba elnökkel – átszerveztük a mindennapi tevékenységünket olyan formán, hogy a közigazgatási szükséges munka mellett igyekeztünk a járványhelyzettel kapcsolatos kihívásokra reagálni. Három részre osztanám az utóbbi tevékenységünket: a lakosság gyors informálása a változó szabályokról, konkrét intézkedések foganatosítása és a biztatás, bátorítás. Szükségesnek láttuk, hogy a közösséget magyar nyelven tájékoztassuk az országos intézkedésekről, hiszen erre a hivatalos szervek nem helyeztek kellő hangsúlyt. Sok esetben nem csupán a közösséget, hanem az önkormányzatainkat is tájékoztattuk az országos, és a megyei operatív törzs döntéseiről. Ezek mellett konkrét intézkedéseket tettünk a kórházak, mentőszolgála­tok, családorvosok és fogorvosok megfelelő védelme érdekében, felkaroltunk civil kezdeményezéseket és adományokat gyűjtöttünk a kórházainknak. Fontos volt azoknak a bátorítása, akik az első vonalban küzdöttek a járvánnyal, hogy érezzék, mellettük vagyunk, segítjük és számíthatnak ránk.

– Szeptember 27-én tartják az önkormányzati választásokat, csupán két hónap van hátra addig, lassan mérleget lehet vonni. Hogyan látja összességében a megye elmúlt négy évét?

– Összességében eredményes, de nehéz négy évet zárunk. Belülről mindig másképpen látszik egy adminisztráció működése, és sok esetben az eredményeket vagy éppen a nehézségeket is két részre lehet osztani. Egyrészt vannak, amik láthatók, vagy éppen látványosak, és ezeket a közösség értékeli, másrészt pedig vannak, amelyek belső, működésbeli kérdések, ezeket főképp azok látják, akik az adminisztrációs gépezet részét képezik. Sokat lehetne elemezni mindkét részét, talán egy külön interjú tárgyát is képezhetné, de most összegezve annyit mondok, hogy ha eljön az az idő, hogy minden évben nem kell könyörögni Bukarestnek a gyermekvédelmi rendszer alapvető működési támogatásáért, akkor én már boldog leszek.

– A megyei tanács pályázati programjai is az ön feladatköréhez tartoznak. Mennyire sikerült a megyének élnie a pályázati lehetőségei­vel? Maradéktalanul elégedett az Uniótól, illetve az országos forrásokból elnyert támogatás mértékével, vagy azért maradt hiányérzete?

– A megyei tanácsnál a kisebb EU-s pályázatok tartoznak hozzám, idén is nyertünk két pályázatot, amivel egyrészt a vállalkozások piaci terjeszkedésének segítése, illetve a roma közösség problémáinak megfelelő kezelése az önkormányzatok közpolitikáin keresztül a cél. Ezek pár százezer eurós pályázatok, ahogy mondják, soft projektek. Ami hozzám tartozik még, a civil szervezeteknek, sportegyesületeknek, önkéntes tűzoltóknak szánt megyei pályázati rendszerünk. Ebben az évben nagy dilemma volt, hogy lebonyolítsuk vagy lemondjunk ezekről, hiszen láttuk a környező megyék esetében, a járvány beállta után sorra mondtak le a pályázatok meghirdetéséről. Mi úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk végigvinni, mert konzultálva a megyében működő civil szféra képviselőivel egyértelmű volt, hogy a vállalkozói szférából érkező támogatások idén a tavalyi évhez képest a töredékére csökkentek. A civil szféra fontos társadalomszervező erőt jelent a megyében, és mi mindig úgy közelítettük ezt meg, hogy nem csupán lehetőségünk, hanem kötelességünk is a támogatása. Sokat jelent az a támogatási érték egy egyesület életében, amit a megyétől évente megpályázhat. Ebből a szempontból pedig számomra megnyugvást jelent, hogy nehéz időkben ott tudunk lenni mellettük.

– Ha a most véget érő választási ciklust elölről kellene kezdeni, mi az, amit ugyanígy vinne véghez és mi az, amit másképp tenne?

– Ilyeneken nem szoktam gondolkodni, meggyőződésem, hogy mindennek így kellett történnie, és minden döntésemnek megvolt a haszna a maga módján. Egy dolgon kellene változtassak a saját érdekemben, a meghozott döntéseken kevesebbet rágódni.

– Mi volt a legnagyobb siker-, illetve kudarcélménye az elmúlt négy évben a megyei önkormányzat alelnökeként?

– Számomra a Visit Harghita telefonos alkalmazás elindítása volt az egyik legnagyobb siker, hiszen egy helyre tömöríti a megye turisztikai kínálatát, ami nem csupán az idelátogatók szabadidejének könnyebb megtervezését szolgálja, hanem könnyebb és hatékonyabb népszerűsítési lehetőséget is jelent számunkra. Ezt folyamatosan bővítjük, kiegészítjük az újabb lehetőségekkel, illetve most van folyamatban Hargita megye úthálózatainak megjelenítése a Google-utcakép alkalmazásán. Így bárhonnan virtuális sétát lehet tenni Hargita megye településein, kaphat mindenki egy kis ízelítőt a mi életünkről, életterünkről, építészeti szokásainkról. A másik fontos dolog, amivel rá fogunk erősíteni a turizmusra, a gasztrokulturális hagyományaink felmutatása és a családbarát szolgáltatásaink egyediségének kiemelése lesz. Kudarcokban nem hiszek. Vannak olyan kezdeményezések, amik elhalni látszanak, pedig fontos hozadéka lehetne életünknek, de meggyőződésem, hogy az akadályok, amelyekbe ütköztek legyőzhetők, csupán időre és kitartásra van szükség. Ezért minden kudarcot úgy fogok fel, mint egy olyan lehetőség, aminek kibontakozására még nem alkalmas az idő vagy a környezet. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondani a megvalósításukról.

– Mi az, ami a következő négy év teendője maradt?

– A következő négy évben átalakítanánk a pályázati rendszerünket teljesen online rendszerré, hogy könnyítsük mind a pályázók, mind pedig az elbíráló kollégák munkáját. Ez nem csupán elképzelés, hiszen már jó pár hónapja dolgozunk ezen és reményeim szerint már a következő évi kiírásainkat az új felületen hirdetnénk meg. Ezek mellett szeretném, ha fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt tudna a megyei tanács fektetni a turizmusra. Az előkészületeket megtettük már, jó alappal rendelkezik Hargita megye, szép és hasznos dolgokat lehet megvalósítani, ami egy hathatós hozzájárulást is fog jelenteni a megye gazdasági életében.

– Viszonylag friss hír, hogy az Unió vezetői megállapodtak a 2021–2027-es időszak költségvetéséről. Összesen 1074 milliárd euró jut a következő hét évben a tagálla­moknak, és ehhez még hozzájön a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is. Ezek túl nagy számok ahhoz, hogy a hétköznapi ember számára értelmezhető legyen. Milyen lehetőségeket rejlenek ebben a költségvetési tervben a megye számára?

– Az európai forrásokért felelős miniszter nyilatkozata alapján még várni kell ahhoz, hogy eldöntse Bukarest, milyen tengelyek mentén szeretné a támogatásokat hasznosítani. Ez tehát a következő hónapok témáját fogja képezni, de már most látható, hogy a turizmus megsegítése prioritást kell élvezzen, ugyanúgy, ahogyan az ipar, ezen belül a konfekcióipar, a termelési szektor támogatása sem várhat sokat.

Hozzászólások lezárva.