Középpontban a fiatalság

86

Újabb négy évre szavaztak bizalmat Kelemen Hunornak: az RMDSZ-t 2011 óta vezető politikust a szövetség február 22–23-i, 14. kongresszusa ruházta fel újabb mandátummal. A kétnapos kolozsvári rendezvényen egyik legfőbb téma a közelgő EP-választás volt, ugyanakkor jól érezhetően az ifjúság bátorítására, sőt térnyerésének fontosságára hegyezték ki a politikai beszédeket.

Régi-új elnököt választottak. Nemcsak szlogen a jövő Fotók: Kovács Hont Imre

Minden eddigit felülmúló kongresszust szervezett Kolozsváron az RMDSZ. Az idén 30 éves politikai (és nem csak) alakulat kétnapos rendezvényén több mint ezer meghívott, küldött és újságíró vett részt a kolozsvári BT Arénában, és – az itthon megszokotthoz képest valóban kimagasló színvonalú látványtechnikai elemek mellett – a politikai irányvonalat illetően is nagyszabású előrelépések történtek: minden eddiginél érezhetőbb a fiatalság nézőpontjainak előtérbe helyezése.

Ifjúsági paradigmaváltás küszöbén?
„Papíron” az elnökválasztás volt a kongresszus legfőbb feladata, de mivel Kelemen Hunor eddigi elnök volt az egyetlen jelölt, ezért újraválasztása borítékolható volt. A két nap nagyon sűrű programjának, az elhangzott beszédeknek a „keresztmetszete” inkább azt sejteti, hogy a kongresszus legnagyobb hozadéka a jövő nemzedék igényeihez szabott politikai irány felvállalása.
A pénteki nyitónapon máris az ifjúságnak szóló műhelyfoglalkozással vette kezdetét a rendezvény, majd a fiatalsággal foglalkozó kiselőadásokkal folytatódott a program. Az „ifjúsági minikonferenciát” követően országos önkormányzati tanácskozás kezdődött, ugyancsak több olyan témakört feszegetve, ami az ifjúságot célozta.
Délután kezdődött a tulajdonképpeni kongresszusi munka – megnyitóval, meghívottak beszédeivel, EP-választási témájú panelbeszélgetéssel, díjátadással –, majd másnap beszámolókkal, politikai vitákkal, vitairat-bemutatással és elnökválasztással folytatódott.
Az általános politikai vita során a legvehemensebben Antal Lóránt udvarhelyszéki szenátor emelt szót a fiatalságért.


– Nem szlogenek kellenek, hanem munkahelyek. De ma már az a baj, hogy nincs, aki betöltse a szabad munkahelyeket. Mert a szülők a gyermekükben a saját álmukat akarták valóra váltani, villanyszerelő helyett közgazdászt akartak nevelni belőlük, és ma nincsenek villanyszerelőink – fakadt ki a szenátor.
Felszólalt Oltean Csongor, az ifjúsági főosztály ügyvezetője is, aki EP-képviselő-jelöltként a lista harmadik helyét követelte az ifjúság nevében. Mint kifejtette: a kampányt mindig becsülettel végigdolgozzák, mégis mindig az abszolút esélytelen ötödik helyet kapják.
– Részesei akarunk lenni a változásnak. Ne legyenek szkeptikusak a fiatalokkal szemben – fogalmazott. Ő volt az egyetlen a vita során, aki beszédét követően hangos tapsot kapott.
Programbeszédében kiemelten foglalkozott az ifjúsággal Kelemen Hunor is. Mint kifejtette: a diktatúrával semmiféle kapcsolatot nem ápoló fiatalságnak teljesen eltérők az elvárásai, a viszonyítási alapja.
– Nekünk, a mi nemzedékünknek ma nem az a dolga, hogy nyugdíjaskorára egy számára elképzelt és kényelmesen élhető Erdélyt, Romániát építsen fel. Ez kevés és önző cél lenne. Sokkal inkább az kell a mi közös célunk legyen, hogy a mai harmincasokat, a mai húszasokat felkészítsük, helyzetbe hozzuk, és előkészítsük számukra azt az utat, amelyen majd tovább tudnak haladni – fogalmazott a szövetségi elnök. – Ezt vegyétek ajánlatnak, és vegyétek felkérésnek. Kezdjétek el összerakni azt a világot, amelyben élni akartok – üzente a fiataloknak.
Kelemen egyébként az újraválasztását követően tartott sajtótájékoztatón is a kongresszus egyik legjelentősebb eredményének nevezte a Jövő Erdélyben című vitairat elfogadását, amely az erdélyiség és a versenyképesség két elvére építkezve szintén ifjúságközpontú politikai irányokat határoz meg.

