Közeleg a tél

65

Közeleg a tél. Bizony. Nem azért mondom, mert nagy rajongója lennék a népszerű Trónok harca című fantasysorozatnak, hanem azért, mert tudom, hogy olvasóink közül nagyon sokan azok. Ami azt illeti, a Hargita Népe szerkesztőségében is több kolléga odavan a filmsorozatért. Ennyit talán elárulhatok róluk anélkül, hogy fejemet vennék derék munkatársaim. Most mégis valamiért ez a szállóigévé vált rövid, tömör és kifejező mondat jár a fejemben. Bárhogyan töröm a fejem, nehezen tudnám elmondani, hogy pontosan miért. Jómagam is csak találgatni tudok. Lehet, hogy a romániai kormányválság az oka? Kellőképpen lehangoló és unalmas, ahogy az ellenzéki államfő és a kormány nyüstöli egymást, de önmagában oknak kevés. Vagy netalán az Európai Unió tisztújítása lenne a ludas? Bőven akadt ott is épp elég cirkusz. Elég fárasztó azt nézni, hogy mennyire egymásnak feszülnek az öreg kontinens huszonnyolc országát vezető politikusok. De nem hinném, hogy csak ezért jutott volna eszembe, mert közeleg a tél. Apropó, huszonnyolc ország. Lehet, hogy hamarosan tényleg csak huszonhét? Nyilván nem kell senkinek elmagyaráznom, hogy a brexitre gondoltam. Úgy tűnik, mintha lassan időtlen idők óta zajlana a szemünk láttára ez a méltatlan huzavona. Persze nagyon távolinak tűnik a ködös Albion, de az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból a mi bőrünkre megy. Közvetlenül mindenképp meg fogjuk érezni negatív gazdasági hatásait. Attól tartok azonban lesz saját, kézzelfogható, akár húsbavágó tapasztalatunk is. Tegye fel a kezét, akinek családtagja, rokona vagy ismerőse Angliában él és dolgozik. Szinte valamennyiünknek akad legalább egy távoli ismerőse odakint, az örökké eső verte szigeten. Akinek még sincs, az valószínűleg épp most ért haza londoni munkahelyéről és épp olvassa a híreket, hogy mi újság odahaza. Már a napi hírek címei is aggasztók: London nem készül új megállapodási javaslattal, londoni elemzők: két évre leállna a brit gazdasági növekedés megállapodás nélkül. Márpedig megállapodás még nincs, és vészesen közeledik az október 31-i határidő, a brit miniszterelnök pedig eltökélt, hogy nem kér újabb halasztást. Közeleg a tél. Várható negatív hatásai ellenére, a brexit túl távoli és nehezen felfogható ahhoz, hogy csak ezért eszembe jusson a Trónok harcának lassan ikonikus szállóigéje. Meglehet, jóval prózaibb oka van annak, hogy mégis az eszembe jutott. A tény, hogy néhány kedves kolléga elköszönt tőlünk, most hiányoznak és nem könnyű megbirkózni a változással. Vagy létezne, hogy a lelkiismeret furdal, amiért ma nem fogadtam valakinek a köszönését, akinek talán ennyi mégiscsak járt volna? Nem tudom megmondani. Igaz, nemrég lehavazott nálunk a hegyekben. A fent felsoroltak egyike sem magyarázza, hogy miért nem tudok szabadulni ettől a gondolattól, amely refrénszerűen abajgatja idegpályáimat. Talán nincs is rá racionális magyarázat. De attól még nem múlik el ez a furcsa hangulat. Bizony. Közeleg a tél.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek