Középkori dallamok, egyedi hangulattal

Csíksomlyón koncertezik a Barozda együttes

143

Különleges dallamok csendülnek fel ma délután a csík­som­lyói kegytemplomban, ahol a Barozda együttes Mária dicsérete a középkor zenéjében című koncertjén vehetnek részt az érdeklődők. A különleges, négyállomásos turné kapcsán Simó József alapító tag így nyilatkozott lapunknak: az elhangzó énekek teljesen eltérnek a Ba­roz­dától megszokott hangzásvilágtól, s habár a vallásos témájú világi zenét könnyű népzenei vonulattal megközelíteni, a soron következő koncertek teljesen más élményt nyújtanak majd a jelenlévőknek.

A Barozda az idei Régizene Fesztiválon. Mária dicsérete Fotó: Ádám Gyula

Az idei Szakrális Művészetek Hete programsorozat keretében számos spirituális vonalat képviselő művész lesz jelen Csíksomlyón, sőt a zenei vonulatból sincs hiány. Ma este 8 órától ugyanis az 1976 őszén alakult Barozda együttes lép majd fel a kegytemplomban, ahol középkori dallamokkal dicsérik majd a Boldogságos Szűz Máriát.
Az együttes, amelyhez a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, sőt az erdélyi tánzházmozgalmak is köthetők, földrajzilag szétvált ugyan – Svédországban telepedtek le az alapítók –, de a mai napig is szívesen vesz részt hazai rendezvényeken. A mostani koncert előkészületeiről Simó József egyik alapító tag számolt be lapunknak, leszögezve: a Régizene Fesztivál szervezői idén spanyol témát hirdettek meg, és ennek apropóján választotta ki a Cantigas de Santa Maria (13. század) és a Llibre Vermell de Montserrat (14. század) gyűjteményekből származó énekeket, amelyek Szűz Mária csodatételeit leíró szövegekkel társuló középkori táncdallamok.
– Ebben a korban Mária volt a női ideál megtestesítője: virágzó kultusza volt zenében, irodalomban és képzőművészetben is. Ugyanakkor az akkori emberek közvetítőt is láttak benne, aki az Isten és halandók közti átmenetet képviseli. De az igazság az, hogy nem teljesen véletlenül válaszottam ki az említett dallamokat, mivel én kapcsolatot látok a montseratti katalán kolostor és a csíksom­lyói kegytemplom között – fogalmazott Simó József, hozzáfűzve: mindkét helyszín kisebbségek vallásos központja és népszerű zarándokhely, amely a Mária-kultuszt erősíti. Rámutatott: középkori zenék esetében nem lehet kikerülni a vallásos motívumokat, mivel azok teljesen hozzátartoztak a mindennapokhoz.
Egyébként a Barozda együttes népzenészekből áll, de a tagok mindig is foglalkoztak régizenével. Ennek oka az, hogy a középkori tánczene és a hagyományos dallamok között tulajdonképpen nincs túl nagy szakadék, mindegyik tánczene, sőt a népzene nagyon sokat megőrzött a középkori játékmódból.
– Úgy gondoljuk, hogy a népzenén keresztül közelebb tudunk kerülni az akkori hangulathoz, előadásmódhoz. Tizennégy dalból álló műsort hallhatnak az érdeklődők ma Csíksomlyón, de később Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is fellépünk ezzel a rendhagyó koncerttel, amely teljesen más lesz, mint a megszokott fellépéseink – tudtuk meg az együttes alapító tagjától.
Simó József arról is beszélt a Hargita Népének, hogy külföldi turnéik során hogyan viszonyult a más országokban a közönség az erdélyi magyar zenei kultúrához.
– Nyugaton gyengélkedik a népi kultúra. Vagyis ott nem ragaszkodnak annyira a gyökerekhez, eléggé fellazult az ősök hagyatéka. Ennek tükrében például Svédországban, Belgiumban, Ausztriában, de Németországban is nagyon nyitottak voltak az erdélyi magyar népzenére, amely egyszerre közvetít érzelmeket és perdíti táncra az embereket – közölte Simó József.

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.