Köszönések, köszöntések
A pénteki napon meghívottként romániai és magyarországi pártok vezetői köszöntötték az egybegyűlteket. Porcsalmi Bálint ügyvezető felvezetése után Csoma Botond szenátor, Kolozs megyei szervezeti elnök házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere székely viccel jópofizott, Kelemen Hunor pedig kifejtette: a kongresszus fő célja a jövőkép meghatározása. Klaus Johannis államelnök ezúttal is csak üzent, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes pedig rámutatott: az RMDSZ-szel való jó kapcsolat a magyar kormánnyal létező együttműködés záloga.
A romániai pártok közül Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök, Dan Barna USR-elnök, Raluca Turcan, a PNL képviselőházi frakcióvezetője, Mihai Fifor, a PSD országos tanácsának elnöke tisztelte meg jelenlétével a kongresszust. A magyar nyelven való megszólalás – a jelenlevők részéről olykor-olykor túlértékeltnek tűnő – gesztusa mellett pártállástól függetlenül mindenki méltatta az RMDSZ munkáját, pártállástól függően pedig mindenki más-más retorikával „édesgette” maga mellé.
Magyarországi pártok meghívottjai, valamint az elcsatolt országrészek magyar közösségeinek vezetői is felszólaltak. Utóbbiak – a nyitónap ünnepélyes momentumaként – Semjén Zsolttal együtt közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben – az EP-választások hajrájának szellemében – a Kárpát-medencei szintű egységes uniós fellépést vállalják. Mint a nyilatkozat két pontja fogalmaz: európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatásának határozott céljával folytatják munkájukat az őshonos kisebbségek védelmében, továbbá küzdenek a szülőföldön való maradást elősegítő életkörülmények biztosításáért és az EU-s támogatások növeléséért.

A megnyitón mások mellett egyházi és oktatási intézményvezetők is felszólaltak.
A pénteki politikai blokk a külhoni magyar pártok vezetőinek panelbeszélgetésével zárult, ezt követően szervezetépítési díjakat adtak át.
Erősödött a párt
Szombaton Kelemen Hunor szá­madásával kezdődött a nap. Mint kifejtette: korlátozta tevékenységükben a kisebbségi politizálás számos hátránya, ennek ellenére erősödött a párt itthon és nemzetközi szinten is. Részletesen taglalta a 2016-os választási, és a kisebbségvédelmi sikereket. Fő üzenete szerint 2018 az elmúlt száz év és a védekezés esztendeje volt, 2019 viszont a következő száz év és az építkezés esztendeje kell hogy legyen. Hangsúlyozta vezérelvüknek, a pragmatikus transzszilvanizmusnak a fontosságát, amely a szövetségek megkötésében is megmutatkozott. Mint mondta: a lehetőségeket keresték, nem a kifogásokat.
– Közel 30 évvel ezelőtt kaptunk egy megbízást a közösségünktől. Határozottan állítom, hogy az elmúlt négy évben is sikerrel láttuk el ezt a feladatot: lehetőségeinkhez mérten mindent elkövettünk azért, hogy az erdélyi magyarok közössége tovább erősödjön – zárta beszámolóját a szövetségi elnök.
Elődje, Markó Béla korábbi szövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy minden követelőzésünk a szülőföldből származik. A kudarctörténetek ellenére a szövetségnek erőt kell merítenie mindabból, amit az elmúlt 30 évben elért – mondta –, Kolozsvár példáján pedig megjegyezte: a fiatalok ma már nem is tudják, hogy ki volt a magyargyűlölő Gheorghe Funar, de a város nevét magyarul is olvashatjuk a helységnévtáblán. A szülőföldhöz, a demokráciához és az Európához való jogra emlékeztetett.


– Ezek nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarok jogai. Az RMDSZ-nek csak kötelességei vannak. Például az, hogy legyen urrá időnkénti kishitűségén, folytasson önálló politikát Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben, és ne felejtse, hogy a kolozsvári sétatéri padoknak olykor-olykor változik a színűk, de nekünk alakulásunk óta a nevünk is ugyanaz! – fogalmazott Markó Béla.
Számot adott az utóbbi évekről a „fejekben történő újítást erőltető” Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, az elfáradás, elfásulás, széthúzás nélküli folytatásról beszélő Biró Rozália SZKT-elnök, a jövőben bízó erdélyi magyarságért dolgozó Cseke Attila szenátusi frakcióvezető, a „tartozásokról” is beszámoló – például egyszerűsített közbeszerzést szorgalmazó – Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint az Országos Önkormányzati Tanács elnöki minőségében az RMDSZ-t a „recsegő romániai politikum stabil pontjának” nevező Borboly Csaba.

Újrázás
Az általános politkai vitát követően programmódosítást fogadtak el, panelbeszélgetés formájában bemutatták a Jövő Erdélyben című vitairatot, majd következett Kelemen Hunornak a pragmatikus transzszilvanizmus ideológiái köré épített elnökválasztási programbeszéde.
– Versenyképes, gazdaságilag megerősödő, felzárkózó és fejben is erős emberek alkotta magyar közösségként akarunk megmaradni szülőföldünkön. Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. Szövetség a magyarokért, szövetség a jövőért – mondta Kelemen.
Többször utalt rá: nem vagyunk másodrangú polgárok, nem jelentünk nemzetbiztonsági kockázatot. Együttműködésekre alapozott, a jövő nemzedék igényeit szem előtt tartó politikai, közösségi és intézményépítést tűzott ki céljául, folyamatosan kiállva az autonómiatörekvések mellett.
– Az eljövendő évtizedben Erdély egyre inkább kiszabadul a centralista törekvések hálójából, megtalálja saját hangját, és mind gazdasági, mind kulturális téren erőteljes fejlődésnek indul. Ez az erdélyi magyarok érdeke, és én hiszem azt, hogy ebben az erdélyi románok is érdekeltek. Az út, amelyen elindultunk, most épül. Mi építjük. Nélkülünk biztos, hogy nem fog megépülni – fogalmazott.
Kelemen Hunornak 728 küldött szavazott bizalmat, három érvénytelen voks mellett pedig 26 nemleges szavazást is összeszámoltak.
A szavazás alatt a szövetség öt EP-képviselőjelöltje – Sógor Csa­ba, Winkler Gyula, Hegedüs Csilla, Vincze Lóránt és Oltean Csongor – Kovács Péter korábbi ügyvezető moderálásában panelbeszélgetésen „mérkőzött meg”. Az EP-jelöltek listáját egyébként március 9-én véglegesíti az RMDSZ, csak az első két hely ígérkezik biztos befutónak.

Szókimondó határozat

„A romániai magyar közösség szerves része a magyar nemzetnek – magáénak vallja annak jelképeit, szimbólumait, ugyanakkor saját jelképekkel is rendelkezik. Nemzeti önazonosságunk alappillérei azok a szimbólumok, amelyek megkülönböztetik a magyar nemzetet, ezen belül az erdélyi magyarokat más népektől, és egyedi módon jelenítik meg sajátosságait az egész világ előtt” – áll abban a szombaton elfogadott kongresszusi határozatban, amelyben az RMDSZ a magyar és a székely zászlót és himnuszt nemzeti szimbólumnak minősíti, amelyek a romániai törvények értelmében szabadon használhatók. A piros-fehér-zöld zászlóval kapcsolatban a határozat kimondja: „nem egyenértékű Magyarország nemzeti lobogójának köztéren való kiállításával, amelynek Romániában való köztéri kihelyezését nemzetközi egyezmények, valamint helyi törvények határozzák meg”.

Kovács Hont Imre

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